Fotó: Kao Singha/Shutterstock
Mit kell tennie annak, aki 2019-ben tölti be a nyugdíjkorhatárát?
Jövőre, 2019-ben a nyugdíjkorhatár 64 évre emelkedik, vagyis az 1955-ben született személyek igényelhetik majd az öregségi nyugdíjukat. Mellettük továbbra is beadhatják a kedvezményes nyugdíj iránti igényüket az annak feltételei teljesítő hölgyek.
Miután idén, 2018-ban a nyugdíjkorhatár 63 év 183 nap, életkoruk alapján csak az 1954. második félévében született személyek igényelhettek nyugdíjat, vagyis júliustól decemberig már nem lesz korhatár alapján történő nyugdíjigénylés. Ezért célszerűnek látom, ha már a 2019-ben érvényes feltételekről tájékoztatom minden kedves érintett Olvasómat. (Természetesen a nők kedvezményes nyugdíja feltételeit teljesítő hölgyek egész évben igényelhetik a nyugdíjukat idén is, jövőre is.) Természetesen e tájékoztatóm már tükrözi a 2018. július 26-án hatályba lépett, valamint a 2019. január 1-jén hatályba lépő változásokat is.
Mit kell tennie a jövőre (2019-ben) 64 évre emelkedő nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki
a) keresőtevékenységet folytat (dolgozik)
a1) álláskeresési járadékban részesül
a2) magánnyugdíjpénztári tag
a3) tovább akar dolgozni (nem öregségi nyugdíjasként)
b) korhatár előti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül
c) megváltozott munkaképességű személyek ellátásában (rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban) részesül
d) a nők kedvezményes nyugdíjában részesül
e) özvegy?
Továbbá hogyan változnak a munkavégzés feltételei az öregségi nyugdíj és a hasonló ellátások mellett – a 2019. január 1-jén hatályba lépő szabályok szerint?
Ez természetesen a leggyakoribb eset, ezért külön összefoglaltam a követendő szabályokat.
Amennyiben az igénylő részére munkanélküliség esetére járó ellátást folyósítanak, öregségi nyugdíjat legkorábban a munkanélküliség esetére járó ellátás folyósításának megszűnését követő naptól lehet megállapítani.
Egyebekben az általános szabályok szerint kell benyújtania a nyugdíjigényét.
Az igénylőnek ilyen esetben is az általános szabályok szerint kell a nyugdíjigényét beadnia.
Viszont a magánnyugdíjpénztári tag igénylő részére az öregségi nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy a jogszabály alapján kiszámított összeget meg kell szorozni a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a Tny.) 1. számú mellékletében meghatározott szorzószámmal.
A Tny. 1. számú melléklete szerint a magánnyugdíjpénztári tagok társadalombiztosítási nyugellátásának kiszámítása során alkalmazásra kerülő szorzószámot a következők szerint kell meghatározni:
Szorzószám = h + (1-h) * 0,75,
ahol:
h= a 2010. szeptember 30-át követően szerzett szolgálati idő osztva a teljes elismert szolgálati idővel (napokra kiszámítva)
Ez lényegében a magánnyugdíjpénztári tagok által jól ismert háromnegyedes összefüggés matematikai megfogalmazása az időközi jogszabályváltozásokat is figyelembe véve, vagyis: a TB-től a nyugdíj háromnegyedét, a magánnyugdíjpénztári egyéni számláról a nyugdíj egynegyedét várhatja az, aki maradt magánnyugdíjpénztári tag.
Ha a magán-nyugdíjpénztártag az egyéni számláján lévő összeget az öregségi nyugdíj megállapítását követően az államháztartás részére átutaltatja, akkor az öregségi nyugdíj összegét a megállapítás kezdő napjára visszamenőlegesen módosítani kell (vagyis úgy kell tekinteni, mintha soha nem lett volna magánnyugdíjpénztár tagja).
