Hogyan állapítják meg a nyugdíj összegét 2020-ban?

Hogyan állapítják meg a nyugdíj összegét 2020-ban?

2020. 02. 07.

A nyugdíjszámítás nagyon bonyolult, soklépcsős folyamatát mutatom be a 2020. évben hatályos rendelkezések tükrében. Mindenkinek érdemes elolvasni, aki még nem nyugdíjas, de egyszer az lesz...

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Ha személyes kérdése van a nyugdíjával vagy egyéb ellátásával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti fel nekem a kérdését, hogy azt jutányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

 


Nyugdíjszámítás 2020-ban


 

Az alábbiakban a lehető legegyszerűbben összefoglalom a legfontosabb szabályokat, amelyek 2020-ban meghatározzák az idén nyugdíjba vonulók nyugdíjának összegét. 

Idén a 64 év 183 napos nyugdíjkorhatáruk betöltésével az 1956. első félévében született személyek, valamint a nők kedvezményes nyugdíja feltételeit 2020-ban teljesítő hölgyek igényelhetik az öregségi nyugdíjukat. Természetesen azok is beadhatják az öregségi nyugdíj iránti igényüket idén, akik annak feltételeit már az előző években teljesítették.

Az öregségi nyugdíj összege (a nők kedvezményes nyugdíjának összege is!) változatlanul két tényezőtől függ:

- az elismert szolgálati időtől, és

- a számított havi nettó "életpálya" átlagkereset összegétől.

(Azért hívom "életpálya" átlagkeresetnek ezt a számított keresetet, nehogy összekeverjék az aktív dolgozó korukban megszokott havi átlagkereset fogalmával. Nagyon sokan kérdezték már tőlem, hogy ugye a nyugdíjuk az utolsó havi nettó átlagkeresetük 70-80%-a körül alakul majd? A válasz: nem, a szó hétköznapi értelmében vett utolsó havi - vagy az utolsó évi, az utolsó 5 évi, az utolsó 10 évi - nettó átlagkeresetükből nem vezethető le közvetlenül a nyugdíjuk összege. Az ún. elméleti helyettesítési ráta - amelynek egyik verziója az első nyugdíj összegét valóban az utolsó aktívkori nettó kereset összegéhez viszonyítja, s amelynek értéke az utóbbi években 55-60% között ingadozik - csak statisztikai átlagszám.)

A  nyugdíj induló összegének számítási képlete megtévesztően egyszerű:

- a megszerzett szolgálati idő teljes években (365 naptári naponként) mért tartamától függő nyugdíjszorzóval

meg kell szorozni

- a számított havi nettó "életpálya" átlagkereset összegét.

Az összefoglalóm végén a mellékletben megtalálja az aktuális nyugdíjszorzókat.

A nettó havi "életpálya" átlagkereset számítása

Az öregségi nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig — ez az átlagszámítási időszak — elért, nyugdíjalapot képező keresetek és jövedelmek (a továbbiakban az egyszerűség kedvéért: keresetek) havi átlaga alapján kell meghatározni, ha az igénylő rendelkezik ezen időszak legalább fele részére keresettel. (Nyugdíjalapot képező kereset az, amely után fizették a mindenkori előírt nyugdíjcélú járulékokat vagy a törvény ez alól mentességet biztosított.)

Ha a nyugdíjigénylőt 1997. január 1-je előtt főfoglalkozásában a teljes (törvényes) munkaidőnél rövidebb időben foglalkoztatták, a mellékfoglalkozásból származó keresetet is figyelembe kell venni a havi átlagkereset meghatározásánál. Ebből következően viszont ha az érintett személy 1997. január 1. előtt a főfoglalkozásában teljes munkaidőben dolgozott, akkor a mellékfoglalkozásból származó keresetét nem lehet figyelembe venni. (Annak ellenére sem, hogy nyilván fizette e keresete után is a nyugdíjjárulékot.) Vagyis az 1988. január 1-je és 1996. december 31-e közötti (illetőleg szükség szerint az 1988. január 1-je előtti) keresetek esetén az 1996. december 31. napján érvényes társadalombiztosítási szabályok szerint a főfoglalkozásban elért jövedelmet, az ezen időszak alatt kifizetett év végi részesedést, prémiumot, jutalmat és a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó baleseti járadékot kell keresetként figyelembe venni.

