Ki mehet 2018-ban nyugdíjba?

Ki mehet 2018-ban nyugdíjba?

2018-ban az 1954. második félévében született személyek töltik be a nyugdíjkorhatárukat, emellett azok a később született hölgyek is igényelhetik a nyugdíjukat, akik 2018-ban teljesítik a nők kedvezményes nyugdíja egyelőre idén is változatlan feltételeit.

K Küldés K Nyomtatás
Ha 2018-ban sem szeretne lemaradni semmilyen fontos fejleményről, ami érintheti a nyugdíjakat és hasonló ellátásokat, akkor iratkozzon föl az INGYENES heti hírlevelemre és biztassa erre barátait is :-)

 

Idén nyugdíjat igényelhet az az 1954. második felében született személy, aki 2018. első félévében betölti a 63 év 183 napos nyugdíjkorhatárát, továbbá az a hölgy, aki 2018-ban bármikor teljesíti a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit.

 

Fontos információk, kérem, osszák meg érintett barátaikkal is!

 

Mit kell tenni az öregségi nyugdíj tekintetében 2018-ban annak, aki betölti a 63 év 183 napos nyugdíjkorhatárát, és

a) a nyugdíjkorhatár betöltéséig keresőtevékenységet folytat (dolgozik)

a1) álláskeresési járadékban részesül

a2) magánnyugdíjpénztári tag

a3) tovább akar dolgozni (nem öregségi nyugdíjasként)

b) korhatár előti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül

c) megváltozott munkaképességű személyek ellátásában (rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban) részesül

d) a nők kedvezményes nyugdíjában részesül

e) özvegy?

 

Továbbá hogyan változnak a munkavégzés feltételei korbetöltött öregségi nyugdíj mellett?

 

Ezekről a kérdésekről szól a következő összefoglalóm.

 

Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki keresőtevékenyéget folytat?

 

Először is tisztáznia kell, hogy a korhatár betöltése napján fennállnak-e az öregségi nyugdíj előfeltételei: megszerezte-e a szükséges szolgálati időt, illetve megszüntette-e a TB biztosítási jogviszonyát.

A korbetöltött öregségi nyugdíjra való jogosultságnak hármas előfeltétel-rendszere van:

- a korhatár betöltése,

- a megfelelő szolgálati idő megszerzése, valamint

- a biztosítással járó jogviszony megszüntetése.

 

Teljes nyugdíj

Az öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, legalább 20 év szolgálati időt szerzett és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.

A teljes nyugdíj összege főszabályként nem lehet kevesebb, mint a mindenkori nyugdíjminimum (az öregségi nyugdíj minimális összege, ami immáron egy teljes évtizede változatlanul havi 28.500 Ft - ennyi marad 2018-ban is).

 

Résznyugdíj

Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki húsz év szolgálati idővel nem rendelkezik, de legalább tizenöt év szolgálati időt szerzett, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.

A résznyugdíj összege alacsonyabb is lehet, mint a mindenkori nyugdíjminimum (jelenleg 28.500 Ft)

 

A korhatár betöltése és a szükséges szolgálati idő megszerzése mellett a harmadik előfeltétel:

Az igénylő azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes vagy résznyugdíjat megállapítják, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a Tbj.) 5. § (1) bekezdés a)–b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban:

- sem Magyarországon,

- sem – a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetében – EU/EGT-államban, ideértve Svájcot is

- sem – a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy (ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik) – a szerződő államban nem állhat.

 

A Tbj. 5. § (1) bekezdésének e) és g) pontja szerinti egyéni és társas vállalkozó esetében nincs szükség a biztosítással járó jogviszony megszüntetésére, mivel az érintett személyi kör biztosítási jogviszonya a nyugdíjazás időpontjától kezdődően – a törvény erejénél fogva – automatikusan átalakul kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogviszonnyá.

Vagyis kizárólag az egyéni és a társas vállalkozó nem köteles a vállalkozási tevékenységének a megszüntetésére, minden más esetben meg kell szüntetni a keresőtevékenységet (munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokat).

 

A nyugdíj első napja (kezdőnap)

Az öregségi nyugdíj attól a naptól állapítható meg, amelytől valamennyi jogosultsági feltétel teljesült.