Jelenleg célszerűbb választásnak látszik a központi nyugdíjrendszerbe történő visszatérés, mert így a teljes TB nyugdíj megilleti a jogosultat. Ellenkező esetben a fenti szorzó alkalmazása miatt sokkal alacsonyabb lesz a TB ellátás összege, amelyet csak részben egészíthet ki az adott magánnyugdíjpénztártól igényelt pénztári járadék összege – vagyis jellemzően nem éri el a teljes TB nyugellátás összegét az ilyen módon két részletből összeálló nyugdíj. Ha a pénztár egyáltalán képes életjáradékot szolgáltatni (továbbra is csak a Horizont Magánnyugdíjpénztár rendelkezik járadékszolgáltatási engedéllyel).
További részletes tudnivalók a magánnyugdíjpénztári tagok részére írt összefoglalómban.
Ez esetben kérhető a nyugdíj rögzítése (az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása).
A nyugdíj rögzítését csak az az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátást még igénybe venni nem kívánó személy kérheti, aki legalább 20 év elismert szolgálati idővel rendelkezik.
A rögzített nyugdíj megállapítását az általános igényérvényesítési szabályok szerint, de legkorábban az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése napjától lehet igényelni (ha az érintett azon a napon még nem rendelkezne 20 év szolgálati idővel, akkor az annak megszerzését követő naptól teheti ezt meg).
A fennálló biztosítási jogviszonyt természetesen nem kell megszüntetni a nyugdíj folyósítás nélküli megállapításához sem.
Aki nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását kéri, nem minősül öregségi nyugdíjasnak.
Amikor az érintett ténylegesen nyugdíjba kíván vonulni, a biztosítási jogviszony megszűnését követő naptól megállapított öregségi nyugdíj helyett - ha az számára kedvezőbb - választhatja a rögzített nyugdíj időközi esedékes emelésekkel növelt összegének folyósítását, feltéve, hogy a rögzítés időpontját követően további legalább 365 nap szolgálati időt szerzett. (Nem vonatkozik ez a kedvezmény arra, akinek a részére a korhatár betöltésétől a tényleges nyugdíjba vonulásig eltelt időtartam legalább fele része alatt özvegyi nyugdíjat folyósítottak.)
Az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli elbírálásához az általános nyugdíjigénylési nyomtatványt kell benyújtani.
Ha magasabb nyugdíjat szeretnénk kapni, a legkézenfekvőbb lehetőség, hogy a korhatárunk betöltését követően tovább dolgozunk anélkül, hogy igényelnénk a nyugdíjunkat (persze csak akkor, ha ezt megtehetjük: a közszféra legtöbb területén erre nincs lehetőség, csak előzetes kormányzati engedéllyel folytatható a korhatár betöltése után a közszolgálati munka).
Kiindulópontunk a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 20. § (1) bekezdése, mely szerint az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ, és a 21. § (1) bekezdése szerint az öregségi nyugdíj összege főszabályként az annak alapját képező havi átlagkeresetnél több nem lehet.
Egy eset kivételével, és pontosan ez a nyugdíjnövelés lehetősége.
Az idézett törvény 21.§ (2) bekezdése szerint az, aki legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik és a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül.
A nyugdíjnövelés mértéke minden 30 naptári nap után az öregségi nyugdíj 0,5 (vagyis fél) százaléka.
Részletek az erről írt összefoglalómban.
A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 7. fejezete szól a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyek öregségi nyugdíjáról.
Eszerint:
18. § (1) Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a korhatár előtti ellátás ... összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.
(2) Ha a szolgálati járandóságban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a szolgálati járandóság csökkentések nélküli teljes összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.
(3) Az öregségi nyugdíj (1) vagy (2) bekezdés szerinti folyósítása esetén a nyugdíjas - a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül - a nyugdíjmegállapító szervtől kérheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását, ha a korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülés időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett. Az öregségi nyugdíj összegét - az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától kezdődően - abban az esetben lehet ismételten megállapítani, ha az így megállapított öregségi nyugdíj magasabb az (1), illetve (2) bekezdés szerint folyósított összegnél.
Vagyis a nyugdíjkorhatár betöltésével a korhatár előtti ellátás vagy a szolgálati járandóság automatikusan átalakul öregségi nyugdíjjá úgy, hogy a törvényben elrendelt csökkentések megszűnnek (nincs többé szja levonás a szolgálati járandóság, illetve az országgyűlési képviselők korhatár előtti ellátása tekintetében. A többi korhatár előtti ellátást nem terheli csökkentés, így azok változatlan összegben alakulnak át öregségi nyugdíjjá).
