A katások kettős nyugdíjkockázata 2022-ben tovább súlyosbodik

A katások kettős nyugdíjkockázata 2022-ben tovább súlyosbodik

2022. 03. 11.

Az 50.000 Ft tételes adót fizető kisadózó vállalkozókat 2022-ben is tovább súlyosbodó kettős veszedelem fenyegeti a nyugdíjuk tekintetében. Idén ez a kettős veszedelem már a 75.000 forint tételes adót fizető főállású katásokat is utolérte.

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Ha személyes kérdése van a kisadózóként szerezhető nyugdíjjogosultságával, a  leendő vagy a meglévő nyugdíjával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 

A kisadózó vállalkozás 2022-ben is a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint, a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet. A kisadózó vállalkozás választhatja, hogy a főállású kisadózó után magasabb összegű – minden megkezdett naptári hónapra 75 ezer forint – tételes adót fizet. Ha a kisadózó vállalkozás magasabb összegű tételes adót kíván fizetni, akkor erről nyilatkozhat a kata választásának bejelentésekor és a bejelentést követően is.

A kata azért vált annyira népszerűvé, mert a kisadózók évi 12 millió forintig mentesülnek a vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó, a társasági adó, a személyi jövedelemadó és a járulékok (például a bejelentett kisadózónak fizetett béren kívüli juttatások utáni közterhek), valamint a szociális hozzájárulási adó megállapítása, bevallása és megfizetése alól. Két megszorítás azonban érvényesül a katások tekintetében is: egyrészt ha a kisadózó vállalkozás a naptári év minden hónapjára köteles a tételes adót megfizetni, akkor a vállalkozás naptári évi bevételének a 12 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos mértékű adót kell fizetnie,  másrészt ha a kifizető – amely nem kapcsolt vállalkozása a kisadózó vállalkozásnak – juttat ugyanannak a kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt, akkor a 3 millió forintot meghaladó juttatás után 40 százalékos mértékű adót kell fizetnie.

A főállású kisadózó e jogállás időtartama alatt biztosítottnak minősül, ennek következtében a társadalombiztosítás ellátásaira (egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási ellátásokra) és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben meghatározott valamennyi ellátásra (így álláskeresési járadékra, nyugdíj előtti álláskeresési segélyre) jogosultságot szerezhet, miközben ezen ellátások számításának alapját a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvény határozza meg.

A nyugellátás megállapítása szempontjából elkülönül a nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő számításának és a nyugellátás összegének kiszámításához figyelembe vehető szolgálati idő számításának módja.

A nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő megállapításánál a főállású kisadózói jogviszony teljes időtartamát figyelembe kell venni. Ez a rendelkezés különösen fontos a nők kedvezményes nyugdíját igényelni kívánó főállású kisadózó hölgyek számára, hiszen a katás időtartamuk teljes egészében beszámít a kedvezményes nyugdíjra jogosító időbe (ennek kell legalább 40 évnek lennie), azon belül is a keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyban töltött idővel szerzett szolgálati időbe (ennek kell legalább 32 évnek lennie).

Ezzel szemben abban az esetben, ha a főállású kisadózónak a törvényben meghatározott ellátási alapja a mindenkori minimálbérnél kevesebb, a biztosítási időnek csak az arányos időtartamát veszik figyelembe szolgálati időként a nyugdíj összegének kiszámítása során. Erről a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény rendelkezik, amely szerint ha a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében elért nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme a minimálbérnél kevesebb, akkor a nyugdíjszámítás során a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem és a mindenkori minimálbér arányával. Ezt a rendelkezést a főállású kisadózó biztosítási idejének szolgálati időként történő figyelembevétele során is alkalmazni kell.

Az 50 ezer forint tételes adót fizető katás vállalkozókat emiatt 2022-ben is tovább súlyosbodó kettős veszedelem fenyegeti a nyugdíjuk tekintetében. 2022. január 1-től ez a kettős veszedelem már a 75 ezer forint emelt összegű tételes adót fizető főállású katás vállalkozókat is utolérte.

A teljes cikket IDE KATTINTVA olvashatja el a Világgazdaság-portálon.

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...