100%-os nyugdíjemelés!

100%-os nyugdíjemelés!

A nyugdíjemelés az 1945-1963 között politikai okokból szabadságelvonást elszenvedettek politikai rehabilitációjának része. A XX. századi diktatúrák magyar áldozatainak járó, kárpótlási célú nyugdíj-kiegészítések két év alatt duplájukra nőnek.

K Küldés K Nyomtatás

 

Iratkozzon föl az INGYENES heti hírlevelemre, hogy mindenkor tisztában legyen az Ön jogaival és lehetőségeivel a nyugdíjak és hasonló ellátások kapcsán!

 

A XX. századi diktatúrák áldozatainak járó kárpótlási célú nyugdíj-kiegészítéseket és juttatásokat szabályozó jogszabályok alapján járó juttatások emeléséről szóló 1631/2016. (XI. 17.) Korm. határozat szerint a Kormány egyetért a XX. századi diktatúrák áldozatainak járó kárpótlási célú nyugdíj-kiegészítéseket és juttatásokat szabályozó jogszabályok alapján járó politikai rehabilitációs nyugdíj-kiegészítések emelésével, ezért felhívja az igazságügyi minisztert, hogy a nemzetgazdasági miniszter bevonásával készítsen előterjesztést a Kormány számára a politikai rehabilitációs ellátásoknak

a) 2017. január 1-jétől kezdődően a 2016. novemberében folyósított összeg hatvan százalékával történő megemeléséről, és

b) 2018. január 1-jétől kezdődően a 2016. novemberében folyósított összeg további negyven százalékával történő megemeléséről.

Az intézkedésre felhatalmazást kapott igazságügyi miniszter és nemzetgazdasági miniszter előterjesztésére módosult az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, valamint a korábbi nyugdíjcsökkentés megszüntetéséről, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet.

A legfontosabb módosításokat a rendelet 2.§ (5)-(6) bekezdése tartalmazza. A módosítások 2017. február 14-én léptek hatályba azzal, hogy rendelkezéseiket 2017. január 1-jére visszamenő hatállyal kell alkalmazni.

A rendelkezések könnyebb megértése érdekében logikai sorrendben idézem őket:

 

A kárpótlási célú nyugdíj-kiegészítések összege

 

2. § (1) A szabadságvesztés, illetve a szabadságkorlátozás egy évet (365 naptári napot) meg nem haladó időtartamára járó emelés összege 5250 forint.

(2) Az 1. § (3) bekezdésében meghatározott időtartam alapján járó emelés összege

a) az első évre havi 5250 forint,

b) a második évtől az ötödik évvel bezárólag évenként havi 2635 forint,

c) a hatodik évtől évenként havi 3155 forint.

(2a) Az emelés összege a 2014 októberére folyósított emelés havi összegének 9,9%-kal megemelt összege, ha az meghaladja az (1) és (2) bekezdésben meghatározott összeget.

(3) Ha az 1. § (3) bekezdés alapján meghatározott időtartam a 365 naptári napot nem haladja meg, az emelés a (2) bekezdés a) pontja szerint, az egy vagy több évet meghaladó, de újabb 365 naptári napot el nem érő töredék évre pedig a (2) bekezdés b), illetőleg c) pontja alapján jár.

(4) Az emelés összegébe be kell számítani a korábbi jogszabályokban [72/1989. (VII. 4.) MT rendelet, 104/1989. (X. 4.) MT rendelet, 108/1989. (XI. 1.) MT rendelet, 65/1990. (III. 28.) MT rendelet] meghatározott jogcím alapján megállapított, illetve már folyósított nyugdíjemelést.

(5) Az e rendelet alapján folyósított saját jogú és hozzátartozói jogon járó ellátás összegét 2017. január 1-jétől - a 2/A. § szerinti emelésen túl - a 2016 novemberében folyósított összeg 60%-ával fel kell emelni. Az ellátás már folyósított és megemelt összege közötti különbözet kifizetésére 2017. január 1-jére visszamenőleg hivatalból, legkésőbb 2017. március 31-ig kerül sor. Az ellátást 2016. december 31-ét követő időponttól a 2016 novemberére járó összeg 60%-ával és a 2/A. §-ban foglaltak szerint növelt, (1)-(4) bekezdés szerinti összegben kell megállapítani, olyan összeg alapulvételével, mely a jogosultat - a jogosultsági feltételek fennállása esetén - 2016 novemberében megillette volna.

