"Nagy csapás a nyugdíjasoknak: nem mindenki kapja meg a 13. havi nyugdíjat" címmel jelent meg téves híradás az ATV-ban, ami félreértéseken alapul.

Azt állítják a hírben, hogy "az új szabályozás szerint csak azok a személyek kapnak 13. havi nyugdíjat, akik februárban már rendelkeztek hivatalos nyugdíjas státusszal. Akik később, az év második felében vonultak nyugdíjba – például júniusban vagy szeptemberben –, nem részesülnek az idei pluszjuttatásban."

Ebben az állításban zavaróan keverednek az igaz és a félreértett elemek, de mindenekelőtt az időrendek.

A 13. havi nyugdíj szabályozásában mindössze annyi az újdonság, hogy a törvényben egyértelműsítették, hogy a jogosultnak a tárgyév februárjában nyugdíjban kell részesülnie (a 2024. december 31-éig hatályos rendelkezés szerint a tárgyév januárjában kellett nyugdíjban részesülnie).

Erre a változtatásra azért volt szükség, mert szintén egyértelművé tették, hogy a 13. havi nyugdíjat a tárgyév februárjában fizetik (korábban a tárgyév első negyedéve szerepelt a rendelkezésben).

A 13. havi nyugdíj legfőbb feltétele nem változott: az akkor jár, ha a jogosult már a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára nyugdíjban részesült.

Nincs tehát értelme az ATV-híradásban szereplő azon kijelentésnek, hogy "akik az év második felében vonultak nyugdíjba", azok nem jogosultak a 13. havi nyugdíjra.

Senmi nem jogosult a tárgyévben 13. havi nyugdíjra, ha legalább egy napig nem volt már nyugdíjas a tárgyévet megelőző évben.

Vagyis 2026-ben senki nem kaphat 13. havi nyugdíjat, aki 2025-ben legalább egy napig nem volt már nyugdíjas.

Aki 2026-ban megy nyugdíjba (bármikor 2026. január 1. és december 31. között), az nem lesz jogosult 2026. februárjában 13. havi nyugdíjra, de jogosult lesz rá 2027-ben.

Az egyetlen - feltehetően nem szándékolt - szigorítás annyi, hogy annak a nyugdíjasnak a hozzátartozója vagy örököse, akik 2026. januárban elhalálozna, az új rendelkezés alapján nem tarthat igényt a 13. havi nyugdíjra, mert annak a feltétele az is, hogy a nyugdíjas 2026. februárban jogosult legyen a nyugdíjra. Ha egy nyugdíjas 2026. februárban halna meg a 13. havi nyugdíj felvétele előtt, akkor viszont jogosult lesz a 13. havi nyugdíjra a hozátartozója vagy az örököse.

Érdemes elolvasniuk az alábbi részletes összefoglalómat a 13. havi nyugdíj tárgykörében.

Mikor és kinek érkezik a 13. havi nyugdíj 2026-ban?

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 2025. január 1-jétől hatályos, a 13. havi nyugdíjra vonatkozó rendelkezései szerint a 13. havi nyugdíj a tárgyév februárjában érkezik a tárgyév februárjára járó nyugdíjjal azonos összegben azok számára, akik a tárgyévet megelőző év legalább egy napján és a tárgyév februárjában is nyugellátásban részesültek.

Vagyis aki 2025. december 31-én már nyugdíjas lesz és 2026. februárjában is folyósítják majd a részére a nyugdíját, az 2026. februárjában a nyugdíja mellé az azzal azonos összegű 13. havi nyugdíjra is jogosult.

A 2025. január 1-jétől hatályos törvényi rendelkezés:

6/A. § (1) Tizenharmadik havi nyugdíjra az jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév februárjára társadalombiztosítási nyugellátásban vagy a 6. § (4) bekezdése szerinti ellátásban részesül.

(3) A tizenharmadik havi nyugdíj összege megegyezik a tárgyév február hónapjára a jogosultat megillető, a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára is folyósított, tizenharmadik havi nyugdíjra jogosító társadalombiztosítási nyugellátások és a 6. § (4) bekezdése szerinti ellátások együttes összegével.  

