Ha személyes kérdése van a nyugdíj összegének számításával, a nyugdíja igénylésének optimális időzítésével, a nyugdíj inflációs emelésével vagy hasonló témákkal kapcsolatban, akkor azt IDE KATTINTVA teheti föl nekem, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

A Pénzcentrum és az Infostart hírportálok is részletesen ismertetik a korhatár emelésével kapcsolatban írt hírlevelemet, amelynek nyitó megállapítása szerint az állam szempontjából a korhatáremelés indoka az, hogy aktív járulékfizetőként éljünk hosszabb ideig, ne pedig nyugdíjasként.

Az EU átlagában 65 éves életkorban - a pandémia miatti csökkenést is beszámítva - a férfiak várható további élettartama 17,3 év, a nőké 20,9 év. 

Magyarországon ezzel szemben 65 éves korban egy férfi további várható élettartama csak 13,2 év, egy nőé 17,3 év. 

Így egy magyar férfi átlagosan 13-14 évig, egy magyar nő 20-21 évig nyugdíjas (a nők kedvezményes nyugdíja miatt a hölgyek nyugdíjba vonulása korcentruma 61-62 év körül ingadozik, a férfiaknak meg kell várniuk a nyugdíjkorhatáruk betöltését, vagyis a 65 évet). 

Magyarországon a 65 éves életkorukat a férfiak 73%-a, a nők 87%-a éli meg.

A következő évtizedekben tovább nőhet a nyugdíjban töltött idő, miután az időskorban várható további élettartam is emelkedik - remélhetőleg semmilyen módon nem töri meg ezt a trendet sem háború, sem járvány -, így az y generációnak és a náluk is fiatalabb z és alfa nemzedékeknek arra kell készülniük, hogy negyedszázadnál is hosszabb ideig nyugdíjasok lehetnek.

Az EU majdnem minden olyan tagállamában tervezik a nyugdíjkorhatárok emelését, ahol a korhatár nem éri el a 65 évet. Jelenleg az osztrák, a horvát, a lengyel és a román nők, továbbá a bolgár, a cseh, az észt, a lett, a litván, valamint az 1961 előtt született finn és máltal férfiak és nők esetében alacsonyabb 65 évnél a nyugdíjkorhatár.

Azok az EU tagállamok, amelyekben jelenleg is 65 év vagy magasabb a nyugdíjkorhatár, a jövőbeni emelési terveiket jellemzően a 60 vagy 65 éves korban várható további élettartam alakulásától teszik függővé (a 27 tagállamból már 13-an vezették be ezt a megoldást, köztük Svédország, Hollandia, Finnország, Dánia, Ciprus, Észtország, Olaszország, Portugália, Szlovákia, Cseh Köztársaság és Bulgária). 

Ezt javasolja az EU Magyarország számára is.

Spanyolországban 2027-től, Belgiumban 2030-tól, Németországban 2031-től 67 évre, Dániában 2035-től 69 évre, Olaszországban 2050-től 69 év 9 hónapra nő a korhatár. 

Svédországban rugalmas nyugdíjba vonulási korspektrum érvényesül, jelenleg 63 - 69 év között lehet igényelni nyugdíjat, de minél korábbi életkorban igényli valaki, annál kisebb lesz a nyugdíja a várható további élettarttamtól függő életjáradék-osztók alkalmazása következtében. 

Hollandiában a nyugdíjkorhatár 2024-ben 67 évre nőtt, de 2025-től teljes mértékben a nyugdíjazás időpontjában várható további átlagos élettartam függvényévé vált (a várható élettartam 12 hónapos növekedése 8 hónapos korhatár-emelkedést von magával).

Miután Magyarországon a 2010 óta tartó emelési ciklusban a 62 éves korhatár 3 évvel 65 évre emelkedett az 1956. december 31. után született minden évjárat esetében, amely jelenleg is magasabb, mint 11 EU-tagállamban, semmilyen közvetlen szükség nem indokolja a rövid időn belüli korhatáremelést.

Az elmúlt évtizedben gyorsabban nőtt a nyugdíjkorhatár, mint a korhatár betöltésekor várható további élettartam, így belátható időn belül eleve nincs szükség további emelésre.

A 65 éves életkorban várható további élettartamtól természetesen bármikor függővé tehető a magyar nyugdíjkorhatár alakulása is.

A Pénzcentrum ismertetőjét ide kattintva, az Infostart ismertetőjét ide kattintva olvashatja el.

Ha nem akar lemaradni a nyugdíjasokat és a nyugdíjakat akár most, akár a belátható jövőben érintő fejleményekről, akkor ide kattintva iratkozzon föl az ingyenes heti hírleveleimre!