Hogyan vásárolhatunk szolgálati időt 2019-ben?

Hogyan vásárolhatunk szolgálati időt 2019-ben?

Rengetegen kérdezik tőlem, lehet-e szolgálati időt utólagosan vásárolni - ha nincs elég, vagy jó lenne, ha több lenne. Néhány esetben erre lehetőség nyílik, erről szól ez a részletes összefoglalóm.

K Küldés K Nyomtatás

 

Mindig naprakész akar lenni a nyugellátásokat érintő kérdésekben? Iratkozzon föl az INGYENES heti hírlevelemre!

 

 

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.), és végrehajtási rendelete, a 195/1997. (XI.5.) Korm.rendelet szabályozza a társadalombiztosítási ellátásra irányuló megállapodások lehetséges típusait.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.), és végrehajtási rendelete, a 168/1997. (X.6.) Korm.rendelet rendelkezéseit is idézem, ha azok szükségesek a megállapodásokkal kapcsolatos tudnivalók megértéséhez.

 

A nyugellátás tekintetében a társadalombiztosítási hatósággal az alábbi típusú megállapodások köthetők:

 

Szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából:

 

 

 

Szolgálati idő szerzése céljából:

 

 

 

 

Az összefoglalóban hivatkozott jogszabályi rendelkezések szövegét a mellékletekben találja meg.

 

1

 

A nyugdíj összege a nyugdíjigénylő

- élete során megszerzett összes szolgálati idő egész években kifejezett hossza által meghatározott százalékos mértékű, nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzótól, valamint

- az 1988. január 1-jétől a nyugdíjigénylés napjáig terjedő időszak alatt elért, nyugdíjjárulék-köteles keresetek, jövedelmek alapján számított havi nettó átlagkereset összegétől függ.

Ezért mind a szolgálati időnek, mind a járulékalapot képező keresetnek meghatározó szerepe van a nyugdíj összegének számítása során.

Sok esetben azonban előfordulhat, hogy valaki nem áll biztosítási jogviszonyban vagy szünetel ez a jogviszonya, így sem szolgálati időt, sem figyelembe vehető keresetet nem szerez az érintett időszakokban.

A törvény azonban lehetővé teszi mindazon személyek számára,

- akik nem állnak biztosítási jogviszonyban, vagy

- akikre a biztosítás nem terjed ki, vagy

- akiknek a biztosítása szünetel (pl. fizetés nélküli szabadság miatt),

hogy megállapodást köthessenek a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő, illetve a figyelembe vehető jövedelem megszerzése céljából.

Az ilyen személy tehát folyamatos járulékfizetéssel megállapodást (hatósági szerződést) köthet szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából.

 

A Tbj.

34. § (1) bekezdése szerint

az a belföldi nagykorú természetes személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, és

a) az 5. § és a 13. § szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, vagy a 11. § szerint a biztosítás nem terjed ki rá (a hivatkozott jogszabályhelyek szövegét lásd a mellékletben!), vagy

b) a biztosítása szünetel,

nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 24 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet. (A mérték idén vált a korábbi horribilis 34%-ról a kicsit kedvezőbb, de az általános 10%-os nyugdíjjárulék mértékéhez képest még mindig majdnem két és félszeres 24% mértékűre…)

A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése érdekében kötött megállapodást a kedvezményezett személy javára a járulékfizetés átvállalásával más személy vagy szervezet is megkötheti.

A fizetendő járulékot külföldi díjfizető esetében is Magyarország hivatalos pénznemében és a megállapodás megkötése utáni mértékváltozások figyelembevételével kell megállapítani és megfizetni.

A megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megszerzésére külön-külön nem köthető meg.

A megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege (2019-ben a minimálbér havi 149 ezer Ft, ennek 24%-a 35.760 Ft, ennyi a megállapodás alapján befizetendő havi járulék idei minimális összege).

Ha a megállapodást a minimálbér összegének figyelembe vételével kötik meg, akkor annak változása esetén a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni.

Így kell eljárni akkor is, ha a megállapodást kötő személy az általa megjelölt jövedelmét módosítja.

Ha a megállapodást kötő személy (kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a kedvezményezett) a megállapodás időtartama alatt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll, a megállapodás alapján történő járulékfizetési kötelezettség szünetel.

A megállapodásnak tartalmaznia kell a szerződő felek megnevezését, címét, valamint a megállapodást kötő személynek, illetőleg a kedvezményezettnek a nyilvántartásra, adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések szerinti adatait, a fizetendő járulék alapját vagy összegét, a szerződés keltét, s ha a járulékfizetési kötelezettség (a szerződés hatálya) ettől eltér, ennek időpontját.