(6) Az e rendelet alapján folyósított saját jogú és hozzátartozói jogon járó ellátás összegét 2018. január 1-jétől - a 2/A. § szerinti emelésen túl - a 2016 novemberében folyósított összeg 40%-ával fel kell emelni. Az ellátást 2017. december 31-ét követő időponttól a 2016 novemberére járó összeg 40%-ával és a 2/A. §-ban foglaltak szerint növelt, (1)-(4) bekezdés szerinti összegben kell megállapítani, olyan összeg alapulvételével, mely a jogosultat - a jogosultsági feltételek fennállása esetén - 2016 novemberében megillette volna.

 

A nyugdíj-kiegészítések kötelező emelése

 

2/A. § A folyósított emelés összegét 2015. január 1-jétől a Tbny. (a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény)  62. §-ában foglaltak szerint kell emelni, az emelést 2014. december 31-ét követő időponttól a Tbny. 62. §-a szerinti időközi nyugdíjemelésekkel növelt, 2. § szerinti összegben kell megállapítani.

(A hivatkozott törvényhely szerint a tárgyév január 1-je előtti időponttól megállapított társadalombiztosítási nyugellátást a megállapítás naptári évét követően minden év január hónapjában az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni. Vagyis e rendelkezés - a kötelező, rendszeres, évi nyugdíjemelés - vonatkozik a politikai rehabilitációs célú nyugdíj-kiegészítésekre is. A kötelező emelés mértéke 2017. január 1-jétől 1,6%.)

 

Kik jogosultak a kárpótlási célú nyugdíj-kiegészítésre?

 

1. § (1) Annak a személynek a nyugellátását, korhatár előtti ellátását, szolgálati járandóságát, rokkantsági ellátását, rehabilitációs ellátását, baleseti nyugellátását (kivéve a baleseti járadékot, hacsak a nyugdíjkorhatárt betöltött személy más ellátással nem rendelkezik), továbbá nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátását, akinek elítélése

a) az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról rendelkező 1989. évi XXXVI. törvény, vagy

b) az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról rendelkező 1990. évi XXVI. törvény alapján semmis, valamint

c) az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam és közrend elleni bűncselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1992. évi XI. törvény alapján semmis

d) aki a (2) bekezdésben meghatározott egyes, személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt, a szabadságvesztés, illetőleg a szabadság korlátozásának tényleges időtartamától függően fel kell emelni.

(2) Egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személy az, akit

a) 1945. január 1-je és 1953. december 31-e között rendőrhatósági őrizetben fogva tartottak (továbbiakban: internált),

b) 1945. január 1-je és 1953. december 31-e között tartózkodási helyéről, illetőleg Magyarország meghatározott részéből kitiltottak és rendőrhatósági felügyelet alá helyeztek (továbbiakban: kitelepített),

c) Magyarországon, illetőleg onnan elhurcolva a szovjet katonai bíróság politikai okból elítélt és aki a büntetését részben vagy egészben a Szovjetunióban töltötte le,

d) 1944. október 1-je után a II. világháborúval összefüggésben munkavégzés céljából a szovjet szervek Magyarországról más országba elhurcoltak, illetve szovjet katonai parancsnokság alárendeltségébe tartozó alakulat, vagy jugoszláv katonai alakulat hadifogságába esett; a nyugdíjemelés szempontjából a Magyarország területén hadifogolytáborban eltöltött idő 6 hónapot meghaladó idejét kell számításba venni,

e) internálás, illetőleg kitelepítés céljából őrizetbe vettek, akkor is, ha az internálásra, kitelepítésre nem került sor,

f) az 1956. évi 31. törvényerejű rendelet alapján közbiztonsági őrizetben tartottak,

g) az 1989. évi XXXVI. törvény 1. §-ában, az 1990. évi XXVI. törvény 1. §-ában, valamint az 1992. évi XI. törvény 1. §-ában megjelölt okból előzetes letartóztatásba helyeztek; akinek ideiglenes kényszergyógykezelését rendelték el, de bíróság előtti eljárásra nem került sor; akire nézve az eljárás felmentő ítélettel zárult vagy azt megszüntették, vagy nem végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték; akinek kényszergyógykezelését rendelték el; továbbá akit törvényességi óvás vagy perújítás folytán mentettek fel.

