Kárpótlási jellegű ellátások a nyugdíjrendszerben 2020-ban

Kárpótlási jellegű ellátások a nyugdíjrendszerben 2020-ban

2020. 05. 18.

Egy új kormányrendelet felemelte az életüktől és szabadságuktól politikai okból megfosztottakat kárpótlásként megillető életjáradék kiszámításához figyelembe vehető alapösszeget.Ennek kapcsán időszerű áttekinteni a hasonló kárpótlási jellegű ellátásokat.

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Ha Önnek személyes kérdése van a nyugdíjával vagy hasonló ellátásával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti föl a kérdését, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 


Kárpótlási jellegű ellátások a nyugdíjrendszerben és az egyéb ellátórendszerekben 2020-ban


A Kormány 2020. május 15-i új rendelete felemelte az életüktől és szabadságuktól politikai okból megfosztottakat kárpótlásként megillető életjáradék kiszámításához figyelembe vehető alapösszeget.

Ennek kapcsán időszerű áttekinteni a hasonló kárpótlási, jóvátételi jellegű ellátások hatályos szabályozását.

 

I.

 

A személyi sérelmekkel összefüggő kárpótlások

 

1.

Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény az 1939. március 11. napja és 1989. október 23. napja közti időszak legsúlyosabb személyi sérelmeinek – az emberi élet elvesztése és a szabadság elvonása formájában megnyilvánult jogsértések – kárpótlását tűzte célul. 

A Kormány 205/2020. (V. 15.) Korm. rendelete az e törvény végrehajtásáról szóló 111/1992. (VII. 1.) Korm. rendelet módosításáról szól. 

Ennek alapján a törvény szerinti alapösszeg 2020-ban 102 600 forint. 

Az új alapösszeg figyelembevételével kiszámított életjáradék 2020. január 1-jétől illeti meg a kárpótlásra jogosultakat. A kárpótlás már folyósított és megemelt összege közötti különbözet kifizetésére 2020. január 1-jére visszamenőleg hivatalból, legkésőbb 2020. május 31-ig kerül sor.

A törvény több kárpótlási fajtáról is rendelkezik: az élet elvesztéséért, a deportálásért, a szovjet kényszermunkára hurcolásért, a szabadságelvonásért járó személyi jellegű kárpótlások mellett vagyoni kárpótlást is szabályoz.

A most kiadott kormányrendelet azt az alapösszeget emeli meg, amely a kárpótlásként járó életjáradék számításához szükséges.

 

2.

A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény jóvátételben részesíti a politikai okból elszenvedett szabadságelvonás következtében, illetve a 1944-45-ös nemzeti ellenállás és az 1956-os forradalom során munkaképesség-csökkenést szenvedett személyeket.

Fő rendelkezés a juttatásról:

Az a Magyarországon élő személy, aki Magyarországon élő személyként

a) 1944. március 19-e és 1989. október 23-a közötti időszakban a magyar vagy idegen állam hatósága, vagy hatósági személye, illetőleg más személy politikai indíttatású önkényének következtében;

b) az 1944-1945-ben a nemzeti ellenállási mozgalomban kifejtett tevékenységével összefüggésben;

c) az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeivel összefüggésben

legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, 

havi 5000 Ft nemzeti gondozási díjra jogosult.

A nemzeti gondozási díj iránti igény benyújtására a végső jogvesztő határidő 2012. március 30. volt, ezt követően új kérelem már nem terjeszthető elő.

 

II.

 

A nyugdíjrendezés

 

A politikai rehabilitációs nyugdíj-kiegészítésről rendelkező kormányrendeletek [93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet, 74/1991. (VI. 10.) Korm. rendelet, 51/1992. (III. 18.) Korm. rendelet, 174/1992. (XII. 29.) Korm. rendelet] alapján lehetőség van az egyes sérelem elszenvedésével összefüggő esetekben az érintettek társadalombiztosítási helyzetének komplex rendezésére is.

Ezen ellátási forma esetében a hatósági eljárás során társadalombiztosítási és munkajogi helyzet rendezését célzó kompenzációra szerezhet jogosultságot a kérelmező. Ez a már megállapított nyugellátás rendezése körében havi rendszerességgel folyósított pénzbeli juttatásként, továbbá a munkaviszony rendezése körében a sérelemmel érintett időtartam szolgálati időként történő elismeréseként valósulhat meg.

A kárpótlási hatóság előtt 2017. augusztus 19. napjától saját és hozzátartozói jogon lehet előterjeszteni a nyugdíjrendezés iránti igényeket. A kérelem elbírálása hatósági eljárás keretében, az országos illetékességgel rendelkező Budapest Főváros Kormányhivatala mint kárpótlási hatóság előtt történik.