Teendője az érintett személynek csak akkor van, ha az ellátása/járandósága folyósítási ideje alatt összesen legalább 365 nap szolgálati időt szerzett, ilyenkor ugyanis kérheti az öregségi nyugdíj összegének megállapítását (nyilván abban reménykedve, hogy az újonnan megállapított nyugdíj összege magasabb lesz, mint az ellátása/járandósága csökkentések nélküli összege).
Az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapításához szükséges 365 nap szolgálati időt a korhatár előtti ellátás/szolgálati járandóság folyósításának kezdő időpontja (legkorábban 2012. január 1-je) és az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző nap közötti időtartamban kell megszerezni. Legalább 365 nap ilyen módon szerzett szolgálati idő hiányában az öregségi nyugdíj ismételt kiszámítására nincs lehetőség.
Miután a korhatár előtti ellátásban/szolgálati járandóságban részesülő személy a nyugdíjkorhatár betöltésétől kezdődően a törvény erejénél fogva automatikusan öregségi nyugdíjasnak minősül, az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítása során az öregségi nyugdíjjogosultsági feltételek fennállását nem kell vizsgálni. Így ha az igénylő az öregségi nyugdíjkorhatára betöltésének napján biztosítással járó jogviszonyban áll, az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítása érdekében a jogviszonyát természetesen ebben az esetben sem kell megszüntetnie.
Az öregségi nyugdíj ismételt kiszámítása iránti kérelmet a nyugdíjkorhatár betöltése napjától számított 6 hónapon belül lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő, azonban igazolási kérelem előterjesztésére lehetőség van.
Öregségi nyugdíjasként a versenyszférában végzett nyugdíj melletti munka tekintetében a korábbi kereseti korlátozások is megszűnnek.
Ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy nem szerzett legalább 365 nap plusz szolgálati időt a fentiek szerint, de a nyugdíját mégis szeretné ismételten kiszámoltatni (vagyis abban reménykedik, hogy a frissen kisszámítandó nyugdíj összege magasabb lehet, mint az ellátása, illetve járandósága csökkentések nélküli összege), akkor erre is lehetősége nyílik.
A lényeg: mielőtt betöltené a nyugdíjkorhatárát, az ellátásban/járandóságban részesülő lemondhat a korhatár előtti ellátásáról, illetve a szolgálati járandóságáról, majd az ellátás/járandóság ilyen esetben törvényszerű megszűnését és a korhatára betöltését követően az általános szabályok szerint beadhatja az öregségi nyugdíj iránti igényét.
Vagyis az öregségi nyugdíja friss kiszámítását igénylő érintett személynek legkésőbb az öregségi nyugdíjkorhatára betöltésének napját megelőző nappal le kell mondania a korhatár előtti ellátásáról vagy a szolgálati járandóságáról, majd az öregségi nyugdíjkorhatára betöltésével igényelnie kell az öregségi nyugdíját.
Ezt a lehetőséget a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény következő rendelkezései biztosítják:
17. § (1) A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság megszűnik, ha …
d) a nyugdíjmegállapító szerv a jogosult kérelmére megszünteti…
(3) Akinek korhatár előtti ellátása vagy szolgálati járandósága megszűnik, annak korhatár előtti ellátás és szolgálati járandóság ismételten nem állapítható meg.
Az öregségi nyugdíj ilyen módon történő ismételt megállapítása során a nyugdíjtörvény (a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, Tny.) nyugdíjmegállapításra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni, vagyis az ilyen igények elbírálásakor a nyugdíjmegállapító hatóságnak egyebek között a Tny. 18. § (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállását is vizsgálniuk kell. Miután azonban 2018. július 26-ától a nyugdíjmegállapításnak már nem feltétele a nyugdíjigénylő biztosítási jogviszonyának megszüntetése, az igénylőnek az ezzel kapcsolatos kockázatot már nem kell vállalnia ezzel a megoldással.
