Gyorsjelentés a nyugdíjakat érintő 2019. évi várható változásokról

Gyorsjelentés a nyugdíjakat érintő 2019. évi várható változásokról

A módosítások elsősorban a nyugdíjmegállapítás feltételeit, valamint a nyugdíj melletti munkavégzés lehetőségeit érintik.

K Küldés K Nyomtatás

 

Ha nem akar lemaradni a nyugellátásokat érintő változásokról, iratkozzon föl a NyugdíjGuru News INGYENES heti hírlevelére!

 

Gyorsjelentés a nyugdíjakat érintő 2019. évi várható változásokról

 

A kormányzat eddig három olyan törvényjavaslatot (a jövő évi központi költségvetés megalapozásáról, az adótörvények módosításáról, illetve a szociális hozzájárulási adóról) terjesztett a Parlament elé, amelyek módosítják a nyugdíjakkal kapcsolatos hatályos rendelkezéseket.

A módosítások elsősorban a nyugdíjmegállapítás feltételeit, valamint a nyugdíj melletti munkavégzés lehetőségeit érintik.

Nők kedvezményes nyugdíja: marad a 40 év

 

Mindenekelőtt megnyugodhatnak azok a hölgyek, akik idén vagy jövőre teljesítik a nők kedvezményes nyugdíjának alapfeltételét (a legalább 40 évi jogosító idő megszerzését), mert a jogosító időre vonatkozó követelmény egyelőre nem szigorodik. Annak ellenére sem, hogy jövőre már 64 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár, így sok felsőfokú végzettségű hölgy is igényelheti ezt a kedvezményes nyugellátást, mert esélyük van a korhatáruk betöltése előtt megszerezni a 40 évet.

 

A nyugdíj feltételei közül kikerül a biztosítási jogviszony megszüntetésének kötelezettsége

 

Az öregségi nyugdíj jelenleg csak akkor állapítható meg, ha az igénylő a nyugellátás egyéb feltételeinek (korhatár betöltése, előírt minimális – teljes nyugdíjhoz 20 évi, résznyugdíjhoz 15 évi - szolgálati idő megszerzése, illetve a nők kedvezményes nyugdíja esetén a legalább 40 évi jogosító idő megszerzése) teljesítése mellett azon a napon, amelytől kéri a nyugdíja megállapítását, nem áll biztosítási jogviszonyban.

Ez utóbbi feltétel 2008-ban azért került be a nyugdíjtörvénybe, hogy csak az igényeljen nyugdíjat, aki valóban leteszi a lantot és nem kíván tovább ténykedni a munka világában.

Lehet, hogy akkoriban ez volt a jogalkotó szándéka, de semmit sem ért el vele a nyugdíjba készülők adminisztratív terheinek növelésén kívül, hiszen a nyugdíj megállapításához lényegében egyetlen egy napon volt tilos társadalombiztosítási jogviszonyban állni.

Így a nyugdíja mellett továbbdolgozni óhajtó személy kénytelen volt megszüntetni a munkavégzésre irányuló jogviszonyát a nyugdíjfolyósítás kért kezdőnapja előtti napra, amit aztán csak új szerződéssel  indíthatott újra – immár nyugdíjasként – a kezdőnapot követő nappal.

A helyzetet tovább bonyolította, hogy vállalkozókat nyilván nem lehetett arra kényszeríteni, hogy egyetlen napra megszüntessék a vállalkozásukat, így ők a nyugdíjuk kezdő napjától a törvény erejénél fogva kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozóknak minősülnek. (Ez természetesen így marad jövőre is.)

Ráadásul a jogalkotó előírta a nyugdíjat igénylőknek azt is, hogy a külföldön fennálló biztosítási jogviszonyaikat is szüntessék meg arra az ominózus egyetlen napra.

Az új törvényjavaslat nyomtalanul eltörli ezt az értelmetlennek és bosszantónak bizonyult feltételt, így a jövőben nem kell megszüntetni a biztosítási jogviszonyt a nyugdíj igénylése miatt.

A korbetöltött öregségi nyugdíj és a nők kedvezményes nyugdíja mellett kiterjed ez az enyhítés az átmeneti bányászjáradékra, a táncművészeti életjáradékra, a korhatár előtti ellátásra és a szolgálati járandóságra is.

 

A saját jogú nyugdíjas munkavállalónak nem kell járulékot, a munkáltatójának meg szociális hozzájárulási adót fizetnie

 

A Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személynek nem kell a jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot (4%) és nyugdíjjárulékot (10%) fizetnie.

Ezáltal a munkaszerződéssel dolgozó nyugdíjasnak csak a személyi jövedelemadót (15%) kell megfizetnie a bére után (ugyanúgy, mintha közérdekű nyugdíjas szövetkezet személyesen közreműködő tagjaként kapna díjazást). Így a nyugdíjas munkavállaló nettó bére azonos feltételek mellett 14%-kal emelkedhet jövőre. (Cserébe viszont nem illeti meg e jogviszonyára tekintettel semmilyen társadalombiztosítási ellátás, köztük a nyugdíj melletti munkavégzés esetén egyébként járó nyugdíjemelés sem.)

A saját jogú öregségi nyugdíjast a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatónak a nyugdíjas részére kifizetett bér után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie a szocho törvény módosításáról szóló törvényjavaslat szerint.

Ez jelentős kedvezmény, különösen annak fényében, hogy az 55 évesnél idősebb munkavállalókat alkalmazó munkáltatókat még 2018-ban is megillető szocho-kedvezmény jövőre megszűnik (vagyis már nem jár ilyen esetben a szociális hozzájárulási adó felével egyező mértékű, de  legfeljebb 100 ezer Ft bér erejéig érvényesülő kedvezmény).  A Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú öregségi nyugdíjasok után viszont a bérük összegétől függetlenül a munkáltatót teljes szocho-mentesség illeti meg.

(Kérdés, hogy mi történik jövőre az 55-64 év közötti munkavállalói korcsoportokkal, ha az ő foglalkoztatásukat nem támogatja szocho-kedvezmény.)

Így jövőre már négy nyugdíjas kategóriára is kiterjed a nyugdíjast foglalkoztató szocho-mentessége: a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas nyugdíjas vállalkozóra, az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozóra, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte, a közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagjára, valamint új kategóriaként a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas személyre.

 

Nem módosul

 

Korlátozások a közszférában

A nyugdíj mellett a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban történő munkavégzést érintő kedvező módosítások azonban továbbra sem szüntetik meg azt a korlátozást, hogy a közszférában közalkalmazotti vagy hasonló köszszolgálati jogviszonyban dolgozni kívánó nyugdíjasokat – amelyhez változatlanul szükséges az előzetes kormányzati jóváhagyás – e jogviszonyuk fennállásának idejére nem illeti meg a nyugdíjuk, vagyis illetmény és nyugdíj továbbra sem fizethető együtt.

Éves keretösszeg

Emellett a nők kedvezményes nyugdíja mellett munkát végző hölgyekre vonatkozó éves keretösszeget sem törölték még el. E korlátozás alapján a kedvezményes nyugdíj csak addig folyósítható a kereset mellett, amíg ez utóbbi éves összege meg nem haladja a mindenkori minimálbér 18-szorosát.

Igaz, ehhez nem az adótörvényeket, hanem a nyugdíjtörvényt kell módosítani, és erre bármikor sor kerülhet.

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...