Az ilyen megállapodás a megkötése napján, legkorábban a tárgyhónap első napján jön létre. A tárgyhónap első napját megelőző időre megállapodás nem köthető. Ezt követően a nyugdíjjárulékot a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. A befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után.

A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzésére irányuló megállapodás megkötésére a megállapodást kötő személy - kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a kedvezményezett - lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező, külföldön élő személy esetében a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala illetékes.

A megállapodás hatósági szerződésnek minősül.

 

A megállapodás megkötéséhez szükséges okmányok

A megállapodást megkötni kívánó személy

- személyazonosságát igazoló okmányok (személyazonosító igazolvány, ideiglenes személyazonosító igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány);

- TAJ számát tartalmazó hatósági igazolvány.

Ha a megállapodást kötő személy más kedvezményezett javára kíván megállapodást kötni, akkor a megállapodást kötő magánszemélyre vonatkozó fenti okmányok is szükségesek. Ha a megállapodást jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve egyéni vállalkozó köti meg más kedvezményezett javára, a szerv, szervezet, egyéni vállalkozó nevét, székhelyét, adószámát igazoló okmányok (pl. cégjegyzék, társasági szerződés, alapító okirat, a NAV által kiállított, adószámot igazoló okmány) bemutatása is szükséges.

A fenti okmányokon kívül az egyes megállapodásokhoz az alábbi okmányok csatolása, illetve - személyes megjelenés esetén - bemutatása szükséges:

Ha valaki a fizetés nélküli szabadsága idejére kívánja a megállapodást megkötni, akkor a fizetés nélküli szabadságot igazoló foglalkoztatói engedély.

Ha valaki mezőgazdasági őstermelőként 2009. január 1-jétől arra az időtartamra kívánja a megállapodást megkötni, amelyre érvényes értékesítési betétlappal nem rendelkezik, az eddig felsorolt okmányok mellett a mezőgazdasági őstermelői igazolványát (vagy annak hitelesített másolatát) is csatolnia kell.

Nemzetközi szervezetnél fennálló jogviszony idejére szóló megállapodás megkötéséhez a jogviszony időtartamát, illetve annak kezdetét igazoló szerződés, a gazdaságátadási jövedelempótló típusú támogatásban részesülő személy esetében pedig a támogatást megállapító jogerős határozat egy hitelesített másolati példánya szükséges.

Személyes megjelenés esetén az eredeti okmányok bemutatását követően a hitelesítést az igazgatási szerv végzi el.

A nyugdíjjárulék megfizetése történhet készpénzátutalási megbízással (postai csekken) vagy banki átutalással. A fizetendő járulékot magyar törvényes pénznemben és a megállapodás megkötése utáni mértékváltozások figyelembevételével kell megállapítani és megfizetni.

 

Nem köthet ilyen megállapodást az a személy, aki

- biztosítással járó jogviszonyban áll, és biztosítása nem szünetel, vagy

- olyan országban minősül munkavégzés alapján biztosítottnak, amely az Európai Uniós koordinációs rendeleteit alkalmazza, vagy amely országgal Magyarország szociális biztonsági tárgyú egyezményt kötött. (Az ilyen országok felsorolását lásd a mellékletben!)

Az a személy, aki úgy köt, vagy úgy tart fenn megállapodást Magyarországon, hogy azzal párhuzamosan egy másik országban biztosítottnak minősül, a jogszerűtlen megállapodás alapján teljesített járulékfizetéssel nem szerezhet magyar szolgálati időt.

 

Megállapodással fizetett járulék visszafizetése

A megállapodás alapján megfizetett járulékot a megállapodást kötő személy, vagy elhalálozása esetén az örököse részére - az Art. szerinti elévülési időn belül - vissza kell fizetni

a) ha a megállapodás nem felel meg a Tbj. 34. § (1) bekezdésében foglaltaknak (érvénytelen megállapodás),

b) arra az időtartamra vonatkozóan, amely időtartamot a nyugellátás megállapításakor szolgálati időként nem vettek figyelembe, vagy

c) ha utólag a megállapodást kötő személy - illetve halála esetén az örököse - a törvényben meghatározott okirattal igazolja, hogy a megállapodás időtartama alatt biztosítotti jogviszonyt eredményező jogviszonyban állt. (A Tbj. szerint az eljárás során felhasználható minden olyan közokirat és teljes bizonyító erejű magánokirat, valamint minden más, erre alkalmas további bizonyítási eszköz, amely a biztosítással járó jogviszony fennállását valószínűsíti.)

