Kinek mi és mennyi jár?

Kinek mi és mennyi jár?

2017. 11. 21.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!

A nyugdíjkorrekció és a nyugdíjprémium kapcsán fölmerült kérdések alapvetően négy téma köré csoportosulnak, ezekre adok választ ebben az összefoglalómban. Ha értékesnek találja, ossza meg érintett barátaival is!

K Küldés K Nyomtatás

 

 

A nyugdíjkorrekció és a nyugdíjprémium kapcsán fölmerült kérdésekben sok interjút adtam az elmúlt napokban (M1, RTL Klub, Hír TV, ATV, Lánchíd Rádió, Trend FM, Klubrádió, Karc FM), néhányuk felvételét meg is osztottam a honlapomon. 

Nyugdíjprémium mértéke és számítása

A média által e tekintetben felkarolt legtöbb probléma abból fakad, hogy nagyon sokan kevesellték a nyugdíjprémium (más ellátások esetén: egyszeri juttatás) összegét, mert nem tudták, hogy annak a törvényben meghatározott számítási képlet szerinti maximális összege 12 ezer Ft, amit 80 ezer Ft novemberi ellátási összegnél érnek el a jogosultak.

Így mindenki, aki 80 ezer Ft-os vagy annál nagyobb összegű nyugdíjra vagy egyéb hasonló ellátásra jogosult, egységesen 12 ezer Ft nyugdíjprémiumban (egyszeri juttatásban) részesült idén. Akiknek a novemberi ellátása kisebb, mint 80 ezer Ft, azok kisebb összegű juttatásra jogosultak.

A nyugdíjprémium/egyszeri juttatás számítási algoritmusa a következő: a novemberi ellátás összegének egynegyedét, DE LEGFELJEBB 20 ezer Ft-ot meg kell szorozni azzal a szorzószámmal, amely a tárgyévi tényleges GDP-növekedés és 3,5 különbsége – idén ez a szorzószám 0,6.

Szintén sok problémát okozott az érintetteknek a nyugdíjkorrekció megértése. A lényeg e tekintetben, hogy a január-augusztus hónapokban mért tényleges infláció mértéke 0,8 százalékponttal meghaladta a januári előrejelzés értékét, az 1,6%-ot – amellyel januárban megemelték a nyugdíjakat. A különbséggel januárra visszamenőleg korrigálni kell a nyugdíjakat. A törvény az 1%-pontot el nem érő eltérés esetén egyösszegű kompenzációt ír elő, amelyet az egész évre vonatkozóan a novemberi nyugdíjakkal együtt kell kifizetni. Ezért lett az idei kompenzáció mértéke 9,6% (12 x 0,8 = 9,6). Aki ellenőrizni akarja, hogy megfelelő összegben kapott-e korrekciót, az a novemberi ellátása összegét szorozza meg 0,096-tal.

Nyugdíjkorrekció mértéke és beépülése a nyugdíj összegébe

A korrekció kapcsán további értetlenséget szül, hogy ez beépül-e a nyugdíjak összegébe. A válasz: igen, a 9,6% egytizenkettede, azaz 0,8% mértékben. A decemberi nyugdíj még nem változik, 2018. januárban pedig az akkor esedékes 3%-os kötelező inflációs emelés előtt még megemelik az ellátás összegét 0,8%-ponttal is. Vagyis a januári ellátás már tükrözi a 2016. évi korrekció egy hónaőra eső mértékét (0,8%) és a jövő januári kötelező emelés mértékét (3%) is.

 

A nyugdíjkorrekció és a nyugdíjprémium kapcsán a hozzám intézett kérdések alapján két további lényeges területen nagy a tájékozatlanság:

1)

Jogosultak-e a korrekcióra és a prémiumra azok, akik 2016-ban még rokkantsági ellátásban részesültek, de idén betöltötték a nyugdíjkorhatárukat és kérték a nyugdíjuk megállapítását a rokkantsági ellátás helyett?

2)

Akik tavaly dolgoztak a nyugdíjuk mellett és így jogot szereztek az ún. félszázalékos nyugdíjnövelésre, azoknak a növelt összegű nyugdíjuk alapján kell-e kiszámolni a korrekciót és a prémiumot?

Lássuk sorjában.

 

Tavaly még rokkantsági ellátás, idén már öregségi nyugdíj: mire jogosít?

Jogosultak-e a korrekcióra és a prémiumra azok, akik 2016-ban még rokkantsági ellátásban részesültek, de idén betöltötték a nyugdíjkorhatárukat és kérték a nyugdíjuk megállapítását a rokkantsági ellátás helyett?

A válaszom: attól függ…

a) Jogosultak, ha a 2016. évi rokkantsági ellátásukat változatlan összegben, újraszámítás nélkül folyósítják tovább öregségi nyugdíjként 2017-ben a részükre (az 1955. január 1. előtt született rokkantsági ellátottak részére áll nyitva az a lehetőség, hogy eleve így kérjék a nyugdíjukat).

b) Nem jogosultak viszont, ha a nyugdíjukat az általános szabályok szerint állapították meg, azaz újraszámították az ellátásukat.

A nyugellátások és egyes más ellátások 2017. novemberi kiegészítéséről szóló 312/2017. (X. 31.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés a) pontja szerint az (1) bekezdés szerinti egyösszegű kifizetés (a novemberi ellátás 9,6%-ával megegyező összegű egyszeri kompenzáció) megilleti a 2016. december 31-ét követő időponttól megállapított vagy folyósított, az (1) bekezdés szerinti saját jogú ellátásban (köztük a nyugellátásban) részesülő személyt is, ha ezt az ellátását a januári emelésre jogosító ellátása helyett, újraszámítás nélkül folyósították tovább, vagy a januári emelésre jogosító ellátás megszűnését követő naptól, újraszámítás nélkül állapították meg (…).

