Ha személyes kérdése van a nyugdíj 2026-os megállapításával, az igénylés idei időzítésével, a nyugdíjemeléssel, a 13. havi vagy a 14. havi nyugdíjjal, vagy hasonló témákkal kapcsolatban, akkor azt ide kattintva teheti föl nekem, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

Megjelent a 75/2026. (III.26.) számú kormányrendelet

a 2026-os valorizációs szorzókról

A valorizációs szorzók idén 9,0%-kal emelkednek a tavalyi szorzókhoz képest.

A nyugdíj összege egyrészt a szolgálati idő hosszától, másrészt a nettó életpálya átlagkereset összegétől függ. A nettó életpálya átlagkereset összegét pedig jelentősen befolyásolja a nyugdíjigénylés éve a nyugdíjmegállapítás során kulcsszerepet játszó valorizációs szorzók hatása miatt.

A valorizáció lényege, hogy az életpálya során az 1988 óta figyelembe vehető korábbi években szerzett, nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni, így kell azokat a nyugdíjba vonulás évét megelőző év átlagkereseti szintjéhez igazítani. A valorizációs szorzók az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését tükrözik.

A 9,0%-os növekedés eredményeként a nyugdíj alapját képező számított nettó havi életpálya átlagkereset összege nő.

(Megjegyzem, a KSH nyilvánosan közzétett kereseti gyorstájékoztatója alapján a valorizációs szorzóknak 9,4%-os növekedésére lehetett számítani, de a KSH-nak egy másik tájékoztatója szerint, amely a Hivatalos Értesítőben jelent meg, csak 9,0% szerepel. Számomra kérdéses, hogyan szerepelhet két eltérő adat ugyanarra a jelenségre...)

2026-ban történő nyugdíjmegállapítás esetén a valorizálás a 2024-ben és előtte elért keresetekre vonatkozik, amelyeket a 2025-ös országos nettó átlagkereseti szinthez kell igazítani. Ennek során a 2024-es és korábbi naptári évekre (minden évre külön-külön) meghatározott idei valorizációs szorzóval meg kell szorozni az adott naptári év bérezett napjaira számított nettósított keresetet, így igazítva a különböző naptári évek számított nettó kereseteit a 2025-ös év országos nettó átlagkereseti szintjéhez.

Erre az értékkövetésre a magyar nyugdíjszámítási eljárás során feltétlenül szükség van, hiszen ennek hiányában a sok évvel ezelőtti keresetek természetes inflációs elértéktelenődését nem korrigálná a számítás.

A valorizáció nem csak a korbetöltött öregségi nyugdíjra, hanem a nők kedvezményes nyugdíjára is vonatkozik, hiszen a kedvezményes nyugdíj összegét ugyanolyan szabályok szerint számítják, mint a korbetöltött öregségi nyugdíj összegét.

A valorizációs rendelet megjelenése az idén nyugdíjba vonuló közel 90 ezer ember számára nagy jelentőségű esemény, különösen azok várták a rendeletet, akik 2026 első két hónapjában nyújtották be a nyugdíjigénylésüket, mert az ő nyugdíjuk végleges összegének megállapítására vonatkozó törvényi határidő csak a valorizációs rendelet közzétételét követő 15. napon jár le, addig legfeljebb nyugdíjelőleget kapnak.

Idén az vonulhat nyugdíjba,

- aki 2026-ban tölti be a 65 éves nyugdíjkorhatárát,

- aki a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit idén teljesíti, illetve

- aki már tavaly vagy korábban betöltötte a korhatárát, vagy teljesítette a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit, de a nyugdíjigénylést idénre halasztja.