 

 

2

 

 

Mindenekelőtt érdemes áttekinteni, mikor számítható be megállapodás nélkül is szolgálati időként a felsőfokú tanulmányok időtartama a nyugdíjszámítás során.

 

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.)

41. §-a

a következő rendelkezéseket tartalmazza a felsőfokú tanulmányok időtartamának szolgálati időként történő beszámítása tekintetében:

(1) Szolgálati időként kell figyelembe venni,

a) öregségi nyugdíj esetén az 1998. január 1-je előtt,

b) hozzátartozói nyugellátás esetén időpontra tekintet nélkül

a felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott - legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges - tanulmányok idejét.

(2) A felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányok címén a tanulmányi időszak (tanulmányi év, tanulmányi félév) kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt idő számít szolgálati időnek.

(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet idejét is.

(4) Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása esetén legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő vehető figyelembe.

(5) A külföldi felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányok ideje szolgálati időként akkor vehető figyelembe, ha a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezései szerint egyenértékűnek ismerhető el az illetékes hatóság szakvéleménye alapján, illetőleg a külföldi résztanulmányok idejét a hazai felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányi időbe beszámították.

 

Öregségi nyugdíj szempontjából

 

A fentiek alapján a felsőfokú tanulmányok e rendelkezésekben meghatározott időtartama az öregségi nyugdíj szempontjából

- automatikusan szolgálati időnek minősül az 1997. december 31-éig terjedő időtartamban,

- 1998. január 1-jétől viszont csak akkor szolgálati idő, ha a hallgató megállapodást köt (az öregségi nyugdíjkorhatára betöltéséig bármikor) a társadalombiztosítási hatósággal erre az időtartamra a megállapodás napján érvényes mininálbér 24%-ával megegyező mértékű nyugdíjjárulék megfizetésével. (A mérték idén vált a korábbi horribilis 34%-ról a kicsit kedvezőbb, de az általános 10%-os nyugdíjjárulék mértékéhez képest még mindig majdnem két és félszeres 24% mértékűre…)

 

A fentiek alapján látható, hogy megállapodás kötése akkor szükséges, ha valaki az 1998. január 1-jét követően folytatott felsőfokú tanulmányai időtartamát akarja szolgálati időként beszámíttatni.

 

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.)

34.§ (5) bekezdés a) pontja alapján

szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást köthet a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 24 százalék nyugdíjjárulék fizetésével az a nagykorú személy, aki felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányoknak (ideértve a doktorandusz-képzést is) a Tny. 41. §-a szerint figyelembe vehető idejét kívánja szolgálati időként elismertetni.

 

Hozzátartozói nyugellátások (özvegyi nyugdíj, árvaellátás) szempontjából

Az özvegyi nyugdíj/árvaellátás szempontjából a felsőfokú tanulmányok időtartama minden esetben szolgálati időnek minősül.

 

Nők kedvezményes nyugdíja szempontjából

Más a helyzet a nők kedvezményes nyugdíja esetében.

 

A nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe semmilyen tanulmányi időtartam nem számítható be, így a felsőfokú tanulmányok időtartama sem.

A jogosító időbe a megállapodással szerzett szolgálati idő sem számítható be.

Az az időszak, amely alatt egy hölgy fizetés nélküli szabadságon volt és egyidejűleg ösztöndíjasként felsőfokú nappali tanulmányokat folytatott, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító időként szintén nem ismerhető el.

A nők kedvezményes nyugdíjára való jogosultság megszerzése esetén a nyugdíj összegének számításához már beszámítható a felsőfokú tanulmányok időtartama, ha az egyébként szolgálati időnek minősül.

Vagyis az érintett felsőfokú tanulmányi időszakok

- az öregségi nyugdíj összegének megállapításához a szolgálati időbe felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időként beszámítást nyerhetnek az öregségi nyugdíj számítására vonatkozó szabályok szerint,

- csak a nők kedvezményes nyugdíjára való jogosultság megszerzése szempontjából nem minősülnek jogosító időnek.

 

 

A felsőfokú tanulmányok időtartamának beszámítására irányuló megállapodás részletei

 

Az alaprendelkezést már idéztem fentebb: a Tbj. 34.§-a (5) bekezdés a) pontja szerint szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást köthet a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 24 százalék nyugdíjjárulék fizetésével az a nagykorú személy, aki felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányoknak (ideértve a doktorandusz-képzést is) a Tny. 41. §-a szerint figyelembe vehető idejét kívánja szolgálati időként elismertetni.

Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok esetében legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges időre (a hosszabb) köthető megállapodás.

A megállapodás megköthető a hallgatói jogviszony fennállása alatt, vagy annak megszűnését követően.

Megállapodás a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok címén a tanulmányi időszak (tanulmányi év, tanulmányi félév) kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt időre köthető meg, amely magában foglalja a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet idejét is.

Megállapodás köthető - a Tny. 41. §-ában foglaltak figyelembe vételével - a ciklusokra bontott, osztott képzés esetén mind az alapképzés, mind a mesterképzés képesítés megszerzéséhez szükséges tanulmányok idejére.

Külföldi felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejére visszamenőleges megállapodást abban az esetben lehet kötni, ha a külföldön szerzett képesítést honosították, illetve a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatályba lépését követően a külföldi bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályát a Magyarországon megszerezhető bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályával azonosnak ismerték el, illetve a be nem fejezett tanulmányok idejét hazai felsőfokú tanulmányok idejébe beszámították, ideértve a doktorandusz képzést is.

A külföldi felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányi időt a Tny. 41. § (5) bekezdésben említett elismerés, illetve beszámítás igazolása nélkül is figyelembe kell venni, ha a hallgató magyar ösztöndíjasként, vagy az illetékes magyar hatóság engedélyével államközi egyezmény alapján külföldi alapítványból, nemzetközi szervezet által biztosított keretből, külföldi szervnél - magánkezdeményezésre - pályázat elnyerésével vagy meghívás alapján ösztöndíjban részesült, és így végezte tanulmányait.

A külföldi felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok ideje alatt a megállapodás az oktatási intézmény igazolása alapján köthető meg, a tanulmányi időszak kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig.

 

Járulékfizetés

 

A tanulmányok ideje alatt kötött megállapodás alapján havonta kell - a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig - a járulékfizetést teljesíteni, míg a visszamenőlegesen kötött megállapodás esetén a megkötött időtartamra egy összegben - a megállapodás megkötését követő 30 napon belül - kell a járulékot megfizetni.

 

A megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék alapja a szolgálati időként elismerhető időszak naptári napjainak és a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér harmincad részének szorzata.

Ha a minimálbér változik, a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni.

A fizetendő nyugdíjjárulék mértéke a megállapodás megkötésének napján érvényes minimálbér 24 %-a. (A fizetendő járulék havi összege 2019-ben kötött megállapodás esetén a 149 ezer forintos minimálbér 24%-a, azaz havi 35.760 forint.)

A megállapodás hatósági szerződésnek minősül.

A nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe a felsőfokú tanulmányok időtartama megállapodás révén sem számítható be (a nyugdíj összegének meghatározásához természetesen beszámít, csak a kedvezményes nyugdíjra való jogosultsághoz nem vehető figyelembe).

A megállapodás esetén - amennyiben a hallgatói jogviszony fennállása alatt történik a megállapodás megkötése - a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejének az oktatási intézmény által tanulmányi időszakonként (félévenként/évenként) kiállított igazolás, amennyiben a hallgatói jogviszony megszűnését követően történik a megállapodás megkötése, a leckekönyv (index) bemutatása szükséges.

A megállapodás megkötésére a megállapodást kötő személy - kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a kedvezményezett - lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező, külföldön élő személy esetében, valamint azokban az ügyekben, amelyekben az öregségi nyugdíj megállapítására irányuló elutasító határozatot Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala hozta [Tbj. 34. § (5) bekezdése], a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala illetékes.

 

 

3

 

Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy az öregségi teljes, illetőleg öregségi résznyugdíjhoz szükséges szolgálati idő vásárlása céljából köthet megállapodást, legfeljebb 5 évre, visszamenőleges járulékfizetéssel.

A Tbj.

34.§-a (5) bekezdés b) pontja szerint

szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást köthet a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 24 százalék nyugdíjjárulék fizetésével az a nagykorú személy, aki a társadalombiztosítási öregségi teljes nyugdíjhoz a Tny.-ben meghatározott húsz év szolgálati idő, vagy - az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 1997. december 31-e utáni betöltése esetén - az öregségi résznyugdíjhoz előírt tizenöt év szolgálati idő elérése érdekében kizárólag az öregségi résznyugdíjra vagy öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb azonban öt naptári évet kívánja szolgálati időként elismertetni.