A nyugdíjtörvény felsorol egy sor bevétel-típust, amely 

- beszámít az átlagkereset meghatározása során (pl. a főállású katás vállalkozó esetén a nyugdíjszámításhoz a törvény által meghatározott összegben figyelembe vehető jövedelmet vagy pl. a felszolgálónak adott borravaló 81%-át, részletek a 2. számú mellékletben) , és egy sor másik bevétel-típust, amit viszont 

- nem kell figyelembe venni, csak akkor, ha ez kedvezőbb eredményre vezetne a nyugdíj összegének számítása során (így ezen ellátások jellemzően alacsony összege nem húzza le az átlagkereset  számított összegét, ilyen pl. az összes munkanélküli/álláskeresési ellátás, a nyes-t is ideértve, vagy pl. a gyes, gyed, gyet, ápolási díj, rehabilitációs ellátás összege, részletek a 3. számú mellékletben).

1992. március 1-jétől 2013. január 1-jéig a járulékalapot képező keresetek és jövedelmek meghatározása az adott naptári évben érvényes egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határ figyelembe vételével történik (a nyugdíjjárulék-fizetési felső határ 2013. január 1-jével megszűnt). Ha a nyugdíjigénylő esetleg részesült baleseti járadékban , akkor annak összegét a nyugdíjjárulék-köteles kereset összegén felül akkor is figyelembe kell venni, ha a naptári évre számított kereset ezzel a járulékfizetési felső határösszeget meghaladná.

Ha az igénylő az átlagszámítási időszak legalább felére nem rendelkezik keresettel, akkor a hiányzó napokra az 1988. január 1-je előtti, legközelebbi időszak keresetei vehetők figyelembe (vagyis 1987. december 31-étől visszafelé kell naponként lépegetni).

Ha ez sem áll rendelkezésre, akkor a hiányzó időszakokra az ezen időszakokban érvényes minimálbér arányos összegét kell számításba venni úgy, hogy a nyugellátás megállapításának napjától folyamatosan visszaszámítva a hiányzó időre érvényes mindenkori minimálbér harmincadrészét kell figyelembe venni azokra a naptári napokra, amelyekre nyugdíjalapot képező kereset vagy jövedelem nem volt - e napok is osztószámot képeznek majd a nyugdíj összegének megállapítása során.

Az öregségi nyugdíj alapját képező nettó havi "életpálya" átlagkeresetet úgy kell meghatározni, hogy először az egyes naptári években elért, figyelembe vehető bruttó kereseteket nettósítani kell, azaz naptári évenként csökkenteni kell a következő módon:

(1) nettósítás első lépése: “járuléktalanítás”: az adott naptári évben hatályos jogszabályok szerint a keresetből le kell vonni a természetbeni és pénzbeli  egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot, a magánnyugdíjpénztári tagdíjat, valamint a munkavállalói és vállalkozói járulékot, továbbá 2010. január 1-jétől az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot a bérezett napok száma arányában (Kicsi eltérés vonatkozik 2 különböző évre: 1991-ben a  munkavállalói járulék címén 0,2%-os, míg 2006-ban egészségbiztosítási járulék címén 4,6%-os, munkavállalói járulék címén 1,1%-os mértéket kell alkalmazni. Ha a nyugdíjszámításhoz 1988. január 1-je előtti kereseteket és jövedelmeket is figyelembe kell venni, akkor azokat a nyugdíjjárulék 1988. január 1-jén érvényes mértékének alapulvételével kell naptári évenként csökkenteni.)

(2) nettósítás második lépése: “adótlanítás”: a 2010. január 1-je ELŐTT és a 2012. december 31-e UTÁN elért keresetek és jövedelmek tekintetében az adott naptári évben hatályos jogszabályok szerint a “járuléktalanított” keresetből le kell vonni a személyi jövedelemadót a bérezett napok száma arányában, illetve a 2010. január 1. és 2012. december 31. között elért keresetek és jövedelmek esetén a "járuléktalanított" összeghez hozzá kell adni az erre az összegre számított adóalap-kiegészítést, és az erre az együttes összegre képzett személyi jövedelemadó-összeggel kell azt csökkenteni.

A havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteket az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani (ez a „valorizálás” folyamata).

