Hogyan mérik a nyugdíjasokra vonatkozó inflációt 2022-ben és ennek alapján milyen nyugdíjemelésekre kerülhet még idén sor?

Hogyan mérik a nyugdíjasokra vonatkozó inflációt 2022-ben és ennek alapján milyen nyugdíjemelésekre kerülhet még idén sor?

2022. 07. 03.

A két számjegyű infláció különösen megviseli a nyugdíjas háztartásokat. A júliusi rendkívüli korrekciós nyugdíjemelés után várható-e újabb korrekció novemberben? Ha igen, milyen mértékben? Hogyan számítják a nyugdíjas inflációt?

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Ha Önnek is kérdése lenne a nyugdíjával, a nyugdíj megállapításával, számításával, emelésével, növelési lehetőségeivel kapcsolatban, akkor azt IDE KATTINTVA tegye föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 

Hogyan mérik a nyugdíjasokra vonatkozó inflációt 2022-ben és ennek alapján milyen nyugdíjemelésekre kerül idén sor?

 

A júliusit követően novemberben szinte biztosan várható újabb nyugdíjemelési korrekció, amelynek mértéke majd szeptemberben válhat ismertté. 

1.

A KSH idén is közzéteszi majd a nyugdíjas infláció azon adatát, amely az általános fogyasztóiár-index mellett meghatározza, hogy novemberben lesz-e és milyen mértékben újabb kiegészítő nyugdíjemelés a júliusi rendkívüli korrekció után. A lehetséges novemberi korrekciós emelés pontos százalékos mértékét a 2022. január-augusztus hónapokban mért tényadatok határozzák meg, az erről szóló gyorstájékoztató szeptember 10. körül jelenik majd meg.

A júliusi korrekcióval együtt az idei nyugdíjemelés 8,9 százalékosra nő, így a novemberi újabb korrekcióra akkor kerülhet sor, ha az év első nyolc hónapjában mért tényadatokból az éves infláció ennél magasabb mértékére lehet következtetni. Az MNB a legfrissebb jelentése szerint akár 12,6 százalékos éves inflációra számít (korábbi jelentésében legfeljebb 9,8 százalékra tette az infláció várható éves mértékét), amelynek alapján a novemberi korrekciós emelés mértéke 3,7 százalékos lehet, de ennél magasabbra is nőhet, ahogyan az inflációs várakozások - elsősorban az elhúzódó orosz-ukrán háború következményei miatt - megszaladhatnak. 

Ha a január-augusztus időszakban ténylegesen mért inflációra alapozott várható éves infláció egy százaléknál kisebb mértékben haladná meg a 8,9 százalékot (vagyis 9,9%-nál kisebb lenne), akkor egyösszegű kompenzációra, abban az esetben viszont, ha a várható infláció több, mint egy százalékkal haladná meg a 8,9 százalékot (vagyis 9,9%-nál nagyobb lenne), akkor visszamenőleges nyugdíjemelésre kerülne sor. 

A két eljárás közötti különbség az, hogy egyösszegű kompenzáció (emelési különbözet) fizetése esetén a novemberi nyugdíjjal együtt a január-december hónapokra járó emeléseket egy összegben fizetik ki, így a decemberi nyugdíj összege nem nő, viszont a következő év januári nyugdíj összegét az emelési különbözet egytizenketted részével meg kell növelni a következő évi rendszeres nyugdíjemelés végrehajtása előtt. 

A visszamenőleges nyugdíjemelés révén viszont a  novemberi nyugdíjjal együtt kifizetnék a január-október hónapokra eső emelési korrekciót, majd a novemberi és a decemberi nyugdíj már az emelt összegben érkezne.

A nyugdíjtörvény szerint ha a január-augusztus között mért tényadatokra alapozott várható nyugdíjas infláció (a nyugdíjas fogyasztói kosár szerint mért áremelkedés) éves mértéke magasabb lenne, mint az ugyanebben az időszakban mért általános fogyasztóiár-növekedés mértéke, akkor a kompenzációt a magasabb mértékű nyugdíjas infláció szerint kell végrehajtani, feltéve, hogy bármelyik index meghaladja a tárgyév januárjában végrehajtott 5 százalékos rendszeres (inflációs) nyugdíjemelés és idén az ehhez adódó 3,9 százalékos rendkívüli évközi nyugdíjemelés együttes mértékét.

Vagyis ha a január-augusztus között mért tényadatokra alapozott várható nyugdíjas infláció (a nyugdíjas fogyasztói kosár szerint mért áremelkedés) éves mértéke magasabb lenne, mint az általános fogyasztóiár-növekedés mértéke, akkor a kompenzációt a magasabb mértékű nyugdíjas infláció szerint kell végrehajtani. 

A 2022. évi nyugdíjemelések azokra vonatkoznak, akiknek 2022. január 1-je előtt állapítottak meg öregségi nyugdíjat, hozzátartozói ellátást, korhatár előtti ellátást, rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást, baleseti járadékot, illetve a vonatkozó kormányrendeletben felsorolt kéttucatnyi egyéb ellátást.

A júliusi rendkívüli emelés két soron érkezik július 12-én (postai kézbesítés esetén a júliusi kézbesítési naptár szerinti napon) a jogosultak részére: 

- az egyik soron a júliusi ellátás már 3,9%-kal emelt összegben érkezik, 

- a másik soron pedig a 2022. január - június hónapokra és a 13. havi nyugdíjra, összesen 7 hónapra visszamenőlegesen járó 3,9%-os emelés egyösszegben érkezik. 

