Megháromszorozódott a 300 ezer forint feletti nyugdíjasok száma, 1,2 millióan kapnak átlag alatti ellátást

Megháromszorozódott a 300 ezer forint feletti nyugdíjasok száma, 1,2 millióan kapnak átlag alatti ellátást

2021. 01. 18.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!

A 24.hu hírportál a nyugdíjasok ellátás szerinti megoszlásának jelentős változásairól tett közzé elemző cikket, amelyben részletesen idézik a változások okairól szóló magyarázatomat.

K Küldés K Nyomtatás

 

Ha kérdése van a nyugdíjával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA tegye azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

Tamásné Szabó Zsuzsanna cikkének bevezetője:

"Látványosan megugrott azok tábora, akik havi 200, illetve 300 ezer forint feletti nyugdíjat kapnak – derül ki a KSH adatsorából. Az alacsonyabb nyugdíjúak száma eközben mérséklődött valamelyest, de még mindig több mint félmillióan voltak, akiknek havi 100 ezer forintnál kevesebbel kellett beérniük.

Vadonatúj nyugdíjstatisztikához jutottunk, amiből az derül ki, hogy érzékelhetően nőtt az átlag feletti  nyugdíjat kapók száma az utóbbi négy évben. A Magyar Szakszervezeti Szövetség kérte meg az adatokat a KSH-tól, ezek szerint 2020. január 1-én összesen 2 millió 53 ezer 600 saját jogú öregségi nyugdíjas volt, közülük havi kétszáz ezer forint feletti nyugdíjat több mint 315 ezren kaptak. Több mint másfélszer annyian, mint négy éve. 300 ezer forint feletti saját jogú öregségi nyugdíjban pedig több mint 54,4 ezren részesültek tavaly január elsején, háromszor annyian, mint 2017 első napján.

Összességében az látszik, hogy a 120 ezer forint alatti nyugdíjasok száma négy év alatt 269 ezer fővel csökkent, közben 277 ezerrel nőtt a 120 ezer forint feletti nyugdíjasok száma."

A szerző a velem folytatott beszélgetése alapján írja:

"A körvonalazódó trendet nem magyarázza meg az utóbbi években jellemző évi 3 százalék körüli nyugdíjemelés, abból 2017 november és 2021 január között összesen alig több mint 10 százalék  jön össze a 2017 előtt megállapított nyugdíjakra, más okot kell tehát keresni. Farkas Andrásnyugdíjszakértő szerint egyszerű a magyarázat:  lassú generációváltás zajlik. Az utóbbi években tapasztalt két számjegyű bérnövekedéstől nem függetlenül az új nyugdíjak összegének átlagát a valorizáció magyar módszere húzza fel. A kisnyugdíjasok száma pedig azért csökken, mert az idős nyugdíjasok, akiknek jellemzően kis nyugdíjuk van a régi megállapítási szabályok miatt, meghalnak.

A valorizáció tehát az egyik ok, lényege, hogy az életpálya során a korábbi években szerzett, nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni, így kell azokat a nyugdíjba vonulás évét megelőző év átlagkereseti szintjéhez igazítani."

A cikk folytatását IDE KATTINTVA olvashatja el a 24.hu hírportálon.

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...