Hogyan mérik a nyugdíjas inflációt 2022-ben?

Hogyan mérik a nyugdíjas inflációt 2022-ben?

2022. 05. 12.

A júliusit követően novemberben szinte biztosan várható újabb nyugdíjemelési korrekció, amelynek mértéke majd szeptemberben válhat ismertté. De hogyan állapítják meg az emelések mértékét?

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Ha kérdése lenne a nyugdíjával, a nyugdíj megállapításával, számításával, emelésével, növelési lehetőségeivel kapcsolatban, akkor azt IDE KATTINTVA tegye föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 

A nyugdíjasokra vonatkozó infláció mérése 2022-ben

 

A júliusit követően novemberben szinte biztosan várható újabb nyugdíjemelési korrekció, amelynek mértéke majd szeptemberben válhat ismertté. 

1.

A KSH idén is közzéteszi majd a nyugdíjas infláció azon adatát, amely az általános fogyasztóiár-index mellett meghatározza, hogy novemberben lesz-e és milyen mértékben újabb kiegészítő nyugdíjemelés a júliusi rendkívüli korrekció után.

A lehetséges novemberi korrekciós emelés pontos százalékos mértékét a 2022. január-augusztus hónapokban mért tényadatok határozzák meg, az erről szóló gyorstájékoztató 2022. szeptember 10. körül jelenik majd meg.

A júliusi korrekcióval együtt az idei nyugdíjemelés 8,9 százalékosra nő, így a novemberi újabb korrekcióra akkor kerülhet sor, ha az év első nyolc hónapjában mért tényadatokból az éves infláció ennél magasabb mértékére lehet következtetni.

Az MNB akár 9,8 százalékos, az IMF 10,3 százalékos éves inflációra számít, amelyek alapján a novemberi korrekciós emelés mértéke 0,9 - 1,4 százalékos lehet, de ennél magasabbra is nőhet, ahogyan az inflációs várakozások - elsősorban az elhúzódó orosz-ukrán háború következményei miatt - megszaladhatnak. 

Ha a január-augusztus időszakban ténylegesen mért inflációra alapozott várható éves infláció egy százaléknál kisebb mértékben haladná meg a 8,9 százalékot (vagyis 9,9%-nál kisebb lenne), akkor egyösszegű kompenzációra, abban az esetben viszont, ha a várható infláció több, mint egy százalékkal haladná meg a 8,9 százalékot (vagyis 9,9%-nál nagyobb lenne), akkor visszamenőleges nyugdíjemelésre kerülne sor. 

A két eljárás közötti különbség az, hogy egyösszegű kompenzáció (emelési különbözet) fizetése esetén a novemberi nyugdíjjal együtt a január-december hónapokra járó emeléseket egy összegben fizetik ki, így a decemberi nyugdíj összege nem nő, viszont a következő év januári nyugdíj összegét az emelési különbözet egytizenketted részével meg kell növelni a következő évi rendszeres nyugdíjemelés végrehajtása előtt. 

A visszamenőleges nyugdíjemelés révén viszont a  novemberi nyugdíjjal együtt kifizetnék a január-október hónapokra eső emelési korrekciót, majd a novemberi és a decemberi nyugdíj már az emelt összegben érkezne.

A nyugdíjtörvény szerint ha a január-augusztus között mért tényadatokra alapozott várható nyugdíjas infláció (a nyugdíjas fogyasztói kosár szerint mért áremelkedés) éves mértéke magasabb lenne, mint az ugyanebben az időszakban mért általános fogyasztóiár-növekedés mértéke, akkor a kompenzációt a magasabb mértékű nyugdíjas infláció szerint kell végrehajtani, feltéve, hogy bármelyik index meghaladja a tárgyév januárjában végrehajtott 5 százalékos rendszeres (inflációs) nyugdíjemelés és idén az ehhez adódó 3,9 százalékos rendkívüli évközi nyugdíjemelés együttes mértékét.

Vagyis ha a január-augusztus között mért tényadatokra alapozott várható nyugdíjas infláció (a nyugdíjas fogyasztói kosár szerint mért áremelkedés) éves mértéke magasabb lenne, mint az általános fogyasztóiár-növekedés mértéke, akkor a kompenzációt a magasabb mértékű nyugdíjas infláció szerint kell végrehajtani. 

