Ha személyes kérdése van a nyugdíjmegállapítással, a nyugdíj összegének lehetséges növelésével, a nyugdíja igénylésének optimális időzítésével, a nyugdíj inflációs emelésével vagy hasonló témákkal kapcsolatban, akkor azt IDE KATTINTVA teheti föl nekem, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

Emelni kell a magyar nyugdíjkorhatárt?

Rengetegen kérdezik ezt tőlem, elsősorban persze a férfiak, hiszen a férfiak számára nincs semmilyen lehetőség arra, hogy a korhatár betöltése előtt nyugdíjat vehessenek igénybe (a nőknek legalább ott van a Nők40 kedvezményes nyugdíj).

Rövid válaszom: demográfiai okokból egyelőre biztosan nem kell emelni a nyugdíjkorhatárt, mert a 65 éves életkorban várható további élettartam Magyarországon kirívó módon rövid az uniós átlaghoz képest.

Az emelés szükségessége valójában csak 2035 után lesz komoly kérdés, mert a Ratkó-unokák (elsősorban az 1973 és 1977 között született nagy létszámú évjáratok) akkor kezdik majd mérlegelni a nyugdíjba vonulást, ennek következtében a nyugdíjasok létszáma fél évtized alatt közel négyszázezer (!) fővel nőhet.

A korhatáremelés valódi indoka mindig az, hogy aktív járulékfizetőként éljünk hosszabb ideig, ne pedig nyugdíjasként, vagyis tovább fizessünk járulékot, és rövidebb ideig vegyünk igénybe nyugellátást.

Az EU átlagában 65 éves életkorban a férfiak várható további élettartama 17,3 év, a nőké 20,9 év.

Magyarországon ezzel szemben 65 éves korban egy férfi további várható élettartama csak 13,2 év, egy nőé 17,3 év.

Így egy magyar férfi átlagosan 13-14 évig, egy magyar nő 20-21 évig nyugdíjas (a nők kedvezményes nyugdíja miatt a hölgyek nyugdíjba vonulása korcentruma 61-62 év körül ingadozik, a férfiaknak meg kell várniuk a nyugdíjkorhatáruk betöltését, vagyis a 65 évet).

A férfiak méltatlankodnak is emiatt, szokásos ellenvetésük szerint meg sem érik a 65-ik életévüket. Ezt a sajtó is gyakran erősíti Magyarországon, legutóbb éppen azt olvastam, hogy a férfiak közel fele (50%-a!!) meghal a nyugdíjkorhatára betöltése előtt. Szörnyű is lenne, ha ez igaz lenne, és ezzel visszatérne a száz évvel ezelőtti halandósági helyzet, de szerencsére ez nem igaz.

Jelenleg a 65 éves életkorukat a magyar férfiak 73%-a, a magyar nők 87%-a éli meg (vagyis a férfiak 27%-a, a nők 13%-a hal meg a korhatár betöltése előtti életkorokban).

Persze ezt a helyzetet - lényegében a férfiak fiatalabb életkorokban tapasztalható magas halandóságát - is javítani kell, elsősorban az életünket mérgező sressz enyhítésével, a kevesebb alkohol fogyasztásával, az egészségesebb és mérsékeltebb táplálkozással, a rendszeres mozgással, a szűrővizsgálatok rendszeres igénybe vételével. Talán ennél is fontosabb a kiegyensúlyozott párkapcsolatok, valamint a családi és baráti közösségek fenntartása.

A következő évtizedekben tovább nőhet a nyugdíjban töltött idő, miután az időskorban várható további élettartam is minden valószínűség (bár lassabb tempóban, mint az elmúlt évtizedekben) szerint emelkedik, így az y generációnak és a náluk is fiatalabb z és alfa nemzedékeknek arra kell készülniük, hogy negyedszázadnál is hosszabb ideig nyugdíjasok lehetnek - hacsak nem emelkedik a 65 évves korban várható további élettartam valószínű növekedésével együtt a nyugdíjkorhatár is.

Az EU majdnem minden olyan tagállamában tervezik a nyugdíjkorhatárok emelését, ahol a korhatár nem éri el a 65 évet.

Jelenleg az osztrák, a horvát, a lengyel és a román nők, továbbá a bolgár, a cseh, az észt, a lett, a litván, valamint az 1961 előtt született finn és máltal férfiak és nők esetében alacsonyabb 65 évnél a nyugdíjkorhatár.

Azok az EU tagállamok, amelyekben jelenleg is 65 év vagy magasabb a nyugdíjkorhatár, a jövőbeni emelési terveiket jellemzően a 65 éves korban várható további élettartam alakulásától teszik függővé (a 27 tagállamból már 13-an vezették be ezt a megoldást, köztük Svédország, Hollandia, Finnország, Dánia, Ciprus, Észtország, Olaszország, Portugália, Szlovákia, Cseh Köztársaság és Bulgária).

Ezt javasolja az EU Magyarország számára is, bár ennek bevezetési valószínűsége jelenleg elenyészően csekély, miután a kormányzat által eredetileg idénre vállalt nyugdíjreformot maga a kormányzat egyelőre levette a napirendről.

Spanyolországban 2027-től, Belgiumban 2030-tól, Németországban 2031-től 67 évre, Dániában 2035-től 69 évre, Olaszországban 2050-től 69 év 9 hónapra nő a korhatár.

Svédországban rugalmas nyugdíjba vonulási korspektrum érvényesül, jelenleg 63 - 69 év között lehet igényelni nyugdíjat, de minél korábbi életkorban igényli valaki, annál kisebb lesz a nyugdíja a várható további élettarttamtól függő életjáradék-osztók alkalmazása következtében.

Hollandiában a nyugdíjkorhatár 2024-ben 67 évre nőtt, majd 2025-től teljes mértékben a nyugdíjazás időpontjában várható további átlagos élettartam függvénye lett (a várható élettartam 12 hónapos növekedése 8 hónapos korhatár-emelkedést von magával).

Miután Magyarországon a 2010 óta tartó emelési ciklusban a 62 éves korhatár 3 évvel 65 évre emelkedett az 1956. december 31. után született minden évjárat esetében, amely jelenleg is magasabb, mint 11 EU-tagállamban, semmilyen közvetlen szükség nem indokolja a rövid időn belüli korhatáremelést.

Az elmúlt másfél évtizedben gyorsabban nőtt a nyugdíjkorhatár, mint a korhatár betöltésekor várható további élettartam, így belátható időn belül eleve nincs szükség további emelésre.

A 65 éves életkorban várható további élettartamtól természetesen bármikor függővé tehető a magyar nyugdíjkorhatár alakulása is.