Hogyan számítanak be az egyetemi, főiskolai évek a szolgálati időbe?

Hogyan számítanak be az egyetemi, főiskolai évek a szolgálati időbe?

2022. 03. 08.

Az egyetemi, főiskolai tanulmányok időtartama 1998 óta csak megállapodás révén számítható be a szolgálati időbe az öregségi nyugdíj esetében. A részletek ismerete minden felsőfokú végzettségű vagy éppen most egyetemista, főiskolás olvasóm számára fontos!

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Ha személyes kérdése van a szolgálati idővel, a beszámítható keresettel, a nyugdíj számításával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 

Hogyan számítanak be az egyetemi, főiskolai évek a szolgálati időbe?

 

1.

A nyugdíjtörvény szerint szolgálati időként kell figyelembe venni 

- öregségi nyugdíj esetén az 1998. január 1-je előtt, míg 

- hozzátartozói nyugellátás esetén időpontra tekintet nélkül 

a felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott (legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges) tanulmányok idejét. 

A felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányok címén a tanulmányi időszak (tanulmányi év, tanulmányi félév) kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt idő számít szolgálati időnek. A felsőfokú tanulmányok kezdő és befejező időpontja meghatározására a felsőoktatásról szóló törvénynek a hallgatói jogviszony keletkezésére és megszűnésére vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni. 

Az egyetemi tanulmányok idejébe - legfeljebb az e képesítés megszerzéséhez meghatározott idő tartamáig - az azt megelőzően elvégzett főiskolai tanulmányi időt is be kell számítani. Így kell eljárni akkor is, ha a felsőfokú tanulmányok folytatása alatt a hallgató egyik felsőoktatási intézményből más felsőoktatási intézménybe átiratkozik úgy, hogy a korábbi tanulmányi időt vagy annak egy részét a felsőoktatási intézmény beszámítja. 

Ciklusokra bontott, osztott képzés esetén a képesítés megszerzéséhez szükséges tanulmányok idejébe mind az alapképzés, mind a mesterképzés ideje beleszámít. Szolgálati időként kell figyelembe venni a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet idejét is. Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása esetén legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő vehető figyelembe.

Szolgálati időnek minősül az 1998. január 1. előtt ösztöndíjas aspiránsként és ösztöndíjas doktorjelöltként biztosításban tölött idő is.

 

2.

A külföldi felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányok ideje szolgálati időként akkor vehető figyelembe, ha a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény rendelkezései szerint egyenértékűnek ismerhető el, illetőleg a külföldi résztanulmányok idejét a hazai felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányi időbe beszámították. 

A külföldi diplomák magyarországi elismerésének részletszabályairól a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezései alapján itt olvashat.

A külföldi felsőoktatási intézményben nappali képzésben (nappali tagozaton) folytatott tanulmányi időt az elismerés, illetőleg beszámítás igazolása nélkül is figyelembe kell venni, ha a hallgató  magyar ösztöndíjasként vagy az illetékes magyar hatóság engedélyével államközi egyezmény alapján külföldi alapítványból, nemzetközi szervezet által biztosított keretből, külföldi szervnél - magánkezdeményezésre - pályázat elnyerésével vagy meghívás alapján ösztöndíjban részesült, és így végezte tanulmányait. 

A külföldi felsőoktatási intézményben nappali tagozaton folytatott tanulmányok idejéből legfeljebb a képesítés megszerzéséhez - a tanulmányok folytatása idején - külföldön meghatározott szükséges időtartamot lehet figyelembe venni.

 

3.

A fentiek alapján a felsőfokú tanulmányok e rendelkezésekben meghatározott időtartama

- az öregségi nyugdíj szempontjából automatikusan szolgálati időnek minősül az 1997. december 31-éig terjedő időtartamban, viszont

- 1998. január 1-jétől csak akkor szolgálati idő, ha a hallgató megállapodást köt - az öregségi nyugdíjkorhatára betöltéséig bármikor - a társadalombiztosítási hatósággal erre az időtartamra, mégpedig a megállapodás napján érvényes minimálbér 22%-ával megegyező mértékű nyugdíjjárulék megfizetésével. 

A hozzátartozói nyugellátások (özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj) szempontjából a felsőfokú tanulmányok időtartama minden esetben szolgálati időnek minősül.

 

4.

A nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe viszont semmilyen tanulmányi időtartam sem számítható be, így a felsőfokú tanulmányok időtartama sem.

Szintén nem számítható a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe semmilyen megállapodással szerzett szolgálati időtartam sem, vagyis ez a korlátozás megállapodás révén sem kerülhető meg.

Az az időszak, amely alatt egy hölgy fizetés nélküli szabadságon volt és egyidejűleg ösztöndíjasként felsőfokú nappali tanulmányokat folytatott, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító időként szintén nem ismerhető el.

A nők kedvezményes nyugdíjára való jogosultság megszerzése esetén a nyugdíj összegének számításához már beszámítható a felsőfokú tanulmányok időtartama, ha az egyébként szolgálati időnek minősül.

Vagyis az érintett hölgyek esetében a felsőfokú tanulmányi időszakok

- az öregségi nyugdíj összegének megállapításához a szolgálati időbe felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időként beszámítást nyerhetnek az öregségi nyugdíj számítására vonatkozó szabályok szerint,

- csak a nők kedvezményes nyugdíjára való jogosultság megszerzése szempontjából nem minősülnek jogosító időnek.

