Idősek világnapja: 2021. október 1.

Idősek világnapja: 2021. október 1.

2021. 10. 01.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!

Ma van az idősek világnapja, amit 30 éve ünnepel a világ. E jeles napon köszöntöm minden kedves Olvasómat, azokat is, akik még nem idősek, de idővel azok lesznek...

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Ha kérdése van az időskorra való pénzügyi felkészüléssel, a nyugdíjával, a rendszeres és korrekciós nyugdíjemelésekkel, a nyugdíjprémiummal, vagy az egyéb nyugdíjnövelési lehetőségekkel kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA tegye föl a kérdését, és méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszolom. 

 

Idősek világnapja: 2021. október 1.

 

Az ENSZ Közgyűlés 30 évvel ezelőtti döntése alapján, 1991 óta október 1-je az idősek világnapja. E jeles napon köszöntöm minden kedves Olvasómat, még ha nem is tartja idősnek magát – hiszen e nap lényege szerintem az, hogy ráirányítsa mindannyiunk figyelmét idős hozzátartozóink és barátaink helyzetére, egyúttal segítsen mindannyiunknak megérteni, hogy mit jelent és milyen következményekkel járhat az öregedés világszintű folyamata.

Mindenekelőtt érdemes fölidéznünk, hogy a legtöbb modern kori nyugdíjrendszer az egymásba fonódó generációk együttműködésétől és egymásba vetett bizalmától függ. Nem véletlenül választottam a NyugdíjGuru News jelképének a Möbius-szalagot, hiszen ahogyan a Möbius-szalagon körbefutó vonal is mindig önmagához tér vissza, úgy lépnek a nemzedékek is egymás nyomába és egymás helyére a nyugdíjrendszerben. Végtelen folyamat, véges lehetőségekkel.

Minél többen leszünk idősek, annál végesebbek minden nyugdíjrendszer lehetőségei. A tudomány megállapítása szerint egy népesség nagysága és kormegoszlása a mortalitás (halálozási arányszám), a fertilitás (termékenységi arányszám) és a migráció (népességvándorlás) alakulásának függvénye. 

A mortalitás szerencsére gyors ütemben javul (ezer éve egy csecsemő 25 életévre számított, száz éve 46 évre, ma egy kisfiú Magyarországon is 72 évre, egy kislány 79 évre – és az előrejelzések szerint későbbi nemzedékek elérhetik a 90-100 éves átlagos várható élettartamot is), és ezt a folyamatot csak ideiglenesen zavarhatja meg a pandémia visszafogó hatása.

Az élet hosszának örvendetes növekedése azonban a termékenység zuhanásával párosul: míg a dédszüleink nemzedékében nem volt ritka a családonként 10-12 gyermek, nagyszüleink korában a 6-8 gyermek, ma már a 2 gyermek sem általános (Magyarországn 100 termékeny korú hölgynek nem 1000, nem is 600, nem is 200, hanem mindössze 151 gyermeke van a legfrissebb statisztikai adatok tükrében, a családbarát kormányzati intézkedéssorozatok dacára). 

A mortalitás növekedése és a fertilitás csökkenése együttesen a népesség gyors öregedéséhez vezet. 

A világszintű adatok szerint valóban gyorsan őszül a Föld lakossága: míg a 60 évnél idősebb emberek száma 1990-ben nem érti el a félmilliárdot, mára már egymilliárdra emelkedett a számuk. A megbízható demográfiai előrejelzések szerint 2030-ra 1,4 milliárd, 2050-re 2,1 milliárd, 2100-ra 3,1 milliárd földlakó lesz 60 évesnél idősebb! 

A magyar adatok ugyanezt a folyamatot tükrözik, csak még drámaibb mértékben, hiszen nálunk már nincsenek óriási fiatal tömegek (mint Afrikában, valamint a Közel-, Közép- és Távol Keleten), amelyek javíthatnák a magyar népesség induló kormegoszlását. (Egyébként Európában sincsenek már sehol fiatal tartalékseregek, legközelebb Törökországban lelhetünk ifjú társadalomra.) 

Ezért nem is a 60 évesnél, hanem a 65 évesnél idősebb magyarországi lakosság arányát érdemes vizsgálni. 

2017-ben minden hatodik magyar volt 65 évesnél idősebb (a lakosság 18,3%-a). Ez az arányszám 2020-ban 20,61% volt (minden ötödik magyar), 2030-ban már 24% lesz (majdnem minden negyedik magyar), 2040-ben 28% lesz és 2060-ra elérheti a 33%-ot (vagyis minden harmadik magyar 65 évesnél idősebb lesz). Vajon kibírja ezt a nyugdíjrendszer? És a szociális ellátórendszer? És az egészségügyi rendszer? Költői kérdések, a válaszokat sejthetjük mindannyian.

A helyzetet a migráció billentheti valamilyen irányba, elvileg a bevándorló fiatal tömegek sokat segíthetnek a befogadó államok nagy társadalmi elosztó rendszerei működőképességének fenntartásában, miközben a fiatalok kiáramlása súlyos helyzetbe hozhatja a jellemzően egyébként is szegény kibocsátó államokat. Ez a téma politikailag rendkívül kényes, nemcsak Magyarországon, hanem mindenütt a világon. Mindenesetre abban biztosak lehetünk, hogy az elöregedő fejlett társadalmak egy idő után kényszerűen másként értékelik majd a migrációt, mint ma. (Magyarországon az idősek szempontjából különösen a külföldön munkát vállaló honfitársaink százezrei miatt kieső itthoni járulékbevétel pótlásáról kell gondoskodni. Nem véletlen, hogy a nagy állami ellátórendszerekre való támaszkodás mellett az öngondoskodást is mielőbb érdemes elkezdenie mindenkinek, aki csak teheti.)

Az idősek világnapján minden évben egyre több idős embert köszönthetünk. A jövő évi választások közeledtével Magyarországon az idei idősek világnapján a köszöntés erős anyagi juttatásokban is kifejezésre jut: a 2021. novemberi nyugdíjprémium egységesen 80 ezer forint lesz a két és félmillió jogosult mindegyike számára, miközben egyre többször szerepel a híradásokban, hogy 2022. februárban már nem csak kétheti, hanem egy teljes havi nyugdíjat kaphatnak 13. havi nyugdíjként a jogosultak.

Kívánjunk idős honfitársainknak e jeles napon is minél hosszabb életet a lehető legjobb egészségben és anyagi helyzetben, szeretteik és barátaik örömteli körében!

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...