(3) Abban az esetben, amikor a személyes szabadság megvonására, illetve korlátozására több alkalommal vagy különböző [a (2) bekezdésben meghatározott] jogcímen került sor, az emelés összegének meghatározásához valamennyi időtartamot - az 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tbny.) 43. § (1) bekezdésének alkalmazásával - egybe kell számítani.

(4) A személyes szabadság korlátozásának tényleges időtartamába e rendelet alkalmazása szempontjából nem számít be az 1944. október 1-jét megelőzően szovjet hadifogságban töltött időtartam.

(5) Ha a bíróság előtti eljárásra nem került sor, az előzetes letartóztatás, továbbá az ideiglenes kényszergyógykezelés tényét és időtartamát kérelemre - hivatkozással az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 1989. évi XXXVI. törvényre, az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1990. évi XXVI. törvényre, valamint az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam és közrend elleni bűncselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1992. évi XI. törvényre - a fővárosi (megyei) főügyészség, ha pedig felmentő ítéletet hoztak, az eljárást megszüntették, az érintett személyt nem végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, vagy kényszergyógykezelését rendelték el, az első fokon eljárt bíróság igazolja.

 

Hozzátartozói jogosultság

 

3. § Az 1. § (1) bekezdésében említett ellátások hiányában az e rendelet szerinti emelés jár annak is, aki után házastársi pótlékot, házastárs utáni jövedelempótlékot folyósítanak. Az emelést a házastársi pótlék, illetőleg a házastárs utáni jövedelempótlék megállapításánál és folyósításánál irányadó összeghatárok szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

4. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében megjelölt személy halála esetén az őt megillető emelés felével kell személyenként emelni a hozzátartozó személynek a nyugellátását, korhatár előtti ellátását, szolgálati járandóságát, rokkantsági ellátását, rehabilitációs ellátását.

(2) A hozzátartozót az e rendelet szerinti emelés mind saját jogán, mind elhunyt hozzátartozója jogán megilleti.

(3) Az özvegy részére az (1)-(2) bekezdés alapján az emelést a Tbny. 50. § (6) bekezdésében meghatározott összeghatáron felül is folyósítani kell. (Idén 87.720 Ft a hivatkozott együttfolyósítási összeghatár.)

(5) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából hozzátartozónak minősül az, aki az 1. § (1) bekezdésében megjelölt személy után hozzátartozói nyugellátásban vagy hozzátartozói baleseti nyugellátásban részesül. Hozzátartozó a túlélő házastárs, illetve élettárs, feltéve, ha a házasság a sérelmet szenvedett halálakor is fennállt. Élettárs esetén az életközösségnek a jogosult halálát megelőző egy éven keresztül folyamatosan fenn kellett állnia.

 

Azok jogosultsága, akik semmilyen nyugdíjszerű ellátásban nem részesülnek

 

5. § E rendeletet arra az 1. § (1) bekezdésének, valamint a 4. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, az öregségi korhatárt betöltött vagy rokkant személyre is alkalmazni kell, aki nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő hiányában nem részesül, és utána házastársi pótlékot, házastársi jövedelempótlékot nem folyósítanak. Ebben az esetben a szabadságvesztés, illetve a szabadságkorlátozásának idejére járó összeget a kárpótlási hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány alapján a jogosult lakhelye szerint illetékes önkormányzat folyósítja. Az e rendelet szerinti emelés a rendszeres szociális ellátás megállapított összegén felül jár.

 

Mi számít szolgálati időnek

 

6. § (1) A semmisnek tekintett elítélés alapján a szabadságvesztés tényleges időtartamát, továbbá azt az időt, amely alatt az érintett személy személyes szabadságát az 1. § (2) bekezdésben megjelölt módon korlátozták, a nyugellátás, baleseti nyugellátás megállapításánál szolgálati időként, munkajogi szempontból pedig munkaviszonyban töltött időként kell számításba venni.

(2) Az a személy, aki a 108/1989. (XI. 1.) MT rendeletben meghatározottak szerinti emelésben részesült és e rendelet alapján a szolgálati idő utólagos beszámítását kéri, a magasabb összegű ellátásra az emelés időpontjától, legkorábban 1989. október 1-jétől jogosult.