 

5.

A felsőfokú tanulmányokról nincs adat a társadalombiztosítási nyilvántartásokban, így a tanulmányok időtartamát a nyugdíjbiztosítási hatósági adategyeztetés során az érintett személynek kell bizonyítania. 

A szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző felsőoktatási tanulmányi idő igazolására jellemzően a főiskolai vagy egyetemi leckekönyv, végbizonyítvány, oklevél a megfelelő okirat, továbbá külföldön folytatott tanulmányok esetén annak igazolása, hogy a külföldi végzettséget honosították, a külföldi tanulmányi időt a hazai tanulmányi időbe beszámították, vagy a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon egyenértékűnek ismerhető el, vagy a tanulmányokat magyar ösztöndíjasként folytatta, vagy az illetékes magyar hatóság engedélyével államközi egyezmény alapján külföldi alapítványból, nemzetközi szervezet által biztosított keretből, külföldi szervnél - magánkezdeményezésre - pályázat elnyerésével vagy meghívás alapján ösztöndíjban részesült, és így végezte tanulmányait.

A külföldön végzett, Magyarországon elismert felsőfokú tanulmányairól az érintett személy az EMMI Dokumentációs Főosztályának központi irattárából kérhet adatot. Ha az EMMI irattárában nem lelhető föl a kérdéses időszakra vonatkozó dokumentum, akkor az EMMI jogelődeinek iratanyagát őrő Magyar Nemzeti Levéltárhoz lehet fordulni.

 

6.

Jogszabályi rendelkezések

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.)

41. § (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni,

a) öregségi nyugdíj esetén az 1998. január 1-je előtt,

b) hozzátartozói nyugellátás esetén időpontra tekintet nélkül

a felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott - legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges - tanulmányok idejét.

(2) A felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányok címén a tanulmányi időszak (tanulmányi év, tanulmányi félév) kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt idő számít szolgálati időnek.

(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet idejét is.

(4) Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása esetén legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő vehető figyelembe.

(5) A külföldi felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányok ideje szolgálati időként akkor vehető figyelembe, ha a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezései szerint egyenértékűnek ismerhető el az illetékes hatóság szakvéleménye alapján, illetőleg a külföldi résztanulmányok idejét a hazai felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányi időbe beszámították.


A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (TnyR.)

53. § A külföldi felsőoktatási intézményben nappali képzésben (nappali tagozaton) folytatott tanulmányi időt a Tny. 41. § (5) bekezdésben említett elismerés, illetőleg beszámítás igazolása nélkül is figyelembe kell venni, ha a hallgató 

a) magyar ösztöndíjasként, vagy

b) az illetékes magyar hatóság engedélyével államközi egyezmény alapján külföldi alapítványból, nemzetközi szervezet által biztosított keretből, külföldi szervnél - magánkezdeményezésre - pályázat elnyerésével vagy meghívás alapján ösztöndíjban részesült, és így végezte tanulmányait.

59/B. §  (1) A Tny. 41. §-a (2) bekezdésének alkalmazásakor a felsőfokú tanulmányok kezdő és befejező időpontja meghatározására a felsőoktatásról szóló törvénynek a hallgatói jogviszony keletkezésére és megszűnésére vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni.

(2) Az egyetemi tanulmányok idejébe - legfeljebb az e képesítés megszerzéséhez meghatározott idő tartamáig - az azt megelőzően elvégzett főiskolai tanulmányi időt is be kell számítani. Így kell eljárni akkor is, ha a felsőfokú tanulmányok folytatása alatt a hallgató egyik felsőoktatási intézményből más felsőoktatási intézménybe átíratkozik úgy, hogy a korábbi tanulmányi időt vagy annak egy részét a felsőoktatási intézmény beszámítja.

(3) Ciklusokra bontott, osztott képzés esetén a képesítés megszerzéséhez szükséges tanulmányok idejébe a Tny. 41. §-ában foglaltak szerint mind az alapképzés, mind a mesterképzés ideje beleszámít.

(4)  A külföldi felsőoktatási intézményben nappali képzésben (nappali tagozaton) folytatott tanulmányok idejéből legfeljebb a képesítés megszerzéséhez - a tanulmányok folytatása idején - külföldön meghatározott (szükséges) időtartamot lehet figyelembe venni.


A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.)

48. § (4) Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást (a továbbiakban: szolgálati idő szerzése céljából kötött megállapodás) köthet a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 22 százalék nyugdíjjárulék fizetésével az a nagykorú személy, aki

a) felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányoknak (ideértve a doktoranduszképzést is) Tny. 41. §-a szerint figyelembe vehető idejét (...)

kívánja szolgálati időként elismertetni.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetekben a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék alapja a szolgálati időként elismerhető időszak naptári napjainak és a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér harmincad részének szorzata. Ha a (4) bekezdés a) pontja szerinti megállapodást a minimálbér alapján kötötték és a minimálbér változik, a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni.

(Az összefoglaló készítésének időpontja: 2022. március 8.)

 

Ha még nem tette meg, ide kattintva iratkozzon föl az INGYENES HETI HÍRLEVELEMRE, hogy ne maradjon le a nyugdíjakat érintő semmilyen fontos fejleményről!

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...