 

1.

 

Az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, valamint a korábbi nyugdíjcsökkentés megszüntetéséről, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet

Fő rendelkezések a juttatásról:

Annak a személynek a nyugellátását, akinek elítélése

a) az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról rendelkező 1989. évi XXXVI. törvény, vagy

b) az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról rendelkező 1990. évi XXVI. törvény alapján semmis, valamint

c) az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam és közrend elleni bűncselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1992. évi XI. törvény alapján semmis,

d) aki az ebben a rendeletben meghatározott egyes, személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt, 

a szabadságvesztés, illetőleg a szabadság korlátozásának tényleges időtartamától függően fel kell emelni.

A szabadságvesztés, illetve a szabadságkorlátozás egy évet (365 naptári napot) meg nem haladó időtartamára járó emelés összege 5250 forint.

Abban az esetben, amikor a személyes szabadság megvonására, illetve korlátozására több alkalommal vagy különböző jogcímeken került sor, az emelés összegének meghatározásához valamennyi egybe kell számítani. Ebben az esetben az emelés összege az első évre havi 5250 forint, a második évtől az ötödik évvel bezárólag évenként havi 2635 forint, a hatodik évtől évenként havi 3155 forint.

 

2.

 

Az 1938-1945 közötti időszakban faji vagy nemzetiségi hovatartozás, illetőleg a nácizmus elleni magatartásuk miatt deportált, munkaszolgálatot teljesített vagy egyéb személyes szabadság korlátozása alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló 74/1991. (VI. 10.) Korm. rendelet

Fő rendelkezések a juttatásról:

Annak a személynek a nyugellátását, aki faji, nemzetiségi hovatartozás vagy a nácizmussal szembenállása miatt 1938 és 1945 között deportált volt, vagy munkaszolgálatot teljesített, vagy gettóba kényszerítették, vagy akit internáltak, illetve kitelepítettek, az 1. pontban említett  93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet megfelelő alkalmazásával fel kell emelni.

 

3.

 

A volt nyugati hadifoglyok hitelutalványaival kapcsolatos pénzkövetelésekről és nyugdíjuk kiegészítéséről szóló 51/1992. (III. 18.) Korm. rendelet

Fő rendelkezések a juttatásról:

Az a volt nyugati hadifogoly, aki a hadifogságban végzett munkájának ellenértékeként kapott devizakövetelésre vonatkozó hitelutalvány ellenértékének a kifizetését a kifizetés napján érvényes hivatalos vételi valutaárfolyam 160%-ának megfelelő forintösszegben, vagy

a letéti követeléséről való lemondása ellenében a nyugdíja emelését kérheti az 1. pontban említett 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet megfelelő alkalmazásával, ez utóbbi esetben az emelés összegének szempontjából az 1944. október 1-je után hadifogságban töltött idő hat hónapot meghaladó idejét kell figyelembe venni.

 

4.

 

Az 1951 és 1956 közötti időszakban politikai okból hátrányos megkülönböztetéssel járó katonai munkaszolgálatot teljesített személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló 174/1992. (XII. 29.) Korm. rendelet

Fő rendelkezések a juttatásról:

Annak a személynek a nyugellátását, aki 1951 és 1956 közötti időszakban politikai okból hátrányos megkülönböztetéssel járó katonai munkaszolgálatot teljesített, a szabadságkorlátozás tényleges tartamától függően fel kell emelni. A munkaszolgálat után járó emelés összege egy évet meg nem haladó munkaszolgálat esetén havi 5250 forint, a második évtől kezdve minden év után havi 2635 forint. 

 

A fenti ellátások igényléséhez szükséges  nyomtatványok

 

 

ADATKÉRŐ LAP

nyugdíjkiegészítés igényléséhez

a 93/1990. (XI.21.) Korm. rendelet, a 74/1991. (VI.10.) Korm. rendelet, valamint az 51/1992. (III.18.) Korm. rendelet alapján

 

ADATKÉRŐ LAP

az 1951-1956. közötti időszakban politikai okból hátrányos megkülönböztetéssel járó katonai munkaszolgálatot teljesített személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséhez

 

III.

 

A kárpótlás rendszerén kívül eső egyéb juttatások

 

Egyes sérelem elszenvedése esetén a jogalkotó a kárpótlás és a politikai rehabilitációs nyugdíjrendezés rendszerén kívül további juttatások megállapítását is lehetővé teszi. 

 

1.

