Ha kérdése van a nyugdíjemelésekkel, a nyugdíjprémiummal, a 13. havi nyugdíjjal, a nyugdíj megállapításával, számításával, növelési lehetőségeivel kapcsolatban, akkor azt IDE KATTINTVA tegye föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

A Portfolio.hu portálon október 13-án megjelent elemzésemet és javaslatomat ide kattintva olvashatja. 

Cikkem végkövetkeztése szerint az új veszélyhelyzeti nyugdíjemelési szemléletmód három legfőbb vezérelve a következő lehet:

1.

a nyugdíjakat nem több hónapos késéssel, utólag kell az infláció mértékéhez igazítani, hanem folyamatosan, havi csúszó nyugdíjemelés révén,

2.

ha maradna a tárgyévre januárban becsült infláció mértékéhez kötöttség, akkor az állam viselje ennek kockázatait, vagyis minden évben becsülje jelentősen felül a várható inflációt, így ne a nyugdíjasok hitelezzék az államot, hanem az állam hitelezze a nyugdíjasokat akkor is, ha valami csoda folytán a tervezett inflációnál a rendkívüli helyzetben alacsonyabb lenne az év végén mért tényleges infláció. Ez esetben a nyugdíjasok plusz jövedelmét az állam nem vonhatná el, hanem beszámíthatná a következő évi infláció felülbecslési tervezése során,

3.

a havi emelést differenciált mértékben kell végrehajtani, hogy egyrészt a korábbi években megállapított nyugdíjak leszakadt vásárlóerejét legalább részben növelni lehessen (valorizációs korrekció, amely a nyugdíjak megállapítási évjárat szerinti sávozásával és a korábbi sávokra vetített magasabb emelési szorzókkal oldható meg), másrészt a legalsó jövedelmi decilisbe süllyedt ötszázezer kisnyugdíjas és egyéb ellátott nyugdíját és egyéb ellátását az átlagosnál nagyobb mértékben vagy összegben lehessen emelni (szolidaritási korrekció, amely a nyugdíjak nagyság szerinti sávozásával és a kisebb sávokra vetített nagyobb emelési szorzókkal vagy emelési összegekkel oldható meg).