 

A nyugdíjigény benyújtása

A nyugdíjigényt legkorábban e nap előtt egy hónappal lehet benyújtani (bár érkeztek hozzám olyan jelzések, hogy egyes hivatalokban csak az összes jogosultsági feltétel teljesülésének napján fogadják be az igényt). 

Az űrlapon meg kell jelölni, hogy mely naptól kéri a nyugdíj folyósítását az érintett – azon a napon már nem állhat biztosítási jogviszonyban, vagyis az előző napon kell megszűnnie a munkavégzésre irányuló jogviszonyoknak (kivéve a vállalkozási jogviszonyt, mert azt természetesen nem kell megszüntetni, viszont saját jogú nyugdíjasként a státusz automatikusan átalakul kiegészítő tevékenységet folytatóvá – a könyvelője viszont intézkedjen a NAV bejelentés tekintetében! A TB szempontjából kiegészítő tevékenységet folytat az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.)

Sokat késni sem érdemes az igény benyújtásával, mert a nyugdíjat legfeljebb hat hónapra visszamenőleg lehet megállapítani akkor is, ha az igénylő már korábban jogosult lett volna rá. (Természetesen nem kötelező beadni a nyugdíjigényt a korhatár betöltésével, nyugodtan dolgozhatunk tovább – sőt, ennek révén a korhatár betöltését követő minden 30 további nap szolgálati idő alapján 0,5%-kal nő majd a később igényelt nyugdíjunk összege.)

 

Nyugdíjbiztosítási adategyeztetés

Természetesen a nyugdíjbiztosítási adategyeztetést - a megszerzett és elismert szolgálati idő, továbbá az 1988 óta elért, nyugdíjalapot képező keresetek tisztázását - célszerű jóval korábban elkezdeni.

Az adategyeztetést  az 1955-59, valamint az 1960-1964 között született évjáratokkal hivatalból megkezdte az ONYF – amely 2017. november 1. óta a MÁK, azaz a Magyar Államkincstár része - , a korábban vagy később születettek pedig bármikor kérhetik az adategyeztetést.

 

A saját kérésre történő nyugdíjbiztosítási adategyeztetés lehetséges módjai:

1.  elektronikus úton, az Ügyfélkapun keresztül.

Ha az elektronikus úton történő indítás után mégis papíralapon kívánná folytatni az adategyeztetési eljárást, ezt a kérelmet nyújthatja be.

 

2.  hatósági bizonyítvány kérése révén.

Ha külföldön is szerzett szolgálati időt, akkor ezen a nyomtatványon kell kérnie a hatósági bizonyítványt.

Ha nem ért egyet a hatósági adategyeztetés során az ONYF által közölt adatokkal, ezen a nyomtatványon teheti meg az észrevételeit.

Ha egyetért a kimutatásban szereplő adatokkal, ezt a nyilatkozatot teheti meg.

Ha meg kívánja fellebbezni az adategyeztetést lezáró határozatot, ezen a nyomtatványon teheti meg.

 

A részletes összefoglalómban megtalálják a nyugdíj előfeltételeiről, az adategyeztetésről, a szolgálati idő igazolásáról, a nyugdíjigény benyújtásáról szóló összes szükséges információt a szükséges nyomtatványok elérhetőségével együtt.

 

Vagyis a nyugdíjkorhatár közeledtével a teendők időrendben összefoglalva a következők:

 

1) nyugdíjbiztosítási adategyeztetés (legalább egy évvel a korhatár betöltése előtt célszerű megtenni, ha még nem került rá sor)

2) a biztosítással járó jogviszony megszüntetése a nyugdíj kezdőnapját - a nyugdíjkorhatár betöltésének napját - megelőző napra. Az erre irányuló eljárást a felmondási/felmentési idők függvényében a korhatár betöltése előtt 6-8 hónappal érdemes elkezdeni.

3) a nyugdíjigény benyújtása (legkorábban 1 hónappal a korhatár betöltésének napja előtt, de előtte érdeklődje meg az illetékes kerületi/járási hivatalban, hogy pontosan mikortól fogadják be a kérelmét).

 

Az a hölgy, aki 2018-ban teljesíti a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit, IDE KATTINTVA tájékozódhat a teendőiről.

