Jár-e szabadság a nyugdíjas munkavállalónak?

Jár-e szabadság a nyugdíjas munkavállalónak?

2020. 09. 21.

A Munka Törvénykönyve szerinti szabályozás vonatkozik a nyugdíjas munkavállalóra is, így szabadság, valamint betegszabadság is jár a részére.

K Küldés K Nyomtatás

 

Ha Önnek személyes kérdése van a  nyugdíjával kapcsolatban, akkor azt IDE KATTINTVA teheti föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 


Jár-e szabadság a nyugdíjas  munkavállalónak?


A társadalombiztosítás keretében biztosítottak köréből a munkavállalói minőségére tekintettel kikerül ugyan a nyugdíjas munkavállaló (munkabérét 2019. január 1-jétől nem terheli semmilyen járulék, kizárólag a 15% szja-t kell megfizetnie - természetesen a nyugdíjas minőségére tekintettel biztosított a társadalombiztosítás rendszerében), azonban minden egyéb, a Munka Törvénykönyve szerinti szabályozás éppen úgy vonatkozik a nyugdíjas munkavállalóra is, mint bármely másik dolgozóra - így szabadság, valamint betegszabadság is jár a részére.

A szabadság naptári évente illeti meg a munkavállalót. Ha a munkavállaló munkaviszonya az év közben kezdődött vagy szűnt meg, részére a szabadság arányos része jár, a számítás során a fél napot elérő töredéknapot egész munkanapnak (szabadságnapnak) kell tekinteni. A szabadság alap- és pótszabadságból áll.

Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.

Életkor után járó pótszabadság a 45. életév betöltésétől évi 10 munkanap.

A munkavállaló jogosult arra, hogy hét munkanap szabadságot – év közben kezdődő munkaviszony esetén ennek arányos részét – legfeljebb két részletben a kérésének megfelelő időpontban adjon ki a munkáltató.

A szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében kell kiadni. Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része a nem haladja meg az öt munkanapot.

A munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a szabadságot az október elsején vagy azt követően kezdődött munkaviszony esetén, illetve a felek megállapodása alapján az esedékesség évét követő év végéig adhatja ki az alapszabadság és az életkor után járó pótszabadság egyharmadát.

A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. A munkavállaló munkaviszonyára irányadó napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén a törvény a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra történő munkavégzés alóli mentesülést és a szabadság ezzel egyező óraszámban történő elszámolását írja elő. Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend (heti öt nap, hétfőtől péntekig) és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni.

A szabadságot megváltani nem lehet. Ez alól az egyetlen kivétel a munkaviszony megszűnése, amikor a ki nem adott  arányos szabadságot meg kell váltani.

Betegszabadság a munkavégzés alatti keresőképtelenség tartamának első 15 munkanapjára (de legfeljebb évi 15 munkanapra) annak a nyugdíjas munkavállalónak jár, aki a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban dolgozik. (A betegszabadság napjaira járó távollétidíj-részt, ami a távolléti díj 70%-a, a munkáltató fizeti, ezért nem érinti e munkajogi rendelkezés hatályát az, hogy az új rendelkezések szerint a munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas a munkaviszonyára tekintettel a TB rendszerében nem minősül biztosítottnak.)

A fél napot elérő töredéknap a betegszabadság tekintetében is egész napnak számít. Évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult.

Táppénz viszont a nyugdíjas munkavállalónak nem jár.

A Munka Törvénykönyve alapján a munkáltató a nyugdíjas munkavállalót is köteles a munkaviszonya kezdetétől számított 15 napon belül tájékoztatni a napi munkaidőről, az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról, a munkakörbe tartozó feladatokról, a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlójáról. Kollektív szerződés a törvény rendelkezéseitől csak a munkavállaló javára térhet el.

A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja, illetve kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. A szabadság megszakítása esetén a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.

 


Ide kattintva iratkozzon föl a NyugdíjGuru News ingyenes heti hírlevelére, hogy a nyugdíjakat érintő minden fontos fejleményről időben értesüljön!​
 

 

 

 

 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...