 

A hadigondozotti ellátásokkal összefüggésben a lakóhely szerint illetékes járási hivatal (fővárosi kerületi hivatal) ügyfélszolgálatán lehet tájékozódni.

A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény és az annak végrehajtásáról szóló 113/1994. (VIII. 31.) Korm.rendelet főbb rendelkezései:

A hadigondozási igényjogosultság megállapítása iránti eljárás kérelemre indul. Ennek során a kérelmezőnek kell bizonyítani a fogyatkozás, illetve a halál hadi eredetét.

Hadigondozásra az a Magyarországon élő magyar állampolgár lehet jogosult, aki katonai szolgálat, kötelező katonai előképzés, légitámadás és hadművelet, vagy visszamaradt robbanóanyag felrobbanása következtében testi épségének vagy egészségének károsodása folytán hadieredetű fogyatkozást szenvedett (hadirokkant), továbbá akit hadigyámoltként, hadiözvegyként, hadiárvaként, illetőleg hadigondozott családtagként kell gondozásba venni.

Megszűnik a hadigondozásra jogosultság, ha a hadiözvegy újból megházasodik, kivéve, ha hadirokkanttal köt házasságot. A szolgálat következtében meghalt, illetve hadirokkantként elhunyt házastársára tekintettel feléled a hadigondozásra jogosultság, ha az özvegy újabb házasságában is megözvegyül. Megszűnik a jogosultság, ha a hadiárva, hadigyámolt betölti a 16. életévét (felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanuló árva a 25. életévét). Ha ezen időtartam alatt tartósan megrokkan, ennek az állapotnak a tartamára fennmarad a jogosultság a gyermek életkorára tekintet nélkül, feltéve, hogy munkaképességének csökkenése a 67%-ot, illetve egészségkárosodása az 50%-ot elérte.

Megszűnik a jogosultság továbbá, ha a hadigondozott meghal, a hadirokkant egészségkárosodása megszűnt, vagy egészségkárosodása 20%-nál kisebb mértékűvé vált.

A törvény több juttatási fajtát határoz meg: egyösszegű térítést, hadirokkant járadékot, ápolási pótlékot, hadiözvegyi járadékot, hadiárva és volt hadiárva járadékát, hadigondozott és volt hadigondozott családtag és volt hadigyámolt járadékát, temetési hozzájárulást, térítésmentes gyógyászati ellátást és gyógyászati segédeszköz ellátást.

 

2.

 

A 173/1995. (XII. 27) Korm. rendelet alapján adható nemzeti helytállási pótlékkal kapcsolatos tájékoztatókat itt érheti el:

- Saját jogon járó nemzeti helytállásért pótlék elismerése

Fő rendelkezés a pótlékról:

A jogosultság fennállása esetén pótlékként azt az összeget kell megállapítani, amely a pótlék szempontjából figyelembe vehető ellátás összegét 193.380 Ft-ra kiegészíti.

- Nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék özvegyi jogon

Fő rendelkezés a pótlékról:

A pótlék a 193.380 Ft-ot el nem érő összegű nyugdíj, rendszeres pénzellátás esetén, illetve ezek hiányában akkor állapítható meg, ha az özvegynek nincs keresőtevékenységből származó jövedelme. A pótlék összegének meghatározása megegyezik a saját jogon járó pótlék összegére vonatkozó szabályozással, azzal az eltéréssel, hogy a pótlék maximum összege a saját jogon járó pótlék fele, 96.690 Ft.

 

3.

 

A 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet  alapján az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek és túlélő házastársuk részére biztosított speciális, nyugdíjhoz kapcsolódó pluszjuttatással összefüggésben a tájékoztatót itt érheti el:

Tájékoztató az egyes tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek juttatásáról

Fő rendelkezések a juttatásról:

A juttatás mértéke a szabadságelvonás összes időtartamához igazodik, és ha

az egy évet elérte, de a három évet nem érte el, a juttatás havi összege 22.500,- Ft,

a három évet elérte, de az öt évet nem érte el, a juttatás havi összege 40.000,- Ft,

az öt évet elérte, de a tíz évet nem érte el, a juttatás havi összege 60.000,- Ft,

a tíz évet elérte, vagy azt meghaladta, a juttatás havi összege 80.000,- Ft.

Az időtartam számítása során 365 napot kell egy évnek tekinteni.

Az, akire törvénysértő, vagy semmissé nyilvánított ítéletben halálbüntetést szabtak ki, de azt nem hajtották végre, a tényleges szabadságvesztés vagy szabadságkorlátozás időtartamától függetlenül havi 100.000.- Ft juttatásra jogosult.

A túlélő házastársa főszabály szerint a fenti juttatások felére jogosult.


 

 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...