Az idei valorizációról - példákkal

Az idei valorizációról - példákkal

2022. 04. 10.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!

A 2022. évi nyugdíjmegállapítások során alkalmazandó valorizációs szorzókról és az értékkövetés jelentőségéről beszéltem a Karc FM Kortalan című műsorában. Az adásban elhangzottakat e posztomban valorizációs példákkal is magyarázom.

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Ha kérdése lenne a nyugdíjvárományával, a nyugdíj számításával, a nyugdíjemeléssel vagy a nyugdíj növelési lehetőségeivel kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 

A Karc FM Kortalan című adásának 2022. április 10-i adását IDE KATTINTVA hallgathatja meg.

A velem folytatott rádiós beszélgetés könnyebb megértéséhez tudni érdemes, hogy a valorizáció megdöbbentően nagy szerepet játszik a nyugdíj alapjául szolgáló személyes életpálya átlagkereset kiszámításában. 

A valorizácós szorzószámok minden évben a nettó nemzetgazdasági átlagbér előző évi növekedését tükrözik. Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani a korábbi évek kereseteit, az utóbbi néhány évben különösen fölerősödött az a jelenség, hogy a nyugdíjba vonulás évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is. Ez nem csak a korbetöltött öregségi nyugdíjra, hanem a nők kedvezményes nyugdíjára is vonatkozik, hiszen a kedvezményes nyugdíj összegét ugyanolyan szabályok szerint számítják, mint a "rendes" öregségi nyugdíj összegét.

A nyugdíjtörvény szerint a nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ. Azt nem említi a törvény, hogy a nyugdíj összege drámai mértékben függ attól is, hogy valaki melyik évben igényli a nyugdíját. Pedig Magyarországon hasonló életpályák, hasonló szolgálati időtartamok, hasonló keresetek mellett is nagy mértékben eltérő összegű nyugdíjakat állapíthatnak meg a nyugdíjigénylés évétől függően.  

A 2010-es évek derekától minél későbbi évben igényli valaki a nyugdíját, annál nagyobb összegű nyugdíjat kaphat. Akár 60-80 százalékos eltérést is okozhat, ha valaki hasonló karrierív után hat-nyolc évvel ezelőtt igényelte, vagy mostanában igényli a nyugdíját. Ennek tehát az az oka, hogy a nyugdíjszámítás során a korábbi évek keresetét a nyugdíjbavonulás évét megelőző év átlagos nettó kereseti szintjéhez kell emelni, s miután az utóbbi években nagyon meglódult a nemzetgazdasági átlagbér növekedése, a valorizációs mértékek is megugrottak. 

Mindenesetre az idei év nyugdíjigénylői a valorizáció eddigi legnagyobb haszonélvezői lesznek, hiszen az előző évek jelentős növekedései után 2022-ben 8,7 százalékkal ismét nőttek a szorzók.

Hadd világítsam meg a következő két példán keresztül a valorizáció elképesztő hatását. Véletlenszerűen kiválasztottam az 1989-es és az 1998-as évet, és az ezekben az években mért országos nettó átlagkereset összegét, továbbá azt néztem meg, hogy ezek a keresetek mennyit értek a nyugdíjszámítás során (a valorizációt követően), ha a nyugdíjmegállapítás 2015-ben történt, vagy ha idén, 2022-ben történik.

Lássuk a példákat:

1989                          

 

Az országos nettó átlagkereset 1989-ben 97.980 Ft volt.

Nyugdíjmegállapítás 2015-ben  az 1989-es évre vonatkozó 18,922-es valorizációs szorzóval

97.980 x 18,922 = 1.853.980 Ft

Nyugdíjmegállapítás 2022-ben az 1989-es évre vonatkozó 35,512-es valorizáviós szorzóval

97.980 x 35,512 = 3.479.470

Vagyis az 1989-es év 97.980 Ft nettó országos átlagkeresete

2015-ös nyugdíjmegállapítás esetén 1.853.980 forinttal számított be,

2022-es nyugdíjmegállapítás esetén 3.479.470 forinttal számít be 

a nyugdíj alapjául szolgáló nettó életpálya átlagkereset számítása során.

 

1998                           

 

Az országos nettó átlagkereset 1998-ban 548.100 Ft volt.

Nyugdíjmegállapítás 2015-ben  az 1998-as évre vonatkozó 3,512-es valorizációs szorzóval

548.100 x 3,512 = 1.924.930 Ft

Nyugdíjmegállapítás 2022-ben az 1998-as évre vonatkozó 6,592-es valorizációs szorzóval:

548.100 x 6,592 = 3.613.080

Vagyis az 1998-as év 548.100 Ft nettó országos átlagkeresete 


2015-ös nyugdíjmegállapítás esetén 1.924.930 forinttal számított be,


2022-es nyugdíjmegállapítás esetén 3.613.080 forinttal számít be 


a nyugdíj alapjául szolgáló nettó életpálya átlagkereset számítása során.

 

(Természetesen a nyugdíjszámítás során mindenkinek az adott évben saját maga által szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező keresetét veszik figyelembe, nem pedig az országos átlagkeresetet.)

 

Amin e példákból is látható, 2015 és 2021 között 87%-kal nőtt az ugyanarra a korábbi évre vonatkozó éves számított nettó kereset valorizált értéke, ezért az idén megállapított nyugdíjak még nagyon hasonló életpályák esetén is sokkal magasabbak lesznek, mint például a 2015-ben megállapított nyugdíjak.

Ez az oka a nyugdíjasok relatív elszegényedésének, hiszen az újonnan megállapított nyugdíjak tükrözik a nemzetgazdasági átlagkereset növekedését, miközben a már megállapított nyugdíjak emelése nem, mert az csak az inflációtól függ. 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...