Ha személyes kérdése van a  nyugdíjjogosultságok érvényesítésével, a nyugdíjigénylés optimális időzítésével és hasonló témákkal kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt fel, hogy jutányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

A Portfolio portálon megjelent elemzésem bevezetője:

A jövő évi költségvetés tervezete alapján a magyar nyugdíjrendszer változásai és finanszírozási tervei több fontos kérdést vetnek fel. Az előirányzott költségvetés szerint 2025-ben a nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra 7200 milliárd forintot fordítanak, ami az egyik legnagyobb kiadási tétel marad. A 13. havi nyugdíj biztosítása 500 milliárd forint feletti összeget igényel, míg a NŐK40 program keretösszege 490 milliárd forintra nő.

Európai összehasonlításban azonban Magyarország továbbra is az egyik legkevesebbet költő tagállam marad az öregségi nyugdíjakra, a GDP 7,45%-os arányával jócskán elmaradva az uniós 10,9%-os átlagtól.

Cikkemben a 2025-ös költségvetés nyugdíjakra vonatkozó részeit elemzem.

Néhány részlet a cikkemből:

A nyugdíjasok helyzete európai összevetésben így jövőre sem javulhat, hiszen Magyarország feltehetően 2025-ben is a nyugdíjakra legkevesebbet költő tagállamok egyike marad (2024-ben a 25. helyen állt az EU rangsorban).  A nyugdíjasok relatív hazai elszegényedése sem áll meg, annak ellenére, hogy a nyugdíjakat 2025. január 1-jétől 3,2 százalékkal tervezik emelni, hiszen az átlagkereset nominálisan 8,7 százalékkal (reálértéken 5,3 százalékkal) nő a terv szerint.

A nyugdíjköltségvetés összes lényeges kiadási tétele nő 2025-ben a törvényjavaslat szerint:

- a korbetöltött öregségi nyugdíjra 10 százalékkal többet, 4979,94 milliárd forintot,

- a nők kedvezményes nyugdíjára mindössze 5 százalékkal többet, 490,57 milliárd forintot,

- a 13. havi nyugdíjra 8,5 százalékkal többet, 487,08 milliárd forintot,

- az özvegyi nyugdíj fedezetére 6,4 százalékkal többet, 534,56 milliárd forintot,

- árvaellátásra 9 százalékkal többet, 52,9 milliárd forintot terveznek fordítani.

A növekedés fogalmát egyébként is rendkívüli óvatossággal célszerű kezelni, hiszen a költségvetés 400 forint alatti euró-árfolyammal kalkulál 2025-ben, ami jelenleg inkább valószínűtlennek, mint reális várakozásnak tűnik, így a forintban tervezett összegek valójában kevesebbet érhetnek jövőre, mint idén.

A költségvetés tervezése során a jelek szerint nem vettek figyelembe semmilyen javaslatot, amely

- a nyugdíjemelés és a 13. havi nyugdíj rendszerének reformjára,

- a nők kedvezményes nyugdíja feltételeinek szigorítására vagy

- a nyugdíjprémium szolidaritási korrekciós alappá való átminősítésére vonatkozik.

De erre nyilván nem volt szükség, hiszen a standard kormányzati kommunikáció szerint a magyar nyugdíjrendszer stabil, és 10-15 évig nem kell semmilyen módon változtatni a működésén. A közelgő választásokig biztosan nem.

A teljes cikket ide kattintva olvashatja el.

A jövő évi nyugdíjköltségvetésről a Portfolio Checklist podcastjában is beszéltem, ezt ide kattintva hallgathatja meg.

A Portfolio portálon megjelent cikkemet ismerteti a 24.hu hírportál is, ezt ide kattintva olvashatja el.

A cikkemet részletesen  ismerteti az Infostart hírportál is, amit ide kattintva olvashat el.

A cikkem alapján a Trend FM részére is interjút adtam a jövő évi nyugdíjköltségvetésről, ezt ide kattintva hallgathatja meg.