 

Kizárások

 

7. § (1) Nem számít szolgálati időnek, illetőleg munkaviszonyban töltött időnek az internálásban, továbbá a kitelepítésben töltött idő, és ezen a címen emelés sem jár annak, illetőleg hozzátartozójának,

a) akit a háborús és népellenes bűncselekmény miatt ítéltek el, és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült,

b) akit azért internáltak, mert a 3820/1945. ME rendeletben említett hitlerista (volksbundista, fasiszta, nyilas stb.) szervezetben vezető szerepet töltött be,

c) akit a 3820/1945. ME rendelet alapján, mint hitlerista (volksbundista, fasiszta, nyilas stb.) szervezetben vezető szerepet vitt személy családtagját telepítették ki,

d) akit egyes köztörvényi bűncselekmények elkövetése miatt internáltak,

e) akit 1949. január 1-je előtt a Hatályos Anyagi Büntetőjogi Szabályok Hivatalos Összeállításának (továbbiakban: BHÖ) a (2) bekezdésben felsorolt pontjai alapján (a cselekmények elkövetése miatt) telepítettek ki.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásánál köztörvényi bűncselekményeken a BHÖ 230., 231., 260., 302., 422., 438., 439., 440., 442., 447., 455., 459., 474. és 479. pontjában, valamint az 1950. évi 30. törvényerejű rendelet 57., 59. és 60. §-ában meghatározott bűncselekményeket kell érteni.

(3) Az (1) és (2) bekezdés kizáró rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell az 5. §-ban meghatározott személyek esetében is.

 

Kivételes nyugellátás emelése

 

8. § (1) Havi 1000 forinttal fel kell emelni azt a nyugellátást, baleseti rokkantsági nyugdíjat, hozzátartozói nyugellátást, hozzátartozói baleseti ellátást, kizárólag kivételes nyugellátást, amelynek jogosultja részére a forradalom és szabadságharc során megrokkant vagy meghalt személyek, illetőleg hozzátartozóik nyugdíjjogosultságának szabályozásáról szóló 1957. évi 45. törvényerejű rendelet (továbbiakban: Tvr.) 3. §-ban megjelölt bizottság annak idején kivételes nyugellátást engedélyezett.

(2) Az emelést a nyugdíjfolyósító szerv - kérelemre - a Tbny. 64. § (2) bekezdésének alkalmazásával hajtja végre.

(3) Ha a Tvr. 1. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozott személy hozzátartozói igényét a jelenleg hatályos rendelkezések alapján érvényesíti, az igény azon a címen nem utasítható el, hogy a jogszerző halála 1975. július 1-jét megelőző 15 éven túl következett be.

(4) Az (1) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha a hozzátartozói nyugellátást a Tvr. alapján kivételes nyugellátás engedélyezése nélkül megszüntették, illetőleg ha az igényt elutasították és kivételes nyugellátást nem engedélyeztek.

(5) Az (1) bekezdés alapján járó havi 1000 forint emelés összegébe az e jogcímen már megállapított havi 500 forintot be kell számítani.

A XX. századi diktatúrák üldözöttjei négy semmisségi törvény és négy kormányrendelet alapján részesülhetnek különböző pótlékokban. 

 

A semmiségi törvények:

- az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 1989. évi XXXVI. törvény,

- az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1990. évi XXVI. törvény,

- az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam és közrend elleni bűncselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1992. évi XI. törvény,

- az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról 2000. évi CXXX. törvény.

A kormányrendeletek:

- 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, valamint a korábbi nyugdíjcsökkentés megszüntetéséről, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről (ennek friss módosítása biztosítja a 2 év alatti 100%-os nyugdíj-kiegészítés emelést)

 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról

- 173/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék bevezetéséről (és ehhez kapcsolódóan a 85/2005. (V. 2.) Korm. rendelet a Nemzeti Ellenállásért Emléklap újbóli adományozásáról)

-  174/1992. (XII. 29.) Korm. rendelet az 1951 és 1956 közötti időszakban politikai okból hátrányos megkülönböztetéssel járó katonai munkaszolgálatot teljesített személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről

 

Ez az összefoglalóm nem tér ki minden pótlékra és juttatásra, kizárólag a 93/1990-es kormányrendelet friss módosításával bevezett, két év alatt 100%-os emeléssel érintett politikai rehabilitációs célú nyugdíj-kiegészítésekre vonatkozó szabályokat elemzi.

A közeljövőben ismertetem

- a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékra, valamint

- az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek juttatására vonatkozó szabályokat is.

 

Iratkozzon föl az INGYENES heti hírlevelemre, hogy ne maradjon le a nyugellátásokat érintő fejleményekről!
K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...