Hogyan kell kiszámolni a nyugdíjunkat?

Hogyan kell kiszámolni a nyugdíjunkat?

2018. 10. 19.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!

A Mix Magazin 2018. októberi számában jelent meg az az interjú, amelyet Dalia László készített velem, és amelyben dióhéjban elmagyarázom a nyugdíjszámítás lépéseit és néhány kapcsolódó téma fontosabb kérdéseire is választ adok.

K Küldés K Nyomtatás

 

Ha még nem tette meg, akkor iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre - így nem marad majd le semmilyen fontos fejleményről, amely hatást gyakorolhat a meglévő vagy a jövőben esedékes nyugdíjára.

 

A Mix Magazin 2018. októberi számának 6-7. oldalán megjelent, velem készített interjú szövege:

"A NyugdíjGuru válaszol

Dalia László interjúja 

A nyugdíj sarkalatos kérdés, írhatnék akár törvényt is, hiszen egy bizonyos kor után egyre gyakrabban gondolunk törvényes járandóságunkra, s ugyanakkor a bizonytalansági tényező időről-időre feltámad, hiszen havonta olvashatunk mindenféle híreket, hogy mit tervez az aktuális kormány a nyugdíjakkal. És  amit szinte senki sem tud,  a nyugdíjgurun kívül, hogyan számolják ki, mennyi nyugdíj jár majd neki. Dr. Farkas András, a NyugdíjGuru News alapítója szerint persze közelítőleg mindent ki lehet számolni, csak kicsit bonyolult.

Végül is, hogyan számolnak a hivatalok, valóban kevésbé számítanak az évek, mint az utóbbi öt évi keresetünk?


Ez így egyáltalán nem igaz. Túl sok a mendemonda, pedig a mindenkori szabályok alapján legalább közelítő értéken kiszámolható a nyugdíjunk, ha vidéken elkérjük a kijelölt járási hivataltól vagy Budapesten a VIII. kerületi hivataltól a szolgálati időnkről és keresetünkről szóló kimutatást, majd annak birtokában megkeressük a Magyar Államkincstár honlapjának „nyugdíjbiztosítási” fülecskéjében a nyugdíjkalkulátort. Persze, azt nem mondanám, hogy könnyű azt használni, bár ha valaki pontosan követi a lépéseket, előbb-utóbb a végére járhat. Pontosan azonban kizárólag a nyugdíjmegállapító hatóság tudja kiszámítani a nyugdíj összegét, mert csak a hivatalnak áll rendelkezésére minden szükséges adat és számítási algoritmus.


Hogyan számol a hivatal?


Két dologtól függ a nyugdíj összege. Az egyik az egész életünk során szerzett összes szolgálati idő, amit napra pontosan kiszámolnak, s a napokban összegzett eredményt elosztják 365-tel, tehát mondjuk, kijön 37.6 év. Az egész évet veszik számításba, tehát ez esetben a 37 számít. Az egész évek száma határozza meg a nyugdíjszorzót, ami például 37 egész év esetén 75,5%. A nyugdíjszorzó egyébként úgy működik, hogy 40 év után éri el a 80 százalékot, azt követően s minden további ledolgozott szolgálati év után 2 százalékkal nő, amíg el nem éri 50 évnél a maximális 100 százalékot. Mit kell ezzel a százalékos nyugdíjszorzóval megszorozni?. A nyugdíjszámításhoz szükséges másik elemet,  vagyis a nettó számított havi „életpálya” átlagkeresetet. Ezt az 1988. január elseje – a személyi jövedelemadó bevezetése -  óta szerzett bruttó (vagyis nyugdíjjárulék alapját képező) keresetekből számítják ki.  Minden kereset és jövedelem számít, ami után nyugdíjjárulékot fizettünk. És itt kezd bonyolódni a számítás, mert az összes érintett  évben szerzett bruttó keresetet az adott évben érvényes szabályok figyelembe vételével előbb nettósítani kell (meg kell fosztani az adó- és járuléktartalomtól), majd az így számított keresetet fel kell szorozni, azaz valorizálni kell a nyugdíjba vonulás előtti év országos nettó átlagkeresetéhez, s ha túl magas összeg jönne ki, akkor még csökkenteni, azaz degresszálni is kell ezt az eredményt. Ezt követően kell ezt a számított nettó átlagkeresetet megszorozni a nyugdíjszorzóval, s már meg is van a végeredmény... Nos, ez a számtalan algoritmus és részlet teszi nagyon nehézzé a nyugdíjszámítást, így nem is ajánlom senkinek, hogy ezzel gyötörje magát. Ha mindenképpen szeretné tudni, hogy mire számíthat, akkor az említett nyugdíjkalkulátort használja.


És abból mennyi igaz, hogy az első húsz év duplán számít?