 

Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki munkanélküliség esetére járó ellátásban (pl. álláskeresési járadékban, nyugdíj előtti álláskeresési segélyben) részesül?

 

Amennyiben az igénylő részére munkanélküliség esetére járó ellátást folyósítanak, öregségi nyugdíjat legkorábban a munkanélküliség esetére járó ellátás folyósításának megszűnését követő naptól lehet megállapítani.

Egyebekben az általános szabályok szerint kell benyújtania a nyugdíjigényét.

 

Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki magánnyugdíjpénztár tagja maradt?

 

Az igénylőnek ilyen esetben is az általános szabályok szerint kell a nyugdíjigényét beadnia.

Viszont a magánnyugdíjpénztári tag igénylő részére az öregségi nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy a jogszabály alapján kiszámított összeget meg kell szorozni a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a Tny.)  1. számú mellékletében meghatározott szorzószámmal.

A Tny. 1. számú melléklete szerint  a magánnyugdíjpénztári tagok társadalombiztosítási nyugellátásának kiszámítása során alkalmazásra kerülő szorzószámot a következők szerint kell meghatározni:

Szorzószám =  h + (1-h) * 0,75,

ahol:

h= a 2010. szeptember 30-át követően szerzett szolgálati idő osztva a teljes elismert szolgálati idővel (napokra kiszámítva)

Ez lényegében a magánnyugdíjpénztári tagok által jól ismert háromnegyedes összefüggés matematikai megfogalmazása az időközi jogszabályváltozásokat is figyelembe véve, vagyis: a TB-től a nyugdíj háromnegyedét, a magánnyugdíjpénztári egyéni számláról a nyugdíj egynegyedét várhatja az, aki maradt magánnyugdíjpénztári tag.

Ha a magán-nyugdíjpénztártag az egyéni számláján lévő összeget az öregségi nyugdíj megállapítását követően az államháztartás részére átutaltatja, akkor az öregségi nyugdíj összegét a megállapítás kezdő napjára visszamenőlegesen módosítani kell (vagyis úgy kell tekinteni, mintha soha nem lett volna magánnyugdíjpénztár tagja).

További részletes tudnivalók a magánnyugdíjpénztári tagok részére IDE KATTINTVA érhetők el! (Az összefoglalómban említett helyzet egy csöppet enyhült, mert első fecskeként 2017-ben a Horizont Magánnyugdíjpénztár megkapta a járadékszolgáltatsi engedélyt.)

 

Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki tovább akar dolgozni és még nem kívánja igénybe venni a nyugellátást?

 

1) Nyugdíjrögzítés

Ez esetben kérhető a nyugdíj rögzítése (az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása).

A nyugdíj rögzítését csak az az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátást még igénybe venni nem kívánó személy kérheti, aki legalább 20 év elismert szolgálati idővel rendelkezik.

A rögzített nyugdíj megállapítását az általános igényérvényesítési szabályok szerint, de legkorábban az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése napjától lehet igényelni (ha az érintett azon a napon még nem rendelkezne 20 év szolgálati idővel, akkor az annak megszerzését követő naptól teheti ezt meg).

A nyugdíj folyósítás nélküli megállapításának nem feltétele a fennálló biztosítási jogviszony megszüntetése.

Aki nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását kéri, nem minősül öregségi nyugdíjasnak.

Amikor az érintett ténylegesen nyugdíjba kíván vonulni, a biztosítási jogviszony megszűnését követő naptól megállapított öregségi nyugdíj helyett - ha az számára kedvezőbb - választhatja a rögzített nyugdíj időközi esedékes emelésekkel növelt összegének folyósítását, feltéve, hogy a rögzítés időpontját követően további legalább 365 nap szolgálati időt szerzett. (Nem vonatkozik ez a kedvezmény arra, akinek a részére a korhatár betöltésétől a tényleges nyugdíjba vonulásig eltelt időtartam legalább fele része alatt özvegyi nyugdíjat folyósítottak.)

Az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli elbírálásához az általános nyugdíjigénylési nyomtatványt kell benyújtani.

