Kisadózó vállalkozók nyugdíjjogosultsága 2018-ban

Nagyon sokan tesznek föl kérdést a katás vállalkozás révén szerezhető nyugdíjjogosultsággal kapcsolatban, ezért frissítettem az összefoglalómat a 2018-ban hatályos rendelkezések tükrében.

A szociális hozzájárulási adó csökkentéséről és a kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CLVI. törvény 5. fejezete a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosításáról szól.

A törvény e fejezetében szereplő 6.§ szerint a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 10. § (1) bekezdése helyébe 2018. január 1-jétől a következő rendelkezés lépett:

„(1) A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi 94 400 forint, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 158 400 forint. Az állami adóhatóság a 7. § és a 8. § (11) bekezdése szerinti bejelentések adattartalma alapján adatot szolgáltat az egészség- és nyugdíjbiztosítási szervek felé a főállású kisadózó biztosítotti jogállásának időtartamáról és az ellátások alapjáról.”

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény sajnos a hírek ellenére egyelőre nem módosította az alanyi adómentesség felső értékhatárát a katások javára, így továbbra is a következő a hatályos szöveg:

188. § (1) Alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek - forintban kifejezett és éves szinten göngyölített - összege

a) sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,

b) sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen

nem haladja meg a (2) bekezdésben meghatározott felső értékhatárt.

(2) Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár: 8 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeg.

Továbbra is fontos tudnunk, hogy ki lehet katás vállalkozó? A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a Katv.) értelmében a kisadózó vállalkozások tételes adóalanya

- az egyéni vállalkozó,

- az egyéni cég,

- a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság és

- a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság lehet,

ha az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy adókötelezettségeit a 2012. évi CXLVII. törvény (Kata tv.) II. Fejezet rendelkezései szerint teljesíti. Az adóalanyiság létrejöttének nem akadálya, ha az adóalany az adóévre az Szja tv. szerinti átalányadózást vagy az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságot választott.

A katás bevételi értékhatár 6 millió Ft-ról 12 millióra Ft-ra nőtt 2017. január 1-jétől, ez érvényes 2018-ban is. 

Az alanyi adómentes bevételi értékhatár 2018-ban is 8 millió Ft maradt.

A kisadózó vállalkozás 2018-ban változatlanul

- a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint, illetve választása szerint havi 75 ezer Ft, míg

- a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet.

Nem kell megfizetni a kisadózó után az adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek során a kisadózó a teljes hónapban

- táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül,

- katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

- fogvatartott,

- egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,

- a Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként keresőképtelen,

kivéve, ha az érintett hónap során is a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

A főállású kisadózó e jogállás időtartama alatt biztosítottnak minősül, a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a Tbj.) és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (az Flt.) által meghatározott valamennyi ellátásra (TB ellátások és álláskeresési ellátások) jogosultságot szerez.

Az ellátások számításának alapja

- 50 ezer Ft tételes adó fizetése esetén 2016-ban havi 81 300 forint, 2017-ben havi 90.000 Ft, 2018. január 1-jétől havi 94.400 Ft,

- 75 ezer Ft tételes adó fizetése esetén 2016-ban havi 136 250 forint, 2017-ben havi 150.000 Ft, 2018. január 1-jétől havi 158.400 Ft.

A magasabb tételes adó fizetése egy nyilatkozat kitöltésével év közben is bármikor választható. A NAV az egészség- és nyugdíjbiztosítási szervek részére adatot szolgáltat a főállású kisadózó biztosítotti jogállásának időtartamáról és az ellátások alapjáról.

Főállású kisadózó fogalma

Főállásúnak az a kisadózó minősül, aki a tárgyhó bármely napján az alábbi feltételek valamelyikének nem felel meg:

- legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,

- a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,

- a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,

- a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,

- olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a Tny.) alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (az Mmtv.) 32–33. §-ai alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy

- rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,

- a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is,

- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll.

Nem főállású kisadózó

A nem főállású kisadózó - e jogviszonya alapján - biztosítottnak nem minősül, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez.