A lemondást követően a korhatár előtti ellátás vagy a szolgálati járandóság ismételten már nem állapítható meg – akkor sem, ha az újonnan megállapított öregségi nyugdíj kisebb lenne a korábbi korhatár előtti ellátásnál vagy szolgálati járandóságnál.
Ilyen esetben néhány kockázati tényezővel azért számolni kell:
1) ha egyszer valaki lemondott a korhatár előtti ellátásról vagy a szolgálati járandóságról, akkor azt ismételten már nem lehet megállapítani akkor sem, ha a nyugdíjigényléssel bármi gond adódna,
2) az öregségi nyugdíj összege lehet alacsonyabb összegű is, mint a korhatár előtti ellátásé vagy a szolgálati járandóságé volt, de ezen ebben az esetben nem lehet utólag javítani,
3) a valorizációs szorzók csak az utóbbi években alakultak kedvezően (a minimálbér erőteljes növelése miatt emelkedő nemzetgazdasági átlagbérszint miatt), de ez a tendencia bármikor megfordulhat, így a friss nyugdíjmegállapítás kedvezőtlenebb eredményre vezethet.
2019-ben mindenesetre ismételten nagyon kedvezően alakulhatnak a valorizációs szorzók, így érdemes lehet az öregségi nyugdíj fentiek szerinti megállapítását kérnie a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyeknek, ha vállalják az említett, nem túlzott mértékű kockázatokat. Persze célszerű a nyugdíjmegállapító hatóság ügyfélszolgálatán is előzetesen érdeklődniük!
Az öregségi nyugdíjat főszabályként minden ellátottnak az általános szabályok szerint kell igényelnie (nincs hivatalból történő nyugdíjmegállapítás semmilyen esetben).
A 64 éves nyugdíjkorhatárukat jövőre betöltő személyeknek már nem áll fenn az a lehetőség, ami az 1955. január 1-jét megelőzően született és 2011. december 31-én I-III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyeket megillette (ők az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően kérhették, hogy a rokkantsági ellátásukat azonos összegben öregségi nyugdíjként folyósítsák tovább).
A törvény nem rendeli el, hogy a megváltozott munkaképességűek ellátása folyósítását az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével meg kell szüntetni, így az igénylő részére a jogosultsági feltételek fennállása esetén az öregségi nyugdíj megállapítható akkor is, ha az igénylő a megváltozott munkaképességűek ellátásában részesül. (Természetesen a rokkantsági ellátásban részesülő nem köteles beadni a nyugdíjigényét, hiszen sok esetben ennek nincsenek is meg a feltételei. Nyugdíjigénylés nélkül a rokkantsági ellátott továbbra is kapja a rokkantsági ellátását. A rehab ellátásban részesülőnek viszont be kell adnia a nyugdíjigényét, hiszen a rehab ellátás legfeljebb 3 évre szól.)
A nyugdíjmegállapító határozat meghozatalával egyidejűleg azonban az illetékes rehabilitációs szakigazgatási szervet hivatalból értesítik arról, hogy az igénylő részére öregségi nyugdíjat állapítottak meg, ennek következtében az öregségi nyugdíj megállapítása a megváltozott munkaképességűek ellátásának megszűnését eredményezi (vagyis egyszerre semmiképpen nem lehet öregségi nyugdíjat is és rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást is kapni).
Öregségi nyugdíjasként a felülvizsgálati kötelezettség természetesen megszűnik, vagyis nem kell több felülvizsgálatra elmenni nyugdíjasként.
Öregségi nyugdíjasként a versenyszférában végzett nyugdíj melletti munka tekintetében a korábbi kereseti korlátozások is megszűnnek.
Semmit nem kell tennie, hiszen a nők kedvezményes nyugdíja saját jogú teljes öregségi nyugdíjnak minősül. Előnye azonban van a korhatár betöltésének: megszűnik a versenyszférában a nyugdíj mellett folytatott keresőtevékenység kereseti korlátja.
Két fontos esetet kell megvizsgálnunk:
1) az özvegy a házastárs/élettárs halálát követően részesült ideiglenes özvegyi nyugdíjban, de az megszűnt a főszabályként egy év elteltével, illetve
2) az özvegy már részesült "rendes" - az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követő - özvegyi nyugdíjban, de az időközben megszűnt.