Bármennyire is igazságtalannak tűnik, ez így van. Ez egy történelmi kövület, régen ugyanis meglehetősen sokan mentek nyugdíjba rövid szolgálati idő után, s nem akarták a törvényhozók, hogy rosszul járjanak, ezért erős szorzót alkalmaztak. Az első 20 év ezért 53%-os nyugdíjszorzóval jár, míg a következő 20 évvel csak további  27%-ot lehet a szorzóhoz szerezni, így jön ki a 40 évhez tartozó 80%-os szorzó – nem pedig 106%, ami a szorzó  duplázása esetén járhatna.


Egyes politikusok már azt követelik, hogy a férfiak is nyugdíjba mehessenek 40 év szolgálati idő után, pedig ahogy tudom, ez a kedvezmény a nőknél is túlságosan megterheli a nyugdíjkasszát.


Kétségtelen, nagyon kedvező a nőknek ez a lehetőség, mert több évvel a nyugdíjkorhatáruk betöltése előtt is teljes – levonás nélküli – nyugdíjra válhatnak jogosulttá, ha megszerzik az ehhez szükséges 40 évi jogosító időt. Eddig már több, mint 200 ezer hölgy élt eddig ezzel a lehetőséggel, amely jövőre is változatlan feltételekkel fennmarad. A gyerekneveléssel szerezhető időtartamok is beleszámítanak ebbe a 40 éves jogosító időbe, de főszabályként legfeljebb  8 évi időtartamban.

Miután emelkedik a nyugdíjkorhatárt,  mikor fut ki 65 évre?


Az 1955-ben születtek 64 évesen, az ’56-osok 64 és fél évesen mehetnek nyugdíjban, míg az ’57-eseknek már 65 éves korukig kell dolgozniuk.

Nos, ha a magyar nyugdíjszámítás bonyolult, akkor mit mond azoknak, akik az Európai Unióban is lehúztak néhány évet, az ő borítékjukban, vagy inkább számlájukon milyen összeg jelenik meg?


Ha valaki az Európai Unió több tagállamában is szerzett szolgálati időt, akkor az Unió szociális biztonságról szóló koordinációs rendeleteit kell alkalmazni a nyugdíjszámítás során. E rendeletek szerint az érintett tagállamok nyugdíjbiztosítási szervei kettős számítást végeznek. Az első számítás során a nyugdíj összegét kizárólag a biztosítási idő szerzése szerinti ország szabályainak figyelembe vételével határozzák meg, ezt hívják független nemzeti ellátásnak. A második számítás során pedig az összes biztosítási idő figyelembevételével, az adott országban szerzett biztosítási idő és az érintett EU-tagállamokban szerzett összes biztosítási idő arányában határozzák meg az adott államtól járó nyugdíj összegét (ez az arányos, vagyis pro rata ellátás). A két összeg közül a nagyobbat kell megállapítani nyugdíjként. Így kell eljárnia az összes érintett tagállamnak, amelyben az érintett legalább annyit dolgozott, hogy a minimális rész-nyugellátásra jogosulttá vált, ami általában 1-5 év közötti időtartam az egyes országokban – Magyarországon például 365 nap. Az egyes tagállamoktól a nyugdíjat nem kell külön-külön igényelni, az benyújtható a lakóhely szerinti nyugdíjhatóságnál. Ez a tagállami intézmény a kérelem alapján kitöltött formanyomtatványokat mindazon tagállam illetékes intézményének megküldi az adott tagállamban szerzett biztosítási idő igazolásával együtt, amelyben az igénylő biztosítási időt szerzett. Így hősünknek egyetlen igénybejelentéssel valamennyi olyan tagállamban megnyílik a jogosultsága az adott nyugellátásra, ahol a jogosultsági feltételeket teljesítette. 


S ha az Európai Unión kívül dolgozott évekig?


Kétoldalú egyezmények biztosítják, hogy megkapja utána a nyugdíjat, s az alapelv általában azonos az EU tagállamokban alkalmazott eljárással. Ha valaki olyan országban dolgozott, amellyel Magyarországnak nincs semmilyen szociális biztonsági egyezménye, akkor csak az adott ország saját belső jogszabályai szerint lehet jogosult nyugdíjra, amit a helyszínen kell igényelnie.


Többektől hallottam, akik az USA-ban dolgoznak, hogy ők úgy tudják, a magyar állam megadóztatja az ott szerzett nyugdíjat, ha hazaköltöznek.


Az Egyesült Államok és Magyarország között hatályban van a kettős adóztatást kizáró egyezmény.

Ön is azt tapasztalja, hogy borzasztó nagy a homály nyugdíj ügyekben, s nem ártana ezügyben egy kis állami propaganda, praktikus kampány?


Nehezen tudnék tiltakozni, miután a személyes tapasztalataim ezt nap mint nap igazolják. Eddig több, mint 20 ezer embernek adtam már személyre szabott választ a nyugdíjkérdéseikre, s tájékoztató honlapomnak, a NyugdíjGuru News oldalnak és a hozzá kapcsolódó közösségi felületeknek több, mint 70 ezer követője és hetente átlagosan 200 ezer olvasója van. Ez elég egyértelműen jelzi a számomra, hogy óriási az igény a nyugdíjakkal kapcsolatos érthető és megbízható tájékoztatásra."

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...