 

2) Nyugdíjnövelés

Ha magasabb nyugdíjat szeretnénk kapni, a legkézenfekvőbb lehetőség, hogy a korhatárunk betöltését követően tovább dolgozunk anélkül, hogy igényelnénk a nyugdíjunkat (persze csak akkor, ha ezt megtehetjük: pl. a közszféra legtöbb területén erre nincs lehetőség, csak előzetes kormányzati engedéllyel folytatható a korhatár betöltése után a közszolgálati munka).

Kiindulópontunk a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 20. § (1) bekezdése, mely szerint az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ, és a 21. § (1) bekezdése szerint az öregségi nyugdíj összege főszabályként az annak alapját képező havi átlagkeresetnél több nem lehet. Egy eset kivételével, és pontosan ez a nyugdíjnövelés lehetősége.

Az idézett törvény 21.§ (2) bekezdése szerint az, aki legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik és a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül.

A nyugdíjnövelés mértéke minden 30 naptári nap után az öregségi nyugdíj 0,5 (vagyis fél) százaléka.

Részletek az erről írt összefoglalómban!

 

Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül?

 

A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 7. fejezete szól a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyek öregségi nyugdíjáról.

Eszerint:

18. § (1) Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a korhatár előtti ellátás ... összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.

(2) Ha a szolgálati járandóságban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a szolgálati járandóság csökkentések nélküli teljes összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.

(3) Az öregségi nyugdíj (1) vagy (2) bekezdés szerinti folyósítása esetén a nyugdíjas - a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül - a nyugdíjmegállapító szervtől kérheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását, ha a korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülés időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett. Az öregségi nyugdíj összegét - az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától kezdődően - abban az esetben lehet ismételten megállapítani, ha az így megállapított öregségi nyugdíj magasabb az (1), illetve (2) bekezdés szerint folyósított összegnél.

Vagyis a nyugdíjkorhatár betöltésével a korhatár előtti ellátás vagy a szolgálati járandóság automatikusan átalakul öregségi nyugdíjjá úgy, hogy a törvényben elrendelt csökkentések megszűnnek (nincs többé szja levonás a szolgálati járandóság, illetve az országgyűlési képviselők korhatár előtti ellátása tekintetében. A többi korhatár előtti ellátást nem terheli csökkentés, így azok változatlan összegben alakulnak át  öregségi nyugdíjjá).

Teendője az érintett személynek csak akkor van, ha az ellátása/járandósága folyósítási ideje alatt összesen legalább 365 nap szolgálati időt szerzett, ilyenkor ugyanis kérheti az öregségi nyugdíj összegének megállapítását (nyilván abban reménykedve, hogy az újonnan megállapított nyugdíj összege magasabb lesz, mint az ellátása/járandósága csökkentések nélküli összege).

Az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapításához szükséges 365 nap szolgálati időt a korhatár előtti ellátás/szolgálati járandóság folyósításának kezdő időpontja (legkorábban 2012. január 1-je) és az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző nap közötti időtartamban kell megszerezni.

Miután a korhatár előtti ellátásban/szolgálati járandóságban részesülő személy a nyugdíjkorhatár betöltésétől kezdődően a törvény erejénél fogva automatikusan öregségi nyugdíjasnak minősül, az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítása során az öregségi nyugdíjjogosultsági feltételek fennállását nem kell vizsgálni. Így ha az igénylő az öregségi nyugdíjkorhatára betöltésének napján biztosítással járó jogviszonyban áll, az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítása érdekében a jogviszonyát nem kell megszüntetnie.

Az öregségi nyugdíj ismételt kiszámítása iránti kérelmet a nyugdíjkorhatár betöltése napjától számított 6 hónapon belül lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő, azonban igazolási kérelem előterjesztésére lehetőség van.

Öregségi nyugdíjasként a versenyszférában végzett nyugdíj melletti munka tekintetében a korábbi kereseti vagy munkaidőt illető korlátozások is megszűnnek.

 

Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül?

 

E tekintetben különbséget kell tennünk az igénylő születési éve és az ellátás típusa alapján.

Az öregségi nyugdíjat főszabályként minden ellátottnak az általános szabályok szerint kell igényelnie (nincs hivatalból történő nyugdíjmegállapítás semmilyen esetben).

