Illusztráció: Pixabay
Ha adózna a nyugdíj, jobban járhatnának a magyar idősek is
2023. 05. 29.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!
Ha személyes kérdése van a nyugdíjával, a nők kedvezményes nyugdíjával, a nyugdíjak megállapításával, számításával, vagy a nyugdíjak emelésével kapcsolatban, akkor azt ide kattintva fölteheti, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.
Részlet a cikkből:
"A nyugdíj (nettó összeg) alapja a bruttó jövedelem, amelyből több lépésben nettó keresetet kell számítani:
- az átlagszámítási időszakban – az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás napja között – szerzett, nyugdíjjárulék (2020. július 1-jétől társadalombiztosítási járulék) alapját képező kereseteket minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint „járuléktalanítani” kell,
- majd az 1988. január 1. óta szerzett, nyugdíjalapot képező, de már járuléktalanított éves kereseteket minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint „adótlanítani” kell,
- aztán az így kapott éves nettó kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval (ami tulajdonképpen felzárkóztatja a korábbi évek kereseteit) meg kell szorozni (kivéve a nyugdíjmegállapítás évében és az azt megelőző évben szerzett kereseteket),
- továbbá az így kapott nettósított, valorizált éves kereseteket össze kell adni, és ezt az összeget el kell osztani az 1988. január 1. napjától a nyugdíjmegállapítás napjáig terjedő időszakra elismert szolgálati idő azon napjainak számával, amelyeken a nyugdíjigénylőnek keresete volt (az osztószámmal),
- valamint az így megkapott napi nettó átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel, hogy meghatározzuk az éves átlagkeresetet, amit pedig el kell osztanunk 12-vel, hogy megkapjuk a havi nettó „életpálya-átlagkeresetet”, ami a nyugdíjszámítás alapja – foglalta össze a nyugdíjszámítás szövevényes lépéseit Farkas András.
Fontos még, hogy ha a havi nettó életpálya-átlagkereset több, mint 372 ezer forint, akkor a 372 ezer forint feletti keresetrészt csak a degresszió szabályai szerinti csökkentett mértékben lehet számításba venni.
Végül a kiszámított havi nettó (járuléktalanított, adótlanított, valorizált) és szükség szerint degresszált életpálya-átlagkereset összegét meg kell szorozni az úgynevezett nyugdíjszorzóval, hogy megkapjuk a nyugdíjat."
A teljes cikket ide kattintva olvashatja el.
Újra nő a nyugdíjkorhatár?
2024. 10. 03.
Nyugdíjfronton a helyzet változatlan, jövőre még nem lehet semmilyen nyugdíjreformra számítani, így a korhatár sem emelkedik és a Nők40 feltételei sem szigorodnak. Egyelőre.
Nyugdíj, reform, hiány
2024. 10. 03.
A nyugdíjasok helyzetéről, a kormányzat által eredetileg vállalt, most mégis elutasított jövő évi nyugdíjreformról, és ennek ellenére a reformintézkedések indokoltságáról beszéltem a Szeged TV Téma című műsorában.