Ha kérdése van a nyugdíjával, annak megállapításával, növelési lehetőségeivel kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA tegye föl a kérdését, és méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszolom. 

Mikor kell figyelembe venni 1988 előtti kereseteket is a nyugdíjszámítás során?

A nyugdíjtörvény szerint az öregségi nyugdíj alapját képező számított havi nettó átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig - az átlagszámítási időszakban - elért, nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresetek havi átlaga alapján kell meghatározni. 

Ha az átlagszámítási időszak napjai számának legalább a felében rendelkezik az érintett személy a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló keresettel, akkor a havi átlagkeresetet a tényleges, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset alapján kell meghatározni.

Ha az átlagszámítási időnek legalább a fele részére a nyugdíjat igénylőnek nincs keresete, a hiányzó időre eső napokra a keresetet az 1988. január 1-je előtti legközelebbi időszak keresete alapján kell figyelembe venni. 

Vagyis ha valaki az 1988. január 1-jétől a nyugdíjmegállapítás napjáig terjedő időtartam naptári napjainak legalább a felére nem rendelkezik nyugdíjjárulék alapját képező keresettel, akkor a nyugdíjszámítás során az átlagszámítási időszakban szerzett kereseteit az 1988 előtti legközelebbi időszak keresetével  kell kiegészíteni, hogy az így összesített napok száma elérje az átlagszámítási időszak napjai számának a felét. 

Ilyen esetben 1987. december 31-étől kezdve visszafelé kell lépegetni az időben annyi napot, amennyi az 1988. január 1. utáni időszakból hiányzik, és amelyeken az érintett személy dolgozott. 

Például ha valaki 2021. augusztus 21-i kezdőnappal kéri megállapítani a nyugdíját, akkor 1988. január 1-jétől az átlagszámítási időszak hossza 12.286 nap. Ha ennek a felére, azaz legalább 6.143 napra ebben az időszakban az érintett személy nem szerzett járulékalapot képező keresetet, hanem például 6.100 ilyen napja volt csak, akkor a hiányzó 43 napot 1987. december 31-étől visszafelé lépegetve kell összeszedni.

Ez az oka annak, hogy a valorizációs szorzók minden évben kormányrendeletben kiadott táblázata nem csak 1988-tól tartalmazza a szorzószámokat, hiszen adott esetben a korábbi években szerzett kereseteket is figyelembe kell venni.

Miután a személyi jövedelemadót csak 1988. január 1-jén vezették be - az átlagszámítási időszak kezdőnapja pontosan ezért esik erre a napra - , az ennél korábbi időszakban szerzett keresetek nettósítása esetén csak a járulékkal kell csökkenteni a figyelembe vett napokon szerzett jövedelem összegét. 

Abban az esetben viszont, ha az érintett személy nem szerzett bizonyítható keresetet 1988 előtt, akkor azokra az átlagszámítási időszak fele tartamához hiányzó naptári napokra, amelyeken nyugdíjalapot képező keresete nem volt, a nyugdíj megállapításának kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva a hiányzó időre érvényes minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni.

Vagyis ha az iménti példa szerint az érintettnek hiányzik 43 kereső napja ahhoz, hogy az átlagszámítási időszak legalább fele tartama alatt keresettel rendelkezzék, viszont 1988 előtt nem dolgozott vagy nem volt igazolható járulékalapot képező keresete, akkor a hiányzó napokra a minimálbér pótlásának szabályát alkalmazzák.

Eszerint a nyugdíjmegállapításának kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva a hiányzó időre érvényes minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni azokra a naptári napokra, amikor az igénylőnek nem volt nyugdíjjárulék-alapot képező keresete. 

Ha az érintett személynek például 2019-ben nem volt három hónapig semmilyen keresete,  és ez a nyugdíjmegállapítás napjához legközelebbi olyan időszak, amelyre a minimálbér pótlásának szabálya alkalmazható, akkor a példa szerint hiányzó 43 napot e kereset nélküli időszaknak a nyugdíjmegállapítás napjához legközelebb eső  utolsó 43 napjára lehet érvényesíteni úgy, hogy a 2019-ben érvényes 149 ezer forintos minimálbér 43 napra eső összegét is hozzáadják a 2019-ben szerzett keresetekhez, majd ezen összeg alapján számítják ki az adott évben szerzett nettó kereset összegét.

A minimálbér pótlásának szabályát a régi szociálpolitikai egyezmények egyes esetekben felülírták, és a minimálbér helyett a hasonló munkakörben dolgozók átlagkeresetét rendelték figyelembe venni a nyugdíjszámítás során.

Ilyen egyezmény van még mindig hatályban Ukrajna vonatkozásában.

Eszerint ha az Ukrajnából Magyarországra áttelepült és magyar nyugdíjat kérelmező személy az áttelepülését követően már nem dolgozott tovább, akkor az egyezmény szerint a magyar nyugdíj alapját képező átlagkeresetként azt a keresetet kell figyelembe venni, amit a hasonló munkakörben, megfelelő képesítéssel a Magyarországon foglalkoztatottak átlagosan elértek a nyugdíj megállapítása időpontjában. 

Nem véletlenül váltja ki a nyugdíjas társadalom méltatlankodását (nagyon finoman fogalmaztam) ez a szabály, hiszen a minimálbér helyett annál sokkal magasabb keresetet lehet figyelembe venni egy olyan áttelepült személy esetében, aki egy napot sem dolgozott Magyarországon. Sőt, kifejezetten ellenérdekelt az áttelepült személy abban, hogy Magyarországon dolgozzék, mert ha így tenne az áttelepülése után, akkor már az ő esetében is csak a magyar keresetek vehetők számításba, és ha a megfelelő számú bérezett nappal nem rendelkezne, a hiányzó napokra a minimálbért kellene figyelembe venni...