Elszegényednek a nyugdíjasok: az inflációs nyugdíjemelés mellékhatásait az árrobbanás közepette látjuk igazán

Ha kérdése van a nyugdíjával vagy annak növelési lehetőségeivel kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA tegye föl a kérdését, és méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszolom. 

Inflációs várakozások

A pandémiát követő gazdasági újraindítási tervek miatt megugró kereslet rövid távon is erős inflációs nyomást fejt ki, ennek egy súlyos anomáliáját máris tapasztalhatjuk a magyar építőanyag-árak árrobbanása kapcsán. A gazdasági visszapattanással ismét nő a munkaerő iránti igény, amelynek kielégítését rendkívüli mértékben nehezíti a társadalom demográfiai öregedése és a bevándorlás szinte teljes hiánya, továbbá a járvány elültével lassan újra beinduló demográfiai szivattyú, amely a jól képzett, fiatal magyar munkaerő jelentős hányadát kiszippantja az országból a gazdagabb nyugati államokba. A lassan újra erősödő munkarőhiány miatt a bérek jelentősen emelkedhetnek, amely természetesen további inflációerősítő hatással járhat. Mindezek mellett az elkövetkező években az EU helyreállítási alapjából beömlő pénz is inflációgerjesztő hatású lesz, különösen, ha a jövő évi választásra is tekintettel tovább laza marad a költségvetés (az MNB egyre erőteljesebbnek látszó fellépése ellenére).

NEM VÉLETLEN, HOGY EGYRE TÖBB NYUGDÍJAS SZERVEZET KÖVETELI A NYUGDÍJEMELÉS MAI MÓDSZERÉNEK MEGVÁLTOZTATÁSÁT.

De miért nem jó, ha csak az inflációhoz kötődik az éves nyugdíjemelés? A magyar nyugdíjrendszerben a nyugdíjak rendszeres éves emelése egyrészt csak az előrejelzett éves infláció mértékétől függ, másrészt az emelés egységes százalékos mértékben van meghatározva. Ennek két ártalmas következménye is van.

Elemzésem folytatását IDE KATTINTVA olvashatja el a Portfolio-portálon.