Így a 2020-ban történő nyugdíjmegállapítás esetén a valorizálás a 2018-ban és előtte elért keresetekre vonatkozik, amelyeket a 2019-es kereseti szintekhez kell igazítani. Vagyis az adott naptári évre meghatározott valorizációs szorzóval (amely az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedéséhez igazodik) meg kell szorozni az adott naptári év bérezett napjaira számított nettósított keresetet, így igazítva a különböző naptári évek kereseteit a nyugdíjbavonulás évét megelőző évhez.

A valorizáció e módszeréből fakadóan (sokkal) jobban járhat az a nyugdíjigénylő, akinek a nyugdíját olyan évben állapítják meg, amelyben a valorizációs szorzók magasabbak, mint a megelőző években voltak. 

Miután a nyugdíjigénylést nem kötekező azonnal benyújtani, amint teljesültek a nyugdíj feltételei, érdemes az igénylés időpontját körültekintően, a tényleges és a következő években várható valorizációs szorzók hatását is figyelembe véve megválasztani. (Jelenleg a trend nagyon előnyös az idei nyugdíjmegállapítást kérők számára, mivel a valorizációs szorzók 2016 óta évente átlagosan tíz százalékkal nőnek a nemzetgazdasági nettó átlagkeresetek gyors növekedése miatt. Ha a keresetek növekedése idén is kitart, akkor érdemes lesz megfontolni az idei helyett 2021-es nyugdíjmegállapítást kérni.)

A nyugdíjmegállapítás évében hatályos  valorizációs szorzókat az adott év márciusában megjelenő kormányrendelet határozza meg. Emiatt a 2020. első negyedévében nyugdíjat igénylők részére a végleges nyugdíjösszegük meghatározására nyitva álló ügyintézési határidő csak 2019. április 15-én jár le, addig csak nyugdíjelőleget állapíthatnak meg a részükre.

Az adott naptári években a fentiek szerint figyelembe vehető (bérezett napok utáni, nettósított, valorizált) kereseteket összegezni kell.

Szintén összegezni kell  az adott naptári években figyelembe vehető bérezett napok számát. Ez lesz az osztószám.

Az osztószám megállapításánál a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat is figyelembe kell venni. Nem kell viszont számításba venni a fizetés nélküli időszakokat, különösen a fizetés nélküli szabadság, a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a baleseti táppénz és a katonai vagy polgári szolgálat időtartamát. (Vagyis csak azokat a napokat kell figyelembe venni, amelyeken a nyugdíjigénylőnek keresete, jövedelme volt.) Az 1996. december 31-ét követően az adott naptári éven belül egyidejűleg fennállt több biztosítási jogviszony esetén osztószámként csak azok a napok vehetők figyelembe, amelyekre az igénylőnek az egyidejűleg fennállt több biztosítási jogviszony mindegyikében volt keresete.

Ezt követően a nettósított (járuléktalanított és adótlanított) és valorizált keresetek együttes összegét el kell osztani az osztószámmal, vagyis a bérezett napok összesített számával (az átlagszámítási időszak azon napjainak számával, amely napokon a biztosítottnak keresete volt).

Az így kapott napi nettó átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel (szökőévben 366-tal), majd egy sor részletszabályt is alkalmazni kell -  így kapjuk meg az éves nettó átlagkeresetet.

A részletszabályokra csak egy példa: 2010. január 1-jét megelőzően vagy 2012. december 31-ét követően elért kereset esetén a szorzathoz hozzá kell adni a naptári évben kifizetett adóköteles jutalom, jutalomrész, adóköteles év végi részesedés, adóköteles szabadságmegváltás és az adott évben kifizetett, biztosítási időt nem keletkeztető, nyugdíjjárulék-alapot képező végkielégítés összegét, majd meg kell határozni az így kiszámított összegre eső, az adott évben hatályos adótábla szerint megállapított adóösszeget, majd ezt el kell osztani 365-tel (szökőévben 366-tal), az egy napra eső adóösszeget meg kell szorozni a biztosításban töltött azoknak a napoknak a számával, amelyekre a biztosítottnak keresete volt, és ezzel az összeggel kell a naptári évi, tényleges keresetet csökkenteni, majd az így kiszámított összeghez hozzá kell adni az adott naptári évben elért, adóalapot nem képező, de nyugdíjjárulék-köteles egyéb keresetet, valamint az átlagszámítási időszak alatt folyósított és 1988. január 1-je előtti időponttól megállapított baleseti járadék adott naptári évre szóló összegét…

Az így kapott eredményt el kell osztani 12-vel.  