 

E megállapodás megkötésére a megállapodást kötő személyre - ha a megállapodást más javára kötik, a kedvezményezettre - irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után kerülhet sor.

 

A megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék alapja a szolgálati időként elismerhető időszak naptári napjainak és a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér harmincad részének szorzata. (A nyugdíjjárulék mértéke ez esetben is 24%.)

 

A megállapodás megkötése a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott első fokú határozat elleni jogorvoslatra meghatározott idő lejártáig kezdeményezhető és a nyugdíjjárulékot a megállapodás megkötését követő tizenöt napon belül egy összegben kell megfizetni.

 

A megállapodást kezdeményező személynek az addig elismert szolgálati idejét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolnia.

 

Az elismert szolgálati idő figyelembevételével az ellátás az egyéb jogosultsági feltételek megléte esetén is legkorábban a járulék megfizetésének napjától állapítható meg.

 

A járulékfizetés határideje indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.

 

Figyelem! A 2000. január 1-je előtt jogerős határozattal elbírált igények esetében újabb szolgálati idő szerzésére megállapodás nem köthető!

 

A megállapodás megkötésére a megállapodást kötő személy - kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a kedvezményezett - lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező, külföldön élő személy esetében, valamint azokban az ügyekben, amelyekben az öregségi nyugdíj megállapítására irányuló elutasító határozatot Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala hozta [Tbj. 34. § (5) bekezdése], a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala illetékes.

 

 

4

 

 

1998. évre, a gyes idejével megegyező otthoni gondozás idejére köthető megállapodás szolgálati idő szerzése céljából.

 

Ennek a speciális megállapodási lehetőségnek az az indoka, hogy 1998-ban az akkor hatályos rendelkezések alapján nem járt gyes a gyermek gondozása, ápolása címén igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamára, ha a család egy főre jutó jövedelmének összege meghaladta a jogszabályban előírt mértéket. Az emiatt kieső szolgálati idő pótlására van lehetőség ezzel a megállapodással.

 

A Tbj.

34.§-a (8) bekezdés a) pontja szerint

- szolgálati idő szerzése érdekében megállapodás köthető,

- a megállapodás megkötése napján érvényes gyermekgondozási segély összege alapján,

- a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulék megfizetésével

- 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére.

 

Ilyen esetben a (9) bekezdés szerint a járulékfizetést a megállapodás megkötése napján érvényes járulékmértékek figyelembevételével a megállapodás megkötését követő 30 napon belül egy összegben kell teljesíteni.

 

A Tbj. 19.§ (2) bekezdése szerint a nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék.

 

2019-ben kötendő megállapodás esetén a gyes érvényes összege (tíz éve változatlanul…) 28.500 Ft, ennek 10%-a a járulék, azaz havi 2850 Ft.

 

A megállapodás hatósági szerződésnek minősül.

 

A megállapodás megkötéséhez a gyermek születési anyakönyvi kivonata (gyermek tartós betegsége esetén az erről szóló igazolás) szükséges.

 

A megállapodás megkötésére a megállapodást kötő személy - kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a kedvezményezett - lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező, külföldön élő személy esetében a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala illetékes.

 

 

Mellékletek

 

 

Tbj. 5.§

5. § (1) E törvény alapján biztosított 

a) a munkaviszonyban (ide nem értve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyt), közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, a honvédelmi alkalmazott, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,

b) a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját - 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is -, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, valamint a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,

c) a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,

d) az álláskeresési támogatásban részesülő személy,

e) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,

f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,

g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,

h) az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy, kivéve a saját jogú nyugdíjast,

i) a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve

1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,

2. az egyéb jogcímen - ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint - biztosítottat,

3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,

j) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint a főállású kisadózóként bejelentett személy,

k) az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

(2) Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának tagja; a helyi önkormányzati választásokon választott képviselő és tisztségviselők, társadalmi megbízatású polgármester, feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott összeget és a munkát Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzi.

(3) Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény alapján e törvény hatálya alá tartozik.

 

Tbj. 13.§

13. § E törvény rendelkezéseit

a) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek,

b) a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény

szabályai szerint kell alkalmazni.

 

Tbj. 11.§

11. § (1) A biztosítás nem terjed ki:

a) külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára (a továbbiakban: képviselet tagja), a külföldi állampolgárságú háztartási alkalmazottra, aki kizárólag a képviselet tagjának alkalmazásában áll, a képviselet tagjával közös háztartásban élő külföldi állampolgárságú családtagra (házastárs, gyermek), feltéve, hogy az alkalmazottra, illetve a családtagra kiterjed a küldő állam vagy más állam társadalombiztosítási rendszere;

b) a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjére (alkalmazottjára) és vele közös háztartásban élő családtagjára (házastárs, gyermek), feltéve hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere;

c) az európai parlamenti képviselőre;

d) az Szja törvény 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személyre.

