
Fotó: Pixabay
Hányan kapnak mennyi nyugdíjat?
A nyugdíjak összeg szerinti megoszlásáról, az átlagnyugdíjról és a medián nyugdíjról a legfrissebb statisztikai adatok tükrében.
A nyugdíjak összeg szerinti megoszlásáról,
az átlagnyugdíjról és a medián nyugdíjról
A Központi Statisztikai Hivatal (Magyarország, 2018) és a Magyar Államkincstár (részben a Nyugdíjas Parlament Egyesület által közérdekű adatigényléssel megszerzett) legfrissebb adatai szerint az öregségi nyugdíjasok létszáma a főellátásként kapott nyugdíjuk összege szerint a következőképpen alakult:
17.777 fő kap ennyi nyugdíjat jelenleg.
(Ne ijedjenek meg, közülük gyakorlatilag mindenki olyan magyar időarányos résznyugdíjas, akinek más országtól származó nyugdíja is van az EU/EGT koordinációs rendeletei vagy kétoldalú szociális biztonsági megállapodások alapján.)
28.981 fő kap ennyi nyugdíjat jelenleg.
(Egyötödük közülük is magyar időarányos résznyugdíjas, a többség azonban valóban ilyen kicsi nyugdíjat kap, miután életük során nagyon rövid szolgálati időt szereztek és nagyon kicsi kereset után fizettek nyugdíjjárulékot - az ő helyzetük érdemi javításával - például az osztrák mintájú sávos nyugdíjemelés bevezetésével - mielőbb foglalkoznia kellene a kormányzatnak is.)
532.803 fő kap ennyi nyugdíjat jelenleg.
809.879 fő kap ennyi nyugdíjat jelenleg.
373.958 fő kap ennyi nyugdíjat jelenleg.
A fenti három sáv adatait összegezve látható, hogy a nyugdíjas társadalom hatalmas többségének, 87%-ának, azaz 1.754.805 főnek a nyugdíja az 50 ezer és 200 ezer Ft közötti sávba esik.
220.301 fő kap ennyi nyugdíjat jelenleg.
(Ezek mögött a már magasnak minősülő nyugdíjak mögött hosszú - jellemzően 40 évnél hosszabb - szolgálati idő és az átlagkeresetet mindvégig többszörösen meghaladó olyan személyes kereset, jövedelem áll, amely után az érintett folyamatosan fizette a nyugdíjjárulékot.)
38.165 fő kap ennyi nyugdíjat jelenleg.
(Közülük 23-an 1 és 2 millió közötti, 9-en pedig 2 millió Ft fölötti nyugdíjat kapnak - e kiemelkedően magas nyugdíjak mögött jellemzően 50 évi vagy azt meg is haladó szolgálati idő és a karrier során mindvégig a járulékplafont elérő vagy meghaladó, a járulékplafon nélküli években pedig kiemelkedően magas jövedelem társul, amely után az érintett folyamatosan fizette a nyugdíjjárulékot. Jellemző, hogy a bulvársajtó az egymillió forint fölötti nyugdíjak kapcsán hajlamos a hullámverésre, miközben az érintett 32 fő a nyugdíjas társadalom mindössze 0,000016 százalékát képviseli...)
2.021.864 fő (2019. júniusában)
Az átlagnyugdíj az összes nyugdíj számtani átlaga, azaz számított középértéke. Az átlagnyugdíj az összes kifizetett nyugdíj összegének és az e nyugdíjban részesülők számának a hányadosa.
Az átlagnyugdíj jelenleg 135.000 forint.
Természetesen az átlagnyugdíj összegében is tükröződnek az ország különböző régióinak eltérő fejlettségi szintjei. Budapesten az átlagnyugdíj meghaladja a 154 ezer forintot, míg a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élők átlagnyugdíja nem éri el a 116 ezer forintot.
Egy másik mérőszám szerint a nyugdíjasok relatív jövedelmi helyzete nem csak a nyugdíjuk összegétől függ, hanem nagyban függ attól is, hogy a lakóhelyükön milyen magas a nettó átlagbér, s ahhoz viszonyítva mennyit ér a nyugdíjuk. Ez az arány országos szinten a magyarországi nettó átlagkereset 54,8%-a volt a 2018. decemberi adatok tükrében.
E mérőszám szerint a budapesti átlagnyugdíj a budapesti nettó átlagbér mindössze 58%-a. E tekintetben a "legjobb" helyzetben az Észak-Magyarországon élő nyugdíjasok vannak, az ottani átlagnyugdíj az ottani nettó átlagbér 72,5%-a.
A nyugdíjasok vásárlóerejének leszakadása ezekből az adatokból is nyomon követhető: Budapesten egyetlen év alatt 4 százalékponttal (62%-ról 58%-ra), míg például Észak-Magyarországon 6 százalékponttal (78,4%-ról 72,5%-ra) romlott a fenti bekezdésben említett arány.
Ennek oka, hogy a nettó átlagbérek sokkal gyorsabban növekednek, mint a nyugdíjak (a nyugdíjemelés kizárólag az inflációhoz kötődik és semmilyen módon nem tükröződik benne a nemzetgazdasági átlagbérek növekedése).
A bruttó és nettó átlagkeresetek alakulásáról ajánlom a KSH legfrissebb, 2019. augusztus 30-án közzétett gyorstájékoztatóját.
A medián nyugdíj nem számított, hanem helyzeti középérték, vagyis az a nyugdíjösszeg, amely alatt és fölött azonos számban részesülnek nyugdíjban.
A medián nyugdíj 117.500 Ft.
Ennek a (közérdekű adatigényléssel megszerzett) adatnak az ismerete azért lényeges, mert a nyugdíjrendszer fejlesztésével kapcsolatos elképzelések megítéléséhez reálisabb hátteret szolgáltathat, mint az átlagnyugdíj, amelynek összegét a nagyobb nyugdíjok (az ilyen nyugdíjban részesülők sokkal kisebb létszáma ellenére) felfelé torzítják.