A jelenleg 161 ezer forintos átlagnyugdíjra vetítve: a júliusi nyugdíj összege 6 ezer forinttal 167 ezer forintra nő, egyösszegben pedig 7 x 6 ezer = 42 ezer forint érkezik. 

Az emelés nemcsak a nyugdíjasokat illeti meg, hanem kéttucatnyi egyéb ellátásban részesülő személyt is, összesen két és félmillió embert. A rendkívüli korrekciós emelés a nyugdíjkasszának 184 milliárd forintba kerül. 

Ha a novemberi újabb korrekciós emelés mértéke az MNB előrejelzésnek megfelelően 12,6 - 8,9 = 3,7 százalékos lenne, az akkor 167 ezer forintos átlagnyugdíj novemberben 173.180 forintra nőne, és az első tíz hónapra, valamint a 13. havi nyugdíjra járó visszamenőleges növelés egyösszegben 11 x 6180 = 67.980 forint lenne.

A 2023. januári nyugdíjemelés, amelyet a jövő évi költségvetési törvény tervezete hihetetlenül optimistán 5,2 százalékos inflációval tervez, az akkor 173.180 forintos átlagnyugdíjat 182.190 forintra növelné. 

Addig persze sok piszkos víz lefolyik a Dunán, így az infláció sokkal durvább mértéket is elérhet - a nyugdíjemelésnek pedig azt  kell majd követnie. Jó lenne, ha a nyugdíjasoknak nem kellene sokat várnia az előreláthatóan elkerülhetetlen jövő évi kiigazításokra.

Még jobb lenne, ha a túlzott kincstári optimizmust elfeledve eleve a ténylegesen várható jövő évi inflációval kalkulálna a törvényhozó, hogy ne kelljen a nyugdíjasoknak egy napig sem kényszerhiteleznie a magyar államot.

2.

Miután a korrekciót akkor is végre kell hajtani idén novemberben, ha az általános fogyasztóiár-növekedés mértéke ugyan nem haladná meg (vagy kisebb mértékben haladná meg) a 8,9 százalékot, de a nyugdíjas fogyasztói kosár szerint mért áremelkedés mértéke meghaladná (vagy nagyobb mértékben haladná meg) a 8,9 százalékot, fontos ismerni, hogy miben tér el a nyugdíjas infláció mérése az általános fogyasztóiár-változás mérésétől.

A nyugdíjasokra vonatkozó fogyasztóár-index – csakúgy, mint a fogyasztóiár-index - országos átlagos mutatóként értelmezhető, számítása során a termékek és szolgáltatások köréből a KSH elhagyja a speciális, tényleges fogyasztáshoz nem köthető tételeket, azaz az ún. imputált lakbért (ez 2012-től pedig már eleve nem része a fogyasztóiár-indexnek) és a gyermekneveléssel, gondozással kapcsolatos tételeket. Az utóbbiak közé tartoznak az olyan fogyasztási cikkek és szolgáltatások, mint az iskolai, óvodai, bölcsődei étkezés, a gyermekruházat, a tankönyv, tanszer, írószer, az oktatási szolgáltatás. 

2022-ben a nyugdíjas fogyasztóiár-index számításához a 2020. évi nyugdíjas fogyasztási szerkezetet használják, amiben - hasonlóan a lakosság egészére vonatkozó súlyarányok számításához -  figyelembe veszik a 2021 első három negyedévének már rendelkezésre álló előzetes nemzetiszámla-adatait is.

A KSH 2022-ben a nyugdíjas fogyasztóiár-index számításához tehát a 2020. évi nyugdíjas fogyasztási szerkezetet használja - ez a kétéves csúszás kevéssé érthető, hiszen ma már minden számlázási adat online befut a NAV részére, így akár percrekész adatokat is használhatnának a statisztikai elemzéshez. Az eljárás aggályos lehet a pandémia és különösen a szomszédban dúló háború tükrében is, hiszen a koronavírus járvány miatti veszélyhelyzet fennállása idején, és különösen a háború kitörése óta a nyugdíjas fogyasztási szerkezet gyökeresen megváltozhatott a pandémia és a háború előtti állapotokhoz képest. 

Mindenesetre az egyes fogyasztási kiadások figyelembe vett megoszlása és súlya a nyugdíjas árindex meghatározása során 2022-ben a következő:

élelmiszerek 29,932%,

szeszes italok,

dohányáruk 8,763%,

ruházkodási cikkek 2,059%,

tartós fogyasztási cikkek 5,822 %,

háztartási energia 7,744%,

egyéb cikkek, üzemanyagok (ide tartoznak a gyógyszerek és gyógyáruk) 19,453%,

szolgáltatások 26,227%.

A nyugdíjasok szempontjából kitüntetett csoport, a gyógyszerek, gyógyáruk részaránya a fogyasztóiár-indexben 2,7, a nyugdíjasok kiadási szerkezetében 5,8%.

Emellett a nyugdíjas kosárban az élelmiszerek és a háztartási energia részaránya néhány százalékponttal magasabb, míg a szeszes italok, dohányáruk, ruházkodási cikkek, tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások aránya valamivel kisebb, mint az általános fogyasztóiár-indexben.

A hivatalos statisztika által mért infláció a nyugdíjasok személyes tapasztalata szerint persze messze elmarad az általuk ténylegesen érzékelt árnövekedéstől, különösen az élelmiszerár-robbanás miatt, amelyet néhány alapvető élemiszer hatósági ára sem képes érdemben tompítani.

 

Ha Önnek is kérdése lenne a nyugdíjával, a nyugdíj megállapításával, számításával, emelésével, növelési lehetőségeivel kapcsolatban, akkor azt IDE KATTINTVA tegye föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...