(4) A tizenharmadik havi nyugdíjat a nyugdíjfolyósító szerv a tárgyév februárjában, hivatalból, külön határozat meghozatala nélkül folyósítja.

A 13. havi nyugdíjra való jogosultságnak kettős feltétele az, hogy a nyugdíjas

- az előző év legalább egy napján már nyugdíjas legyen, és

- a tárgyév februárjában is nyugdíjas legyen.

Így az a nyugdíjas, akinek a nyugdíját 2026. január 1-jei vagy azt követő kezdőnappal állapítják majd meg, 2026-ban még nem lesz jogosult a 13. havi nyugdíjra, csak 2027-től.

E rendelkezés következtében azok a nyugdíjasok, akik a tárgyév januárjában meghaltak, és ezért csak január 31-éig jár részükre a nyugdíj, már nem szereznek jogosultságot a tárgyévi 13. havi nyugdíjra, így a velük együttélő hozzátartozójuk, vagy ilyen hozzátartozó hiányában az örökösük sem kérheti a 13. havi nyugdíj kifizetését.

A korábbi szabályozás szerint a januárban elhunyt nyugdíjassal közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér ebben a sorrendben, kérelemre felvehette a januárban elhunyt nyugdíjas tárgyévi 13. havi nyugdíját a halál napjától számított egy éven belül. Ha nem volt az elhunyttal közös háztartásban együtt élő ilyen rokon, akkor az örökös kérhette a 13. havi nyugdíj kifizetését a hagyatéki végzés jogerőssé válása napjától számított egy éven belül.

A hatályos szabályozás szerint viszont már csak a tárgyév februárjában elhunyt nyugdíjasok hozzátartozói vagy örökösei kérhetik a 13. havi nyugdíj kifizetését, ha az még nem történt meg.

A 13. havi nyugdíj neve 13. havi ellátás, ha nem nyugdíjban - korbetöltött öregségi nyugdíj, Nők40, hozzátartozói nyugellátások, törvényben felsorolt mezőgazdasági járadékok -, hanem egyéb ellátásban részesülő személy a jogosult (a vonatkozó kormányrendelet 21 jogcímen járó egyéb juttatást sorol fel a korhatár előtti ellátástól a rokkantsági ellátáson át a házastársi pótlékig).

Ha a 13. havi nyugdíj hatását éves tükörben nézzük, vagyis az adott évi plusz juttatást az adott évi nyugdíj 12 havi összegéhez viszonyítjuk, akkor azt láthatjuk, hogy az egy havi plusz juttatás éves szinten 8,3%-os nyugdíjemeléssel ér fel.

A könnyő érthetőség kedvéért: 100.000 forint havi nyugdíj esetén a 12 havi nyugdíjbevétel 1.200.000 forint. A 13. havi nyugdíj ezt a nyugdíjbevételt 1.300.000 forintra növeli. Az 1,3 millió forint 8,3%-kal több, mint az 1,2 millió forint.

Ezt azonban csak azok a nyugdíjasok érzik így, akiknek először fizetnek 13. havi nyugdíjat, mert a következő évektől a 13. havi nyugdíj beépül a nyugdíjas éves jövedelmébe.

A 13. havi nyugdíjra ugyanúgy járnak a kötelező nyugdíjemelések, mint a 12 havi nyugdíjra.

Persze minden évben fölmerül az a súlyos kérdés, hogy ki lehet-e fizetni minden év februárjában egy havi olyan plusz nyugellátást - több mint 500 milliárd forint összegben -, amelynek nincs járulékfedezete, vagyis a teljes összegét a költségvetés egyéb bevételei terhére kell előteremteni.

Ez nyilván politikai döntés kérdése, így 2026-ban - a választások előtt két hónappal -  biztosan előteremti a kormányzat a szükséges összeget, vagyis minden jogosult számíthat arra, hogy 2026. februárjában kéthavi nyugdíjban részesül majd.

Ha személyes kérdése van a nyugdíjmegállapítással, a nyugdíj igénylésének optimális időzítésével, vagy hasonló témákkal kapcsolatban, akkor azt IDE KATTINTVA teheti föl nekem, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.