Így kapjuk meg a havi nettó "életpálya" átlagkereset összegét.

Vagyis csak majdnem, mert az így kiszámított havi nettó "életpálya" átlagkeresetet törvényben meghatározott összegek felett csak korlátozott mértékben lehet figyelembe venni (ez a "degresszálás" folyamata).

Konkrétan: ha a saját jogú nyugellátás alapját képező havi nettó "életpálya" átlagkereset 372 000 forintnál több lenne, akkor

- a 372 001-421 000 forint közötti átlagkereset-rész kilencven százalékát,

- a 421 000 forint feletti átlagkereset-rész nyolcvan százalékát

kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.

Érdekes módon 2013. január 1-je óta nem változtak ezek a küszöbértékek, pedig 

- egyrészt a nemzetgazdasági nettó átlagkereset 2013 és 2019 között 60 %-kal emelkedett (emiatt emelni kellene a küszöbértékeket, az induló értéknek 372 ezer Ft helyett már 500 ezer Ft fölöttinek kellene lennie), 

- másrészt 2013. január 1-jétől megszűnt a járulékfizetési felső határ, így a magas keresetűek (évi 8 millió forintot meghaladó nyugdíjjárulék-alappal rendelkezők) nyugdíjjogosultsága gyorsan és nagymértékben nő, ami súlyos anomáliákhoz és méltánytalanságokhoz vezethet a jövőben (ennek megakadályozására jelentősen csökkenteni kellene az egyes küszöbértékek fölött figyelembe vehető átlagkereset-részeket - vagy több küszöbértéket kellene beiktatni - annak érdekében, hogy a sokmilliós nyugdíjak leendő burjánzásának gátat lehessen vetni).

Utolsó lépésként következik a nyugdíjskála (nyugdíjszorzó) alkalmazása: az egy hónapra számított degresszált nettó "életpálya" átlagkeresetnek a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 2. sz. mellékletében  meghatározott, a megszerzett szolgálati idő hosszától függő százaléka lesz a havi öregségi teljes nyugdíj induló összege. (A nyugdíjszorzókat az 1. számú mellékletben közlöm.)

Ha valaki maradt magánnyugdíjpénztár tagja, és a nyugdíj igénylésével egyidejűleg sem lép vissza, akkor az ő nyugdíját eltérő szabályok szerint kell megállapítani, erről olvassa el ezt az összefoglalómat.

 

Ha személyes kérdése van a nyugdíjával vagy egyéb ellátásával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti fel nekem a kérdését, hogy azt jutányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

 


Most már látható a nyugdíjmegállapítás folyamatának egésze:

 

1. a teljes elismert szolgálati idő (vagyis nem csak az 1988. január 1-jét követően szerzett, hanem az egész életünkben összesen szerzett szolgálati idő) napjainak számát 365-tel elosztva megkapjuk, hány teljes évnek felel meg a szolgálati idő (az osztás eredményéből csak az egész számokat lehet figyelembe venni, a töredékév ebben az összefüggésben nem számít). Ettől az évszámtól függ a nyugdíjszorzó százalékos mértéke.

2. az átlagszámítási időszakban - az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás napja közötti időszakban - szerzett, nyugdíjalapot képező kereseteket minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint "járuléktalanítani" kell, majd

3. az 1988. január 1. óta szerzett, nyugdíjalapot képező, az előző pont szerint járuléktalanított éves kereseteket minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint "adótlanítani" kell, majd

4. a járuléktalanított és adótlanított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni (kivéve a nyugdíjmegállapítás évében és az azt megelőző évben, tehát idén a 2019-ben és a 2018-ban szerzett kereseteket),

5. az így kapott nettósított, valorizált éves kereseteket össze kell adni, és ezt az összeget el kell osztani az 1988. január 1. napjától a nyugdíjmegállapítás napjáig terjedő időszakra elismert szolgálati idő azon napjainak számával, amelyeken a nyugdíjigénylőnek keresete volt (az osztószámmal),

6. az így megkapott napi nettó átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel, hogy meghatározzuk az éves átlagkeresetet, amit pedig el kell osztanunk 12-vel, hogy megkapjuk a havi nettó "életpálya" átlagkeresetet,

7. amelyet szükség szerint degresszálni kell, vagyis ha a havi nettó "életpálya" átlagkereset meghaladja a 372 ezer Ft-ot, akkor a degresszió szabályai szerint az ezt meghaladó kereset-részeket csak csökkentett mértékben lehet számításba venni,

8. az így kiszámított havi nettó (járuléktalanított, adótlanított, valorizált) és szükség szerint degresszált "életpálya" átlagkereset összegét meg kell szorozni az 1. pontban foglaltak szerint meghatározott nyugdíjszorzó százalékos mértékével, és már meg is kaptuk a nyugdíj induló összegét.