Nyugdíjkorhatár betöltése előtt nyugdíjban (a nők kedvezményes nyugdíjában) vagy korhatár előtti ellátásban részesülő kisadózó figyelembe vett nyugdíjjárulék-alapja a nyugdíj/ellátás mellett végzett tekintetében

Főállású kisadózó:

A Tny. 83/B. § (1) bekezdése szerint ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, nyugellátásban vagy korhatár előtti ellátásban részesülő személy a tárgyévben a Tbj. 5. § szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér bruttó havi összegének tizennyolcszorosát (az éves keretösszeget, ami 2016-ban 18 x 111 000 Ft = 1 998 000 Ft, 2017-ben 18 x 127.500 Ft = 2.295.000 Ft volt, 2018-ban pedig 18 x 138.000 Ft = 2.484.000 Ft), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a NYUFIG a nyugdíj folyósítását szünetelteti. (Ha ez decemberben következik be, akkor a már folyósított decemberi ellátást vissza kell fizetni.)

Sokan számítunk arra, hogy ezt az indokolatlan korlátozást a törvényhozás megszünteti 2018-ban, de egyelőre nem tettek közzé ezzel kapcsolatos előterjesztést.

Miután a katás tételes adó magában foglalja a nyugdíjjárulékot is, az éves keretösszeg szempontjából az alábbiak szerint kell figyelembe venni a főállású kisadózó nyugdíjjárulék-alapot képező keresetét:

- 50 ezer Ft tételes adó fizetése esetében 2016-ban havi 81 300 Ft, 2017-ben havi 90.000 Ft, 2018-ban havi 94.400 Ft (ez esetben a figyelembe vehető kereset nem érheti el az éves keretösszeget)

- 75 ezer Ft tételes adó fizetése esetében 2016-ban havi 136 250 Ft, 2017-ben havi 150.000 Ft, 2018-ban havi 158.400 Ft (ez esetben vigyázzon, átlépheti az éves keretösszeget!)

A főállásúnak nem minősülő kisadózó nem minősül biztosítottnak, ezért esetében

- az éves keretösszeget nem kell vizsgálni,

- e jogviszonyával további szolgálati időt nem szerez,

- a Tny. (1997. évi LXXXI. törvény) 22/A. §-ában meghatározott nyugdíjnövelésre jogosultságot nem szerez.

Arányos szolgálati idő a kisadózó esetében

A Tny. 39. § (1) és (2) bekezdése alapján ha a főállású kisadózó biztosítottnak a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme a mindenkori minimálbérnél kevesebb, a biztosítási időnek az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe a nyugdíj összegének kiszámítása során. Vagyis a főállású kisadózó esetében a nyugdíj összegének számítása során arányosítani kell a szolgálati idejét, ha a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme kisebb, mint a mindenkori  minimálbér összege. Mikor kisebb a főállású katás figyelembe vehető jövedelme a mindenkori minimálbérnél? Akkor, ha 50 ezer Ft tételes adót fizet.

Így ha a főállású kisadózó 50 ezer Ft tételes adót fizet, akkor a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező keresete (2017-ben havi 90.000 forint, 2018-ban havi 94.400 Ft) és a mindenkor érvényes minimálbér (2017-ben 127.500 forint, 2018-ban 138 ezer Ft)) arányával.

Ez az arányszám 2017-ben 0,705 volt, 2018-ban viszont már csak 0,684.

Vagyis az a katás főállású vállalkozó, aki 50 ezer Ft tételes adót fizet egész évben, 2017-ben a 365 napi szolgálati idő helyett csak 365 x 0,705 = 257 nap olyan szolgálati időt szerzett, amely a nyugdíjszámítás során majd figyelembe vehető lesz. 2018-ban még kevesebbet fog szerezni: 365 x 0,684 = 250 napot…

Ha a főállású katás 75 ezer Ft tételes adót fizet, akkor a nyugdíjjárulék alapját képező keresete 2017-ben havi 150.000 Ft, 2018-ban 158.400 Ft, ami több, mint a tárgyévekben érvényes minimálbér, így az arányos szolgálati időre vonatkozó rendelkezést értelemszerűen nem kell alkalmazni.

A minimálbér számításánál figyelmen kívül kell hagyni annak az időszaknak a naptári napjait, amelyeken a biztosítás szünetelt vagy a biztosítottnak nem volt nyugdíjjárulék-köteles keresete, jövedelme.

Egyebekben a kisadózóra is az általános TB szabályokat kell alkalmazni.

Kérem, osszák meg katás barátaikkal is ezt az összefoglalót, s persze kérjék meg őket, hogy ők is osszák tovább :-)