Az első esetben az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően az az özvegy lesz jogosult "rendes" özvegyi nyugdíjra, aki a jogszerző (az elhunyt házastárs/élettárs) halála időpontjában
a) betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt, VAGY
b) megváltozott munkaképességű (egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos), VAGY
c) házastársa jogán
- árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg VAGY
- legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően "rendes" özvegyi nyugdíjra lesz jogosult az az özvegy is, akinek esetében a fenti a)-b)-c) feltételek valamelyike
- a házastárs/élettárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül (ez a rendelkezés ma már nem releváns az időmúlás következtében), VAGY
- a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tíz éven belül bekövetkezik.
Ez a "rendes" özvegyi nyugdíj is megszűnhet a következő esetekben:
a) Ha az özvegy a rá (a MINDENKORI HATÁLYOS szabályok szerint) irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése előtt házasságot köt vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít. (FIGYELEM! Élettársi kapcsolatot - ha az nem bejegyzett - létesíthet, az nem ok a "rendes" özvegyi nyugdíj megszűnésére!)
b) Ha az özvegy már nem lesz megváltozott munkaképességű (a rehabilitációs hatóság felülvizsgálata során a komplex minősítése eredményeként az egészségi állapota meghaladja az 50%-ot, vagyis az össz-szervezeti egészségkárosodása mértéke kisebb, mint 50%), akkor a megváltozott munkaképesség címén feléledt "rendes" özvegyi nyugdíjra való jogosultsága megszűnik.
c) Ha már egyetlen (az elhunyt jogán korábban árvaellátásra jogosult) gyermeket sem illet meg árvaellátás, akkor az árvaellátásra jogosult gyermekek tartása címén feléledt "rendes" özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnik.
A "rendes" öregségi nyugdíj megszűnése után újból feléledhet az özvegyi nyugdíjra való jogosultság - nevezzük ezt "megint rendes" öregségi nyugdíjnak. Ez a második eset, amit vizsgálnunk kell.
A "megint rendes" özvegyi nyugdíjra való jogosultság akkor éled fel, ha a "rendes" özvegyi nyugdíj NEM házasságkötés címén szűnt meg és az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike:
- a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tizenöt éven belül (ez már nem releváns az időmúlás miatt),
- házastárs 1993. február 28-át követően bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven belül bekövetkezik.
A feléledés esetén a jogosultat minden esetben megilletik az özvegyi nyugdíj megszűnését követő emelések, kiegészítések is.
Az özvegyi nyugdíj feléledése során az özvegyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt a jogszerző halálakor hatályos jogszabályok alapján kell megállapítani.
A részletes szabályokat az erre vonatkozó összefoglalómban találják meg.
Vagyis mit kell tennie az özvegynek, ha betölti a rá irányadó nyugdíjkorhatárt?
Először is az özvegynek kétféle nyugdíjkorhatárt kell figyelnie:
- a házastárs/élettárs halálának időpontjában rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt (ezt az özvegyi nyugdíj feléledéséhez szükséges vizsgálni)
- az aktuálisan rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt (ezt a saját öregségi nyugdíja szempontjából szükséges vizsgálni).
Ha özvegy hölgyről van szó, akkor még egy harmadik időtényezőt is vizsgálnia kell: megszerezte-e a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 évi jogosultsági időt (és azon belül a keresőtevékenységgel szerzett legalább 32 évi szolgálati időt), mivel ha igen, akkor kérheti a nők kedvezményes nyugdíját - viszont az özvegyi nyugdíjra való jogosultsága a nők kedvezményes nyugdíja miatt nem éled föl, ahhoz - korbetöltés jogcímén - mindenképpen be kell tölteni az előírt nyugdíjkorhatárt).
Ha az özvegy a rá irányadó aktuális nyugdíjkorhatárt betöltötte, akkor igényelnie kell a saját öregségi nyugdíját az általános szabályok szerint.
