Kiderült, jól járnak-e azok, akik idén nyugdíjba mennek - kezükre játszik a rendszer méltánytalansága

Kiderült, jól járnak-e azok, akik idén nyugdíjba mennek - kezükre játszik a rendszer méltánytalansága

2021. 03. 26.

A valorizációs szorzószámok megjelenése minden idei nyugdíjba vonuló számára nagy jelentőségű esemény. Az idei nyugdíjigénylők részére minden eddiginél jobb valorizációs szorzókkal állapítják meg a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetet.

K Küldés K Nyomtatás

 

Ha személyes kérdése van a nyugdíjszámítással, a nyugdíj összegének lehetséges növelésével, a nyugdíjigénylés optimális időzítésével kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

Részletek a cikkemből:

A valorizációs szorzók az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését tükrözik. 2021-ben történő nyugdíjmegállapítás esetén a valorizálás a 2019-ben és előtte elért keresetekre vonatkozik, amelyeket a 2020-as kereseti szinthez kell igazítani. Ennek során a 2019-es és korábbi naptári évekre (minden évre külön-külön) meghatározott, az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedéséhez igazodó valorizációs szorzóval meg kell szorozni az adott naptári év bérezett napjaira számított nettósított keresetet, így igazítva a különböző naptári évek számított nettó kereseteit a 2020-as év nettó nemzetgazdasági átlagkereseti szintjéhez.

A valorizáció jelentőségét a nyugdíj 2021. évi megállapítási lépéseiről írt összefoglaló világítja meg. A cikk végén közölt táblázat tartalmazza a 2015-2021 közötti években kért nyugdíjmegállapításokra vonatkozó valorizációs szorzókat. A táblázat bemutatja a valorizációs szorzók erőteljes növekedését, amely annak a következménye, hogy a nemzetgazdasági nettó átlagbér az utóbbi években gyors tempóban (évi 10% körüli mértékben) nőtt. A valorizációs szorzószámok minden évben a nettó nemzetgazdasági átlagbér előző évi növekedését tükrözik.


MINÉL KÉSŐBBI ÉVBEN IGÉNYLI A NYUGDÍJÁT A JOGOSULT, ANNÁL JOBBAN JÁRHAT, MÉG NAGYON HASONLÓ ÉLETPÁLYÁK ESETÉN IS.

Ez nem csak a korbetöltött öregségi nyugdíjra, hanem a nők kedvezményes nyugdíjára is vonatkozik, hiszen a kedvezményes nyugdíj összegét ugyanolyan szabályok szerint számítják, mint a "rendes" öregségi nyugdíj összegét.


A nyugdíjképlet szerint a nyugdíjigénylő egész élete során szerzett, egész években kifejezett elismert szolgálati idő hosszától függő, százalékos mértékű nyugdíjszorzóval meg kell szorozni az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás napja között szerzett, nyugdíjjárulék-köteles bruttó keresetekből számított nettó havi "életpálya" átlagkereset összegét (a valorizáció szorzók mellett ezernyi bonyolult részletszabály alkalmazásával), s az eredmény lesz a nyugdíj induló összege.

AMÍG E KÉPLET NEM VÁLTOZIK, FÖLDI HALANDÓ NEM KÉPES ELŐRE LÁTNI A MAGYAR NYUGDÍJA VÁRHATÓ ÖSSZEGÉT, ÍGY SZABADON ÁLTATHATJA MAGÁT A LEENDŐ NYUGDÍJA ÖSSZEGÉVEL KAPCSOLATBAN.

Súlyos mellékhatás, hogy nem tudja kiszámítani azt sem, mennyi nyugdíjcélú előtakarékosság lenne szükséges a nyugdíja elégséges kiegészítéséhez, hiszen fogalma sincs a nyugdíja várható összegéről.


Hadd világítsam meg egy példával a valorizáció működését.

Ha két nyugdíjigénylő egyetlen évi (például 1988-as) számított nettó keresetének (példánkban 85 ezer forint) valorizációját vesszük, akik közül az egyik 2015-ben, a másik 2021-ben igényli a nyugdíját teljesen azonos hipotetikus életpálya (vagyis azonos hosszúságú szolgálati idő és 1988 óta minden évben azonos összegű évi számított nettó keresetek) alapján, akkor

a 2015. évi nyugdíjigénylő keresetének valorizációs szorzója 22,119 volt, így a valorizált keresete 1988. évre 1.880.115 forint lett,


a 2021. évi nyugdíjigénylő ugyanakkora keresetének valorizációs szorzója 38,191 lesz, vagyis a valorizált keresete 1988. évre 3 246 235 forint lesz,

ami közel 73 százalékkal magasabb összeg.

Pedig semmi más nem változott e példában, kizárólag a nyugdíjigénylés évében alkalmazandó valorizációs szorzók nagysága.

Miután ez minden mért évre - az 1988. január 1. napjától a nyugdíjmegállapítás kért kezdőnapjáig terjedő időszakban - ugyanilyen eltérést okoz az egyes évek számított nettó éves kereseteinek meghatározása során, a példában említett két nyugdíjigénylő közül a 2021-es megállapítást választó személy esetén a számított nettó havi életpálya átlagkereset összességében is 73 százalékkal magasabb lehet, mint a 2015-ben nyugdíjat igénylő személy esetében.

Ez a havi nettó életpálya átlagkereset a nyugdíjszámítás alapja, mivel a nyugdíj összege ennek az átlagkeresetnek az érintett személy egész élete során szerzett szolgálati ideje egész években mért tartamától függő nyugdíjszorzó százalékos mértéke lesz, amely a példabeli 40 év esetén 80 százalék. Így a tényleges növekedés egy hat évvel ezelőtti, azonos életpálya alapján történt nyugdíjmegállapításhoz képest idén a 73 százalék 80 százaléka, azaz 58,4 százalék lehet.

TÖBB, MINT MÁSFÉLSZER AKKORA NYUGDÍJ JÁR 2021-BEN AZONOS ÉLETPÁLYA BEFUTÁSA UTÁN EGY SZEMÉLYNEK, MINT 2015-ÖS IGÉNYLÉS ESETÉN.

A valóság ennél persze árnyaltabb, hiszen az idei nyugdíjigénylő esetén a 2016-2021 közötti időszakban szerzett kereseteit is figyelembe kell venni, emellett a 2013. január 1-jétől eltörölt járulékplafon miatt a 2013 utáni években szerzett keresetek megugraszthatják az adott évi számított nettó keresetet - vagyis a méltánytalanság méginkább fokozódik.


A teljes cikkemet IDE KATTINTVA olvashatja el a Portfolio.hu gazdasági hírportálon.

 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...