Viszont egy részbeni kivétel mégis akad, amelyről a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32. § (4) bekezdése rendelkezik:

(4) Ha az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti személy 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte - kérelmére - az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az (1) bekezdés szerint megállapított rokkantsági ellátást azonos összegben öregségi nyugdíjként folyósítja.

Az itt hivatkozott (1) bekezdés a) és b) pontja azokra a személyekre vonatkozik, akik  2011. december 31-én

a) I-II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesültek, vagy

b) az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő személyekként III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesültek.  (E pont alkalmazásában az minősül az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő személynek, aki 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte.)

Vagyis azok a jelenleg rokkantsági ellátásban részesülő, 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült személyek, akik 1955. január 1-jét megelőzően születtek,  az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően kérhetik, hogy a rokkantsági ellátásukat azonos összegben öregségi nyugdíjként folyósítsák tovább a részükre.

Ez a kedvezmény idén vehető utoljára igénybe (hacsak nem módosul a rendelkezés), hiszen 2018-ban tölti be a nyugdíjkorhatárát az 1954. második félévében született személy – és az 1955-ben és később született évjáratokra már nem vonatkozik ez a lehetőség.

A rokkantsági ellátás öregségi nyugdíjként történő továbbfolyósításához  ezt a kérelmet kell benyújtani.

A rokkantsági ellátás változatlan összegben, öregségi nyugdíjként történő továbbfolyósítása természetesen nem zárja ki azt, hogy az ellátott inkább az öregségi nyugdíj megállapítását kérje az általános szabályok szerint (többnyire ezt célszerű megtenni abban az esetben, ha a rokkantosítása előtti aktív életében az illető ellátott legalább 20 évi szolgálati időt szerzett, valamint akkor is, ha az érintett személynek a jelenlegi rokkantsági ellátása kisebb összegű, mint a 2011. december 31-éig fennállt rokkantsági nyugdíja volt).

A törvény nem rendeli el, hogy a megváltozott munkaképességűek ellátása folyósítását az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével  meg kell szüntetni, így az igénylő részére a jogosultsági feltételek fennállása esetén az öregségi nyugdíj megállapítható akkor is, ha az igénylő a megváltozott munkaképességűek ellátásában részesül. (Ez ad lehetőséget arra is, hogy mindazon rokkantsági ellátottak, akik nem lennének jogosultak az öregségi nyugdíjra - pl. mert nem szereztek elegendő szolgálati időt -, a nyugdíjkorhatáruk betöltésével is rokkantsági ellátottak maradjanak. Ehhez nem kell tenniük semmit, az ellátás folytatódik tovább, de nem alakul át öregségi nyugdíjjá.)

A nyugdíjmegállapító határozat meghozatalával egyidejűleg azonban az illetékes rehabilitációs szakigazgatási szervet hivatalból értesítik arról, hogy az igénylő részére öregségi nyugdíjat állapítottak meg,  ennek következtében az öregségi nyugdíj megállapítása a megváltozott munkaképességűek ellátásának megszűnését eredményezi (vagyis egyszerre semmiképpen nem lehet öregségi nyugdíjat is és rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást is kapni).

Ha a nyugdíjigény elbírálása során kiszámított nyugdíj összege kedvezőtlenebb a rokkantsági ellátás összegénél, akkor az 1955. január 1. előtt született igénylők esetében az öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet – a határozat jogerőre emelkedéséig – vissza kell vonni, és az igénylőnek kezdeményeznie kell a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál a rokkantsági ellátás öregségi nyugdíjként történő továbbfolyósítását.

Azok számára, akik 1955. január 1. után születtek, ez a lehetőség már nem áll fenn, nekik mindenképpen be kell adniuk az általános szabályok szerint a nyugdíjigényüket.

Hasonlóképpen annak a személynek, aki rehabilitációs ellátásban részesül, az általános szabályok szerint kell benyújtania a nyugdíjigényét az öregségi nyugdíjkorhatára betöltésével.

Öregségi nyugdíjasként a felülvizsgálati kötelezettség természetesen megszűnik, vagyis nem kell több felülvizsgálatra elmenni nyugdíjasként.

Öregségi nyugdíjasként a versenyszférában végzett nyugdíj melletti munka tekintetében a korábbi kereseti vagy munkaidőt illető korlátozások is megszűnnek.