Ha az özvegy a házastárs/élettárs elhunyta időpontjában rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, akkor
a) igényelnie kell a "rendes" özvegyi nyugdíját, az első esetben meghatározott feltételek teljesülése esetén - vagyis a) részesült ideiglenes özvegyi nyugdíjban, ami már megszűnt és b) a házastárs/élettárs halálától NAPRA pontosan számított 10 év még nem telt el addig a napig, amikor betölti a nyugdíjkorhatárát, VAGY
b) igényelnie kell a "megint rendes" özvegyi nyugdíját, a második esetben meghatározott feltételek teljesülése esetén - vagyis a) az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnése után részesült "rendes" özvegyi nyugdíjban, ami már megszűnt (de nem egy új házasság kötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése miatt) és b) e "rendes" özvegyi nyugdíj megszűnése napjától NAPRA pontosan számított 10 év még nem telt el addig a napig, amikor betölti a házastársa/élettársa halála időpontjában rá irányadó nyugdíjkorhatárt.
Alapvetően két esetet kell megkülönböztetnünk:
a) versenyszférában folytatott keresőtevékenység
b) közszférában folytatott keresőtevékenység
A korbetöltött öregségi nyugdíj mellett a versenyszférában folytatott keresőtevékenységnek semmilyen korlátozása nincs. (A nem korbetöltött öregségi nyugdíj, azaz a nők kedvezményes nyugdíja mellett végzett munka során viszont figyelni kell az éves összeghatárra, de csak abban az esetben, ha az érintett hölgy a munkát NEM a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban végzi.)
A nyugdíjuk mellett dolgozó azon nyugdíjasok keresetét, akik a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban dolgoznak, 2019. január 1-jétől SEMMILYEN járulék nem terheli, vagyis kizárólag a 15%-os szja-t kell megfizetniük. (Ezzel változatlan bruttó munkabér mellett 14%-kal nő a nettó munkabérük, hiszen nem kell befizetniük a 10% nyugdíjjárulékot és a 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot sem).
A munkáltatójuk szintén nagyon jól jár, mert ők e nyugdíjas munkavállalóik keresete után teljes szociális hozzájárulási adó mentességben részesülnek.
Így az a nyugdíjas, aki a nyugdíja mellett a Munka Törvénykönyve szerinti jogviszonyban dolgozik, gyakorlatiléag ugyanolyan kedvezményekben részesül, mint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet személyesen közreműködő nyugdíjas tagja (akinek a díjazását szintén csak a 15%-os szja terheli).
A jövőre is hatályban maradó szabályok szerint a korbetöltött öregségi nyugdíj mellett végzett keresőtevékenység esetén minden korábbi korlát megszűnik: nem kell többé figyelni arra, hogy
a) ne haladja meg a bruttó kereset a mindenkori minimálbér 18-szorosát (ez a korlát érvényes a nők kedvezményes nyugdíjára a korhatár betöltése előtt, illetve a korhatár előtti ellátásra és a szolgálati járandóságra), vagy
b) három egymást követő hónap mindegyikében ne haladja meg a mindenkori minimálbér, illetve megfelelő esetben a garantált bérminimum 150%-át (ez a korlát érvényes a rokkantsági és a rehabilitációs ellátásra).
A nők kedvezményes nyugdíja mellett dolgozó hölgyeknek az éves összeghatárra 2019. január 1-jétől csak akkor kell ügyelniük, ha a munkavégzésre irányuló jogviszonyukat nem a Munka Törvénykönyve szabályozza vagy nem közérdekű nyugdíjas szövetkezet személyesen közreműködő tagjaiként dolgoznak.
Az öregségi nyugdíj mellett a közszférában folytatott keresőtevékenység azonban továbbra is az öregségi nyugdíj szüneteltetésével jár.
A Tny. változatlanul hatályos rendelkezései alapján ugyanis az öregségi nyugdíj folyósítását – a jogviszony kezdő hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban, vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. (Ha a nyugdíjas választott tisztséget betöltve áll közszolgálati jogviszonyban - pl. főállású foglalkoztatási jogviszonyban polgármester -, akkor NEM kell ezt a korlátozást alkalmazni, mert az csak a kinevezett közszolgákra vonatkozik.)
Remélem, ez az összefoglaló hasznos segítséget nyújt minden - 2019 folyamán nyugdíjra készülő - kedves Olvasóm számára.
(Az összefoglaló legutóbbi frissítése: 2018. szeptember 3.)