(2) A biztosítás nem terjed ki a következő jogviszonyokra:

a) a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el;

b) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra.

 

Tbj. 8.§

8. § Szünetel a biztosítás:

a) a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha

aa) a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy

ab) a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe,

ac) azt önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe,

b) az igazolatlan távollét időtartama alatt,

c) a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt,

d) a letartóztatás tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat jogerősen felmentették, vagy a bíróság jogerős vagy végleges határozatában, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatában a büntetőeljárást megszüntette; továbbá a szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette, (ide nem értve a fogvatartott által a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény szabályai szerint létesített, a Tbj. 5. §-a szerint biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt),

e) az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése alatt,

f) az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt,

g) az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szünetelése alatt,

h) a tanulószerződés szüneteltetésének időtartama alatt,

i) az a)-h) pontban nem említett olyan esetben, amikor külön jogszabály szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel.

 

 

 

 

EU koordinációs rendeletei, illetve kétoldalú szociális biztonsági megállapodások alapján kizárt (vagy érvénytelen lesz) a szolgálati idő szerzésére bármilyen megállapodás, ha a megállapodást kötni kívánó személy az alábbi országokban dolgozik (vagy egyes esetekben lakik) és ezáltal ott biztosítási időt szerez:

 

EU koordinációs rendeletei alapján az EU/EGT tagállamok

 

Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Svájc, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia.

 

Az EU koordinációs rendeletei egyelőre kiterjednek az Egyesült Királyságra is (Jersey és Man szigetek kivételével), de a Brexitet követő jogi helyzet még nem tisztázott.

 

Egyes EU/EGT tagállamokban a nyugellátás alapja nem csak a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony fennállása, hanem a tartózkodási idő is lehet (Dánia, Finnország, Hollandia, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc, Svédország).

 

Kétoldalú szociális biztonsági egyezmények alapján

 

Albánia

Amerikai Egyesült Államok

Ausztrália

Bosznia-Hercegovina

Dél-Korea

Észak-Makedónia

India

Japán

Kanada (beleértve Québec tartományt külön egyezmény alapján)

Koszovó

Moldova

Mongólia

Montenegró

Oroszországi Föderáció

Szerbia

Ukrajna

 

Az egyezmények kizárják a kettős biztosítást, és részletesen szabályozzák azt, hogy a biztosítási kötelezettség az adott keresőtevékenység (munkavállalás, kiküldetés, állami alkalmazás, önálló vállalkozás) alapján melyik országban áll fenn. A kettős biztosítást a Szovjetunióval 1963-ban (!) kötött, az Orosz Föderáció, valamint Ukrajna tekintetében még mindig hatályban lévő egyezmény nem szabályozta, azonban az egyezmény alapján a szolgálati időt egyszeresen lehet figyelembe venni.

Egyes egyezményes országokban szintén előfordulhat, hogy a nyugellátás alapja nem csak a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony fennállása, hanem a tartózkodási idő is lehet (pl. Ausztrália, Kanada, Québec).

A tévesen befizetett járulékok visszafizetése – az elévülési időn belül - akkor lehetséges, ha a külföldi munkáltató vagy az adott országban működő nyugdíjbiztosítási szerv a biztosítás tényét igazolja. Ennek értelmében nem elegendő a járulékok visszafizetését kizárólag a munkaszerződés becsatolásával kérni, az ugyanis nem jelenti azt, hogy a munkavégzés biztosítást (szolgálati idő szerzését) eredményezett. A külföldi munkáltatótól, vagy az érintett nyugdíjbiztosítási szervtől az igazolás beszerzése az érintett személy (a járulékot megfizető) feladata, akárcsak a külföldi munkáltató vagy külföldi nyugdíjbiztosítási szerv igazolásának fordíttatása. Az adott nyelv megfelelő ismerete esetén a fordítást az érintett személy saját maga is elvégezheti, de a fordításból eredő felelősséget ebben az esetben ő maga vállalja.

 

Az összefoglaló készítésének időpontja: 2019. március 7.

 

Iratkozzon föl az INGYENES heti hírlevelemre, ha nem akar lemaradni a nyugellátásokat és a nyugdíjas korra való felkészülést érintő fejleményekről!

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...