A nyugdíjmegállapító hatóság a számítások során természetesen az összes részletszabályt figyelembe veszi, emellett egy sor számítási segédletet alkalmaz:

- az egyéni járulékfizetési felső határok évenkénti alakulását tartalmazó táblázatot 1992. március 1-jétől 2013. január 1-jéig (ekkor eltörölték ezt a felső határt, így azóta korlátozás nélkül kell a teljes jövedelem után fizetni a 10% nyugdíjjárulékot)

- a levonandó járulékok százalékos kulcsait tartalmazó táblázatot, amely 1998-2020 között évenként megadja az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a munkavállalói és munkaerőpiaci járulék, illetve ezek összegeként az összesen levonandó járulék százalékos mértékét

- az 1988-2020 közötti évekre a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összegeit  tartalmazó táblázatot

- a személyi jövedelemadó kulcsait tartalmazó táblázatot, amely 1988-2020 között évenként megadja az adott évben alkalmazott szja-kulcsokat, a többkulcsos adó esetében a jövedelemsávokat, a szuperbruttó és félszuperbruttó módszer esetén alkalmazott kulcsokat és adóalap-kiegészítési mértéket, valamint az egykulcsos adó esetén az szja mértékét

- a keresetek beszámításához alkalmazandó valorizációs szorzószámok táblázatát 1950-től 2018-ig (a 2020-ben megállapítandó nyugdíj esetén a 2019-es jövedelmeket már nem kell valorizálni - a hatályos valorizációs szorzókat az e tárgyban 2020. március végén várható kormányrendelet tartalmazza majd)

- a hatályos degressziós táblát (ezt idéztem is az összefoglalómban).


Főbb kisegítő szabályok

 

A kisegítő szabályokat is részben már láttuk:

1. Ha az igénylő az átlagszámítási időszak legalább felére nem rendelkezik nyugdíjalapot képező keresettel, akkor a hiányzó napokra az 1988. január 1-je előtti, legközelebbi időszak keresetei vehetők figyelembe (vagyis 1987. december 31-étől visszafelé kell naponként lépegetni). Ha ez sem áll rendelkezésre, akkor a hiányzó időszakokra az akkor érvényes minimálbér arányos összegét kell számításba venni.

További kisegítő szabályok:

2. Ha fentiek szerint kiszámolt havi nettó "életpálya" átlagkereset eléri a 28.500 Ft-ot, de a nyugdíj induló összege a nyugdíjszorzó alkalmazása miatt ennél kisebb lenne, akkor nem kell alkalmazni a nyugdíjszorzót, hanem a nyugdíj összege 28.500 Ft lesz (ami a teljes öregségi nyugdíj tizenharmadik éve változatlan legkisebb összege).

3.  Ha a nettó havi "életpálya" átlagkereset nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, vagyis a 28.500 Ft-ot, akkor a nyugdíjat ezzel a nettó havi "életpálya" átlagkeresettel azonos összegben kell megállapítani. Vagyis ebben az esetben sem kell a nyugdíjszorzót alkalmazni, viszont a nyugdíj összege kisebb lesz a "legkisebb" összegnél, miután a nettó átlagkereset összege kisebb lett 28.500 Ft-nál.

4. Ennél is rosszabb lehet a helyzet akkor, ha az igénylő csak öregségi résznyugdíjra szerzett jogosultságot (azaz szolgálati ideje nem érte el a 20 évet, viszont elérte vagy meghaladta a 15 évet). Ilyen esetben az öregségi résznyugdíjat akkor is a nyugdíj alapját képező havi nettó "életpálya" átlagkeresetnek a szolgálati idő teljes években mért hosszától függő nyugdíjszorzó szerinti százalékában kell megállapítani, ha az nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, a 28.500 Ft-ot, mivel az öregségi résznyugdíjnak minimum összege nincs.

