A valorizációs szorzók várható növekedése 2025-ben

A valorizációs szorzók várható növekedése 2025-ben

2025. 03. 09.

Mennyivel járhatnak jobban az idén nyugdíjba vonulók a korábbi években megállapított nyugdíjjal rendelkezőkhöz képest?

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Ha személyes kérdése van a nyugdíja feltételeivel, a nyugdíj összegének számításával, a nyugdíja igénylésének optimális időzítésével vagy hasonló témákkal kapcsolatban, akkor azt IDE KATTINTVA teheti föl nekem, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

 

A valorizációs szorzók várható növekedése 2025-ben

 

A nyugdíjszámítás során meghatározó jelentőségű valorizácós szorzószámok minden évben a kedvezmények nélkül számított országos nettó átlagbér előző évi nominális növekedését tükrözik, az erről szóló idei kormányrendelet várhatóan e hónap (2025. március) végén jelenik majd meg.

A rendelet közzététele minden idei nyugdíjba vonuló számára nagy jelentőségű esemény, különösen azok várják, akik 2025 első két hónapjában nyújtották be a nyugdíjigénylésüket, mert az ő nyugdíjuk végleges összegének megállapítására vonatkozó törvényi határidő csak a valorizációs rendelet közzétételét követő 15. napon jár le, addig legfeljebb nyugdíjelőleget kapnak.

Az idei valorizációs szorzók várhatóan 13,2 százalékkal lesznek magasabbak, mint a 2024-ben alkalmazott szorzók voltak.

A nyugdíj összege egyrészt a szolgálati idő hosszától, másrészt a nettó életpálya átlagkereset összegétől függ. A nettó életpálya átlagkereset összegét pedig jelentősen befolyásolja a nyugdíjigénylés éve a nyugdíjmegállapítás során kulcsszerepet játszó valorizációs szorzók hatása miatt.

A valorizáció lényege, hogy az életpálya során az 1988 óta figyelembe vehető korábbi években szerzett, nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni, így kell azokat a nyugdíjba vonulás évét megelőző év átlagkereseti szintjéhez igazítani. A valorizációs szorzók az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését tükrözik.

2025-ben történő nyugdíjmegállapítás esetén a valorizálás a 2023-ban és előtte elért keresetekre vonatkozik, amelyeket a 2024-es országos nettó átlagkereseti szinthez kell igazítani. Ennek során a 2023-as és korábbi naptári évekre (minden évre külön-külön) meghatározott idei valorizációs szorzóval meg kell szorozni az adott naptári év bérezett napjaira számított nettósított keresetet, így igazítva a különböző naptári évek számított nettó kereseteit a 2024-es év országos nettó átlagkereseti szintjéhez.

Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani az 1988 óta figyelembe vehető korábbi évek kereseteit, az utóbbi években egyre erősebben érvényesül az a jelenség, hogy a nyugdíjigénylés évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is.

Ezt a méltánytalanságot sem az inflációs nyugdíjemelés, sem a 13. havi nyugdíj nem képes megnyugtatóan kezelni, megoldást csak a nyugdíjemelési eljárás olyan módosítása hozhatna, amelynek révén a nyugdíj megállapításának évétől függő valorizációs korrekció is megjelenne az emelés mértékét meghatározó tényezők között.

Ennek a valorizációs eljárásnak az eredményeként a friss nyugdíjasok nyugdíjának összege a megállapítás évében kielégítően igazodik az országos nettó átlagkeresethez, de már a nyugdíjazás második évétől megkezdődik a nyugdíj vásárlóerejének relatív csökkenése. 

Ennek oka a jelenlegi nyugdíjemelési módszer, amely szerint a nyugdíjakat csak az infláció mértékével emelik, így minden olyan évben, amikor az országos nettó átlagkereset növekedési üteme magasabb, mint az infláció mértéke, a nyugdíjasok lejjebb csúsznak a viszonylagos elszegényedés csúszdáján. Nem véletlen, hogy egyre erőteljesebbé vált az elmúlt években a svájci indexálás visszahozatalára irányuló követelés. Ha a svájci indexálást alkalmazták volna a nyugdíjemelés során 2015 óta, akkor az átlagnyugdíj összege 2025-ben közelíthetné a 300 ezer forintot a ténylegesen mérhető 242 ezer forint helyett.