 

Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki a nők kedvezményes nyugdíjában részesül?

 

Semmit nem kell tennie, hiszen a nők kedvezményes nyugdíja saját jogú teljes öregségi nyugdíjnak minősül.

Előnye azonban van a korhatár betöltésének: megszűnik a versenyszférában a nyugdíj mellett folytatott keresőtevékenység kereseti korlátja.

 

Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki özvegy?

 

Két fontos esetet kell megvizsgálnunk:

1) az özvegy a házastárs/élettárs halálát követően részesült ideiglenes özvegyi nyugdíjban, de az megszűnt a főszabályként egy év elteltével, illetve

2) az özvegy már részesült "rendes" - az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követő - özvegyi nyugdíjban, de az időközben megszűnt.

 

Az első esetben az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően az az özvegy lesz jogosult "rendes" özvegyi nyugdíjra, aki a jogszerző (az elhunyt házastárs/élettárs) halála időpontjában

a) betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt, VAGY

b) megváltozott munkaképességű (egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos), VAGY

c) házastársa jogán

- árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg VAGY

- legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

 

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően "rendes" özvegyi nyugdíjra lesz jogosult az az özvegy is, akinek esetében a fenti a)-b)-c) feltételek valamelyike

- a házastárs/élettárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül (ez a rendelkezés ma már nem releváns az időmúlás következtében), VAGY

- a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tíz éven belül bekövetkezik.

 

Ez a "rendes" özvegyi nyugdíj is megszűnhet a következő esetekben:

a) Ha az özvegy a rá (a MINDENKORI HATÁLYOS szabályok szerint) irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése előtt házasságot köt vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít. (FIGYELEM! Élettársi kapcsolatot - ha az nem bejegyzett, azaz azonos neműek közötti élettársi kapcsolat - létesíthet, az nem ok a "rendes" özvegyi nyugdíj megszűnésére!)

b) Ha az özvegy már nem lesz megváltozott munkaképességű (a rehabilitációs hatóság felülvizsgálata során a komplex minősítése eredményeként az egészségi állapota meghaladja az 50%-ot, vagyis az össz-szervezeti egészségkárosodása mértéke kisebb, mint 50%), akkor a megváltozott munkaképesség címén feléledt "rendes" özvegyi nyugdíjra való jogosultsága megszűnik.

c) Ha már egyetlen (az elhunyt jogán korábban árvaellátásra jogosult) gyermeket sem illet meg árvaellátás, akkor az árvaellátásra jogosult gyermekek tartása címén feléledt "rendes" özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnik.

 

A "rendes" öregségi nyugdíj megszűnése után újból feléledhet az özvegyi nyugdíjra való jogosultság - nevezzük ezt "megint rendes" öregségi nyugdíjnak. Ez a második eset, amit vizsgálnunk kell. A "megint rendes" özvegyi nyugdíjra való jogosultság akkor éled fel, ha a "rendes" özvegyi nyugdíj NEM házasságkötés címén szűnt meg és az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike:

- a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tizenöt éven belül,

- házastárs 1993. február 28-át követően bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven belül bekövetkezik.

 

A feléledés esetén a jogosultat minden esetben megilletik az özvegyi nyugdíj megszűnését követő emelések, kiegészítések is.

Az özvegyi nyugdíj feléledése során az özvegyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt a jogszerző halálakor hatályos jogszabályok alapján kell megállapítani.

 

A részletes szabályokat az erre vonatkozó összefoglalómban találják meg!

 

Vagyis mit kell tennie az özvegynek, ha betölti a rá irányadó nyugdíjkorhatárt?

Először is az özvegynek kétféle nyugdíjkorhatárt kell figyelnie:

- a házastárs/élettárs halálának időpontjában rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt (ezt az özvegyi nyugdíj feléledéséhez szükséges vizsgálni)

- az aktuálisan rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt (ezt a saját öregségi nyugdíja szempontjából szükséges vizsgálni).