5. Ha az öregségi nyugdíj kiszámítása során figyelembe vett szolgálati idő az arányosítás szabálya (arányos elismerés) miatt nem éri el a 20 évet, akkor a nyugdíj összege kisebb lehet, mint a teljes  nyugdíj legkisebb összege. Az öregségi nyugdíj kiszámítása során alkalmazandó szorzószámot úgy kell meghatározni, hogy a jogosultsághoz figyelembe vehető évhez tartozó mértéket annyiszor 2 százalékponttal kell csökkenteni, ahány év a 20 év szolgálati időből az arányos elismerés miatt hiányzik.

Ezt a rendelkezést akkor értjük meg, ha tudjuk, hogy a nyugdíjJOGOSULTSÁG szempontjából figyelembe vehető szolgálati idő nem ugyanaz, mint a nyugdíjSZÁMÍTÁSHOZ figyelembe vehető szolgálati idő.

A jogosultsághoz ugyanis az a szolgálati idő is teljes értékű, amelynek időszakában a nyugdíjalapot képező bruttó kereset kisebb, mint a mindenkori minimálbér. Az arányosan elismert szolgálati idő alkalmazása esetén a naptári évi keresethez tartozó osztószámként azokat a napokat, amelyekre az igénylőnek keresete volt, arányosítás nélkül kell figyelembe venni.

A nyugdíjszámítás során azonban az ilyen időszakot főszabályként arányosítani kell, mégpedig olyan arányban, ahogyan a bruttó kereset aránylik a minimálbérhez.

6. Ha valaki nem szerezte meg a teljes nyugdíjhoz szükséges 20 év szolgálati időt, vagy a résznyugdíjhoz szükséges 15 év szolgálati időt, akkor lehetősége van arra, hogy e minimum évekhez hiányzó szolgálati időt - de legfeljebb 5 évet - megállapodással megszerezzen. Ennek azonban magas az ára, mert a megvásárolni kívánt szolgálati időtartamra legalább a mindenkori minimálbér 24%-ával (2020. július 1-jétől 22%-ával) egyező összegű járulékot kell egyösszegben befizetnie.

7. Ha valaki 15 évet sem tudott megszerezni (megállapodással sem), akkor ő nem jogosult öregségi nyugdíjra, helyette a szociális ellátórendszer keretében az időskorúak járadékát igényelheti.

8. Az öregségi teljes nyugdíj összege az alapját képező havi átlagkeresetnél főszabályként több nem lehet, vagyis a legmagasabb számított nyugdíj legfeljebb a nettó "életpálya" átlagkereset 100%-a lehet.

Persze ez esetben is akad egy kivétel: ha valaki legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik és a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatár betöltése UTÁN a nyugdíj megállapítása NÉLKÜL legalább 30 napra szolgálati időt szerez, az nyugdíjnövelésben részesül, amelynek mértéke MINDEN 30 nap plusz szolgálati idő után az öregségi nyugdíj fél százaléka. (Ez a nyugdíjnövelési lehetőség nem keverendő össze a nyugdíj melletti munkavégzéssel szerezhető növelési lehetőséggel.)

9.  Végezetül még egy fontos kisegítő szabály: az öregségi nyugdíj megállapítása esetén a kiszámított nyugellátás összegét meg kell növelni a jogosult részére korábban - azóta megszűnt saját jogú nyugellátás mellett szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem alapján - megállapított nyugdíjnövelésnek a megállapítását követő időközi nyugdíjemelések mértékével megemelt összegével, ideértve a korábbi saját jogú nyugellátás megszűnését követő időközi nyugdíjemeléseket is.

Leggyakrabban akkor fordulhat elő ez az eset, ha valaki 2011. december 31. előtt rokkantsági nyugdíjas volt, és e rokkantsági nyugdíja (amely saját jogú nyugellátásnak minősült) mellett dolgozott. Ilyen esetben a 2007. április 1-jét követően, de 2011. december 31-ét megelőzően szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező kereset alapján járó nyugdíjemelésekre vonatkozik az idézett szabály.

(Az összefoglalóm frissítésének időpontja: 2020. február 8.)