A nyugdíjemelésnek azonban nem csak a relatív lecsúszást kell lassítania (ezt részben megteszi a 13. havi nyugdíj viszavezetése is), hanem a korábban megállapított - és emiatt fokozottan zsugorodó értékű - nyugdíjjal rendelkezőkkel szembeni méltánytalanságot is orvosolnia szükséges. 

Ezért a nyugdíjemelés rendszerébe a béreket és az inflációt előre meghatározott százalékos mértékben követő vegyes indexálás mellett mielőbb célszerű beépíteni a korábbi évek elszegényedési csúszdáján egyre mélyebbre süllyedt nyugdíjak kompenzációs növelését biztosító, azaz a valorizációs szorzók mindenkori értékéhez igazodó korrekciós indexálást is.

Ha ez nem történik meg, akkor a 13. havi nyugdíj csillapító hatása ellenére ismét elkerülhetetlenné válhat a nyugdíjak külön korrekciós célú emelése annak érdekében, hogy csökkenjen a nyugdíjak összegeiben a nyugdíjazás éve szerinti méltánytalan eltérés és a nyugdíjak között kialakult indokolatlan aránytalanság, amelynek semmi köze a nyugdíj alapjául szolgáló keresetek és a szolgálati idő hossza szerint kialakult, indokolt különbségekhez.

A nyugdíjemelés rendszerének ráadásul nem csak a nemzetgazdasági nettó átlagkeresettől való folyamatos leszakadást kell kezelnie, hanem a nyugdíjas társadalom szétszakadását is. A szétszakadást csak a nyugdíjemelés differenciált mértéke lassíthatja, amikor a kisebb nyugdíjas nagyobb arányú vagy nagyobb összegű nyugdíjemelésben részesül. A minden nyugdíjast a saját mindenkori februári nyugdíja összegével egyező összegben megillető 13. havi nyugdíj ezt a szétszakító hatást turbófokozatba kapcsolta, miután a 13. havi nyugdíjnak nincs felső küszöbértéke. Azokban az európai nyugdíjrendszerekben, amelyekben a 13. havi ellátáshoz hasonló plusz juttatás működik, a kifizethető összeget korlátozzák vagy mindenkire azonos összegben határozzák meg.

A nyugdíjemelés svájci típusú vegyes indexálásra épülő átalakítása tehát szükséges, de nem elegendő, mellette a nyugdíjmegállapítás éve szerinti valorizációs korrekciót és a nyugdíj összegétől függő szolidaritási korrekciót is be kell építeni az emelés majdani új eljárásrendjébe. 

Erre idén már biztosan nem kerül sor, mert az eredetileg 2025. március 31-éig tervezett magyar nyugdíjreformot határozatlan ideig elnapolták. 

Kérdéses, hogy a nyugdíjemelési eljárás korszerűsítése helyett mire lesz elegendő a nyugdíjasok részére kitalált részleges áfa-visszatérítés unortodox és komplikált módszere, amit már eleve csak októbertől terveznek bevezetni (ha eddig egyáltalán elkészülnek a szükséges fejlesztésekkel).

Ha nem akar lemaradni a jelen és a jövő nyugdíjasait érintő fontos fejleményekről, akkor ide kattintva föliratkozhat az ingyenes heti hírleveleimre.

 

 

 

 

 

Ezt az elemzésemet részletesen ismerteti egyebek között a Portfolio online gazdasági újság, az Infostart hírportál, és a 24.hu hírportál is.

A Portfolio cikkét ide kattintva olvashatja el.

 

 

Az Infostart ismertetőjét ide kattintva olvashatja el.

 

 

A 24.hu cikkét ide kattintva olvashatja el.

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...