Ha özvegy hölgyről van szó, akkor még egy harmadik időtényezőt is vizsgálnia kell: megszerezte-e a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 évi jogosultsági időt (és azon belül a keresőtevékenységgel szerzett legalább 32 évi szolgálati időt), mivel ha igen, akkor kérheti a nők kedvezményes nyugdíját - viszont az özvegyi nyugdíjra való jogosultsága a nők kedvezményes nyugdíja miatt nem éled föl, ahhoz - korbetöltés jogcímén - mindenképpen be kell tölteni az előírt nyugdíjkorhatárt.

Ha az özvegy a rá irányadó aktuális nyugdíjkorhatárt betöltötte, akkor igényelnie kell a saját öregségi nyugdíját az általános szabályok szerint.

Ha az özvegy a házastárs/élettárs elhunyta időpontjában rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, akkor

a) igényelnie kell a "rendes" özvegyi nyugdíját, az első esetben meghatározott feltételek teljesülése esetén - vagyis a) részesült ideiglenes özvegyi nyugdíjban, ami már megszűnt és b) a házastárs/élettárs halálától NAPRA pontosan számított 10 év még nem telt el addig a napig, amikor betölti a nyugdíjkorhatárát, VAGY

b) igényelnie kell a "megint rendes" özvegyi nyugdíját, a második esetben meghatározott feltételek teljesülése esetén - vagyis a) az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnése után részesült "rendes" özvegyi nyugdíjban, ami már megszűnt (de nem egy új házasság kötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése miatt) és b) e "rendes" özvegyi nyugdíj megszűnése napjától NAPRA pontosan számított 10 év még nem telt el addig a napig, amikor betölti a házastársa/élettársa halála időpontjában rá irányadó nyugdíjkorhatárt.

Még egy fontos könnyítésre hívom fel a figyelmet: a TB szempontjából kiegészítő tevékenységet folytat az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

 

A nyugdíjkorhatár betöltésével megállapított öregségi nyugdíj esetén megváltoznak a nyugdíj mellett végezhető munka feltételei is.

 

Alapvetően két esetet kell megkülönböztetnünk:

a) versenyszférában folytatott keresőtevékenység

b) közszférában folytatott keresőtevékenység

 

Az öregségi nyugdíj mellett a versenyszférában folytatott keresőtevékenységnek semmilyen korlátozása nincs.

Minden korábbi korlát megszűnik: nem kell többé figyelni arra, hogy

a) ne haladja meg a bruttó kereset a mindenkori minimálbér 18-szorosát (ez a korlát érvényes a nők kedvezményes nyugdíjára a korhatár betöltése előtt, illetve a korhatár előtti ellátásra és a szolgálati járandóságra), vagy

b) három egymást követő hónap mindegyikében ne haladja meg a mindenkori minimálbér 150%-át (ez a korlát érvényes a rokkantsági és a rehabilitációs ellátásra).

 

Az öregségi nyugdíj mellett a közszférában folytatott keresőtevékenység azonban az öregségi nyugdíj szüneteltetésével jár 2018-ban is.

A Tny. alapján az öregségi nyugdíj folyósítását – a jogviszony kezdő hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas

- közalkalmazotti jogviszonyban,

- kormányzati szolgálati jogviszonyban,

- állami vezetői szolgálati jogviszonyban,

- közszolgálati jogviszonyban,

- bírói szolgálati viszonyban,

- igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,

- ügyészségi szolgálati viszonyban,

- fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban, vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.

 

2017-ben megnyílt új lehetőségként az öregségi nyugdíjas beléphet egy közérdekű nyugdíjas szövetkezetbe, amelynek személyesen közreműködő tagjaként rendkívül kedvező feltételekkel dolgozhat a nyugdíja mellett. Ennek részleteiről olvassa el ezt az összefoglalómat!

 

Remélem, ez az összefoglaló hasznos segítséget nyújt minden - idén nyugdíjra készülő - kedves Olvasóm számára.

Kérem, osszák meg barátaikkal és ismerőseikkel, hiszen mindannyiunkat húsbavágó módon érintő kérdésekről van szó.

Ha ezt az összefoglalót és hasonló posztjaimat hasznosnak tartja, nagyra értékelném, ha jelképes adományával - persze csak akkor, ha teheti és szeretné - IDE KATTINTVA támogatná a NyugdíjGuru szolgáltatásai ingyenességének fennmaradását!

 

Az összefoglaló lezárva: 2018. január 3-án

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...