 

Ha személyes kérdése van a nyugdíjával vagy egyéb ellátásával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti fel nekem a kérdését, hogy azt jutányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

 

 

Mellékletek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) alapján

 

Melléklet 1

Nyugdíjskála (nyugdíjszorzók)

           

Szolgálati idő teljes évi hossza 

Nyugdíjszorző mértéke (%)            

15 43
16 45
17 47
18 49
19 51
20 53
21 55
22 57
23 59
24 61
25 63
26 64
27 65
28 66
29 67
30 68
31 69
32 70
33 71
34 72
35 73
36 74
37 75,5
38 77
39 78,5
40 80
41 82
42 84
43 86
44 88
45 90
46 92
47 94
48 96
49 98
50 és több 100

 

Színekkel jelöltem a magyar nyugdíjskála érthetetlen furcsaságát, mely szerint nem azonos az egyes évek értéke a nyugdíjszorzóban.

Zöld szín esetén évi 2 százalékponttal nő a nyugdíjszorzó:

15 - 25 év között és

41-50 év között

Piros szín esetén csak évi 1 százalékponttal nő a nyugdíjszorzó:

26 - 36 év között

Barna szín esetén évi 1,5 százalékponttal nő a nyugdíjszorzó:

37 - 40 év között 

 

Emiatt az első 20 év (nyugdíjszorzója: 53%) a kétszeresét éri a második 20 évnek (amely csak 27 százalékponttal, 80%-ra növeli a 40 évhez tartozó nyugdíjszorzót)!


Melléklet 2

A nyugdíjszámítás során figyelembe vehető keresetek, jövedelmek

 

Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni. 

Keresetként, jövedelemként kell figyelembe venni:

a) az 1988. január 1-je és 1996. december 31-e közötti, illetőleg az 1988. január 1-je előtti keresetek, jövedelmek esetén az 1996. december 31. napján érvényes társadalombiztosítási szabályok szerint a főfoglalkozásban elért jövedelmet, az ezen időszak alatt kifizetett év végi részesedést, prémiumot, jutalmat és a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó baleseti járadékot,

b) 1997. január 1-jétől az 1998. január 1-je előtti rendelkezések szerinti, illetőleg 1998. január 1-jétől a Tbj.-ben meghatározott biztosítással járó jogviszonyból vagy jogviszonyokból származó, nyugdíjjárulék-alapot képező keresetet, jövedelmet és 1997. évben a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó baleseti járadékot,

c) amennyiben a nyugdíjjárulékot a biztosítási jogviszony keretében meghatározott összeg után kellett fizetni, ezt az összeget,

d) az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény alapján a nyugdíjbiztosítási visszautalás során meghatározott beszámított jövedelmet, ha a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető összeget a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalták,

e) a felszolgálási díj 81%-át,

f) a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló 81%-át,

g) azon egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) alap 50 százalékát, 2008. január 1-jétől 61 százalékát, amely után a magánszemélyt terhelő ekho mértéke 15 százalék,

h) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti munka-rehabilitációs díjat és fejlesztési foglalkoztatási díjat,

i) a Tbj. 30/A. § (2) bekezdésében meghatározott mezőgazdasági őstermelő esetében az éves bevételének 6 százalékát,

j) a főállású kisadózó társadalombiztosítási ellátásainak alapjául szolgáló, törvényben meghatározott összeget.


Melléklet 3

Azon keresetek, jövedelmek, amelyeket csak akkor kell figyelembe venni a nyugdíjszámítás során, ha az kedvezően hat a nyugdíj összegére

 

Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál

a) az álláskeresési járadék, a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) összegét,

b) a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj összegét,

c) a nyugdíjjárulék-köteles szociális és gyermekvédelmi ellátások (gyermekek otthongondozási díja, ápolási díj) összegét,

d) a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) 3-5. §-a szerinti prémiumévek program, illetve különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás összegét,

e) a rehabilitációs ellátás összegét,

f) a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés, a rendvédelmi egészségkárosodási járadék, a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés vagy a honvédelmi egészségkárosodási járadék összegét,

g) a rehabilitációs járadék összegét, valamint

h) az a)-f) pont szerinti ellátások folyósításának időtartama alatt szerzett, biztosítással járó jogviszonyból származó jövedelmet, keresetet

- a kifizetésük, folyósításuk időpontjától függetlenül - csak akkor kell figyelembe venni, ha az az igénylőre kedvezőbb.

 

Ha személyes kérdése van a nyugdíjával vagy egyéb ellátásával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti fel nekem a kérdését, hogy azt jutányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

 

 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...