Vagyis a tavaly még rokkantsági ellátásban, idén már öregségi nyugdíjban részesülő személyekre vonatkozóan akkor áll fenn a korrekcióra való jogosultság, ha az öregségi nyugdíja összege megegyezik a korábbi rokkantsági ellátása összegével.

Abban az esetben azonban, ha a nyugdíját újraszámították és így az összege nem azonos a korábbi rokkantsági ellátása összegével, akkor a nyugdíjszámítás során már figyelembe vették az idei infláció mértékét, így a korrekcióra nem válik jogosulttá.

A 2017. évi nyugdíjprémiumról és egyes más ellátások után járó egyszeri juttatásról szóló 313/2017. (X. 31.) Korm. rendelet 1.§ (2) bekezdése a) pontja hasonló rendelkezést tartalmaz, mely szerint az egyszeri juttatás megilleti a 2017 novemberében az (1) bekezdés szerinti saját jogú ellátásban vagy öregségi nyugdíjban részesülő személyt is, ha ezt az ellátását olyan, az (1) bekezdés szerinti ellátása helyett, újraszámítás nélkül folyósították tovább, vagy olyan, az (1) bekezdés szerinti ellátásának megszűnését követő naptól, újraszámítás nélkül állapították meg, amelyben a 2016. év legalább egy napján részesült.

Abban az esetben tehát, ha a tavaly rokkantsági ellátásban részesülő személy nyugdíját újraszámították és így az összege nem azonos a korábbi rokkantsági ellátása összegével, akkor ez új ellátásnak minősül, amelyben 2016 legalább egy napján még nem részesülhetett, így nem lesz jogosult a nyugdíjprémiumra.

 

Munkavégzés alapján járó nyugdíjnövelés és a novemberi juttatások

Akik tavaly dolgoztak a nyugdíjuk mellett és így jogot szereztek az ún. félszázalékos nyugdíjnövelésre, azoknak a növelt összegű nyugdíjuk alapján kell-e kiszámolni a korrekciót és a prémiumot?

Idén január 1-jétől a nyugdíjfolyósító hivatalból intézi a nyugdíj melletti munkavégzés révén szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező kereset szerint járó nyugdíjemelést. Ennek mértéke a tárgyévben szerzett éves kereset 1/2400-ad része.  A “félszázalékos” emelés jelzője abból fakad, hogy a tárgyévben szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező éves kereset egytizenketted részének 0,5%-a lesz a nyugdíjemelés mértéke a tárgyévet követő év január 1-jétől- ami az éves kereset 1/2400-ad része.

Ha csak munkaviszonyból és hasonló jogviszonyokból eredt a kereset, akkor a nyugdíjnövelésre nyitva álló törvényi határidő a tárgyévet követő év szeptember 30-a, ha vállalkozói vagy hasonló jogviszonyokból is származott kereset, akkor a határidő október 31-e. A növelést mindig január 1-jére visszamenő hatállyal kell megadni.

Erről a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22/A.§-a rendelkezik:

(2) Az öregségi nyugellátásban részesülő személy - ideértve azt a személyt is, akinek nyugellátása szünetel - nyugellátását a sajátjogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával - a jövedelem megszerzését követő naptári év január 1-től - növelni kell. A nyugdíjnövelés kiszámítása során az a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem vehető figyelembe, amely után az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.

(3) A nyugdíjnövelést a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hivatalból állapítja meg a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem megszerzését követő naptári év

a) szeptember 30-áig, ha kizárólag a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogviszonyból származó keresetet, jövedelmet kell figyelembe venni,

b) október 31-éig az a) pontban nem említett esetben.

Összefoglalva: a nyugdíj melletti munkavégzéssel szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező éves kereset 1/2400-ad részével meg kell emelni a tárgyévet követő év január 1-jétől a nyugdíj összegét. Idén január 1-jétől az emelés végrehajtása hivatalból az ONYF Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (november 1-jétől: a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága) feladata, amelyre a törvény két határidőt szab: szeptember 30-áig kell az emelést végrehajtani, ha kizárólag munkaviszonyból vagy hasonló jogviszonyból származik a kereset, míg a határidő október 31-e, ha egyéb jogviszonyokat (pl. vállalkozói, megbízási, stb.) is figyelembe kell venni. Az emelés január 1-jére visszamenőleges.

A fentiek alapján a novemberi nyugdíj összegének már tartalmaznia kell az előző évi munkavégzéssel elért növelést is.

Miután ez a havi emelés jellemzően azonban csak néhány száz forintos, könnyen lehetséges, hogy a novemberi nyugdíj úgy tartalmazza ezt az emelést, hogy az érintett nem veszi észre. (Ha valaki a nyugdíja mellett tavaly egész évben pl. bruttó 1,2 millió Ft-ot keresett, akkor a “félszázalékos” emelés mértéke havi 500 Ft lesz, amelynek 9,6%-a - vagyis a kompenzáció rá eső mértéke - 48 Ft.)

Ha mégsem tartalmazná a kompenzáció ezt az összeget, akkor a nyugdíjfolyósítónál a nyugdíjfolyósítási törzsszámra hivatkozással kell reklamálni.

Ha képes akar lenni a nyugellátásokkal kapcsolatos jogai érvényesítésére, iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre!

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...