Ha személyes kérdése van a nyugdíj 2026-os megállapításával, az igénylés idei időzítésével, a nyugdíjemeléssel, a 13. havi vagy a 14. havi nyugdíjjal, vagy hasonló témákkal kapcsolatban, akkor azt ide kattintva teheti föl nekem, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

A 2026. január 1. és december 31. közé eső kezdőnappal megállapítandó nyugdíjak alapját képező nettó havi életpálya átlagkereset számítása során alkalmazandó valorizációs szorzók 2026-ban 9,0%-kal nőnek a tavaly alkalmazott szorzókhoz képest a valorizációs kormányrendelet tervezete szerint.

Megítélésem szerint azonban a valorizációs szorzóknak nem 9,0 százalékkal, hanem 9,4 százalékkal kell nőniük, a KSH  kereseti gyorstájékoztatója 2025. január-december hónapokra vonatkozó adata szerint:

"2025. január–december:

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 705 000 forint, a nettó átlagkeresete 486 800 forint volt.

A bruttó átlagkereset 9,0%-kal, míg a nettó átlagkereset 9,4%-kal haladta meg az előző év azonos időszakának adatát."

Ezekből az adatokból nem a bruttó átlagkeresetre vonatkozó 9,0 százalék, hanem a nettó átlagkeresetre vonatkozó 9,4 százalék az irányadó.

A nyugdíj összege egyrészt a szolgálati idő hosszától, másrészt a nettó életpálya átlagkereset összegétől függ. 

A valorizáció lényege, hogy az életpálya során az 1988 óta figyelembe vehető korábbi években szerzett, nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni, így kell azokat a nyugdíjba vonulás évét megelőző év átlagkereseti szintjéhez igazítani. A valorizációs szorzók az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését tükrözik.

2026-ban történő nyugdíjmegállapítás esetén a valorizálás a 2024-ben és előtte elért keresetekre vonatkozik, amelyeket a 2025-ös országos nettó átlagkereseti szinthez kell igazítani. Ennek során a 2024-es és korábbi naptári évekre (minden évre külön-külön) meghatározott idei valorizációs szorzóval meg kell szorozni az adott naptári év bérezett napjaira számított nettósított keresetet, így igazítva a különböző naptári évek számított nettó kereseteit a 2025-ös év országos nettó átlagkereseti szintjéhez.

Erre az értékkövetésre a magyar nyugdíjszámítási eljárás során feltétlenül szükség van, hiszen ennek hiányában a sok évvel ezelőtti keresetek természetes inflációs elértéktelenődését nem korrigálná a számítás.

A valorizáció nem csak a korbetöltött öregségi nyugdíjra, hanem a nők kedvezményes nyugdíjára is vonatkozik, hiszen a kedvezményes nyugdíj összegét ugyanolyan szabályok szerint számítják, mint a korbetöltött öregségi nyugdíj összegét.

A valorizációs rendelet megjelenése az idén nyugdíjba vonuló közel 90 ezer ember számára nagy jelentőségű esemény, különösen azok várják már a rendeletet, akik 2026 első két hónapjában nyújtották be a nyugdíjigénylésüket, mert az ő nyugdíjuk végleges összegének megállapítására vonatkozó törvényi határidő csak a valorizációs rendelet közzétételét követő 15. napon, valamikor áprilisban jár le, addig legfeljebb nyugdíjelőleget kapnak.