A 2022. évi nyugdíjemelések azokra vonatkoznak, akiknek 2022. január 1-je előtt állapítottak meg öregségi nyugdíjat, hozzátartozói ellátást, korhatár előtti ellátást, rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást, baleseti járadékot, illetve a vonatkozó kormányrendeletben felsorolt kéttucatnyi egyéb ellátást.

2.

Miután a korrekciót akkor is végre kell hajtani novemberben, ha az általános fogyasztóiár-növekedés mértéke ugyan nem haladná meg (vagy kisebb mértékben haladná meg) a 8,9 százalékot, de a nyugdíjas fogyasztói kosár szerint mért áremelkedés mértéke meghaladná (vagy nagyobb mértékben haladná meg) a 8,9 százalékot, fontos ismerni, hogy miben tér el a nyugdíjas infláció mérése az általános fogyasztóiár-változás mérésétől.

A nyugdíjasokra vonatkozó fogyasztóár-index – csakúgy, mint a fogyasztóiár-index - országos átlagos mutatóként értelmezhető, számítása során a termékek és szolgáltatások köréből a KSH elhagyja a speciális, tényleges fogyasztáshoz nem köthető tételeket, azaz az ún. imputált lakbért (ez 2012-től pedig már eleve nem része a fogyasztóiár-indexnek) és a gyermekneveléssel, gondozással kapcsolatos tételeket. Az utóbbiak közé tartoznak az olyan fogyasztási cikkek és szolgáltatások, mint az iskolai, óvodai, bölcsődei étkezés, a gyermekruházat, a tankönyv, tanszer, írószer, az oktatási szolgáltatás. 

2022-ben a nyugdíjas fogyasztóiár-index számításához a 2020. évi nyugdíjas fogyasztási szerkezetet használják, amiben - hasonlóan a lakosság egészére vonatkozó súlyarányok számításához -  figyelembe veszik a 2021 első három negyedévének már rendelkezésre álló előzetes nemzetiszámla-adatait is.

A KSH 2022-ben a nyugdíjas fogyasztóiár-index számításához tehát a 2020. évi nyugdíjas fogyasztási szerkezetet használja - ez a kétéves csúszás kevéssé érthető, hiszen ma már minden számlázási adat online befut a NAV részére, így akár percrekész adatokat is használhatnának a statisztikai elemzéshez.

Az eljárás aggályos lehet a pandémia és különösen a szomszédban dúló háború tükrében is, hiszen a koronavírus járvány miatti veszélyhelyzet fennállása idején, és különösen a háború kitörése óta a nyugdíjas fogyasztási szerkezet gyökeresen megváltozhatott a pandémia és a háború előtti állapotokhoz képest.

Mindenesetre az egyes fogyasztási kiadások figyelembe vett megoszlása és súlya a nyugdíjas árindex meghatározása során 2022-ben a következő:

élelmiszerek 29,932%,

szeszes italok, dohányáruk 8,763%,

ruházkodási cikkek 2,059 %,

tartós fogyasztási cikkek 5,822 %,

háztartási energia 7,744%,

egyéb cikkek, üzemanyagok (ide tartoznak a gyógyszerek és gyógyáruk) 19,453%,

szolgáltatások 26,227%.

A nyugdíjasok szempontjából kitüntetett csoport, a gyógyszerek, gyógyáruk részaránya a fogyasztóiár-indexben 2,7, a nyugdíjasok kiadási szerkezetében 5,8%.

Emellett a nyugdíjas kosárban az élelmiszerek és a háztartási energia részaránya néhány százalékponttal magasabb, míg a szeszes italok, dohányáruk, ruházkodási cikkek, tartós fogasztási cikkek és a szolgáltatások aránya valamivel kisebb, mint az általános fogyasztóiár-indexben.


A hivatalos statisztika által mért infláció a nyugdíjasok személyes tapasztalata szerint persze mindig elmarad az általuk ténylegesen érzékelt árnövekedéstől, különösen az élelmiszerár-robbanás miatt, amelyet néhány alapvető élemiszer hatósági ára sem képes érdemben tompítani.

A GKI legutóbbi felmérése szerint a vásárlók által érzékelt infláció (22%) több mint a duplája a Pénzügyminisztérium által jelzett éves inflációnak (8,9%).

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...