Fotó: Pixabay
Egyre nagyobb eséllyel javulhatnak a 2021-es valorizációs szorzók
A 2021-ben nyugdíjat igénylőknek - a koronavírus járvány okozta riadalom ellenére - egyre kevésbé kell tartaniuk attól, hogy kedvezőtlenebb valorizációs szorzókkal állapítanák meg a nyugdíjuk alapját képező nettó átlagkeresetük összegét.
Egyre nagyobb eséllyel javulhatnak a 2021-es valorizációs szorzók
A 2021-ben nyugdíjat igénylőknek - a koronavírus járvány okozta riadalom ellenére - egyre kevésbé kell tartaniuk attól, hogy kedvezőtlenebb valorizációs szorzókkal állapítanák meg a nyugdíjuk alapját képező nettó számított havi életpálya átlagkeresetük összegét.
A valorizáció lényege, hogy az életpálya során a korábbi években szerzett, nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni, így kell azokat a nyugdíjba vonulás évét megelőző év nettó átlagkereseti szintjéhez igazítani.
2020. évi nyugdíjigénylés esetén a 2018-as és korábbi évek nettósított éves kereseteit kell a 2019. év (minden eddiginél magasabb) kereseti szintjéhez igazítani a 2020. márciusában kiadott kormányrendeletben megjelent, minden eddiginél kedvezőbb valorizációs szorzók révén. 2021. évi nyugdíjigénylés esetén viszont a 2019-es és korábbi évek nettósított éves kereseteit kell a 2020. év (éves szinten még nyilván nem ismert) kereseti szintjéhez igazítani a 2021. márciusában kiadandó valorizációs szorzók révén.
A KSH legfrissebb (2020. augusztus 31-én közzétett) jelentése tükrében azonban a 2020. január - június hónapokban mért (vagyis a koronavírus járvány első hullámának hatását már teljes mértékben tükröző) átlagkeresetek szerencsére nem csökkentek, hanem jelentős mértékben tovább nőttek.
A 2020. január–június időszakban a bruttó átlagkereset 395.000 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 262.600 forint volt, mindkettő 9,9%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 10,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
E friss gyorsjelentés tükrében egyre jobb esély van arra, hogy a tendencia egész évben fennmarad, vagyis 2021-ben - akár 10% közeli mértékben - tovább nőhetnek a valorizációs szorzók.
Így jövőre is folytatódhat az a trend - miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani a korábbi évek kereseteit -, hogy a nyugdíjba vonulás évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is. (Ez a nők kedvezményes nyugdíjára is érvényes!).
A 2020-ban alkalmazandó valorizációs szorzók 11,4%-kal magasabbak, mint a 2019. évi nyugdíjmegállapítás esetén alkalmazott szorzók, és 40%-kal magasabbak, mint például a 2017. évi nyugdíjmegállapítás esetén alkalmazott szorzók voltak.
2021-ben az eddigi adatok tükrében - hacsak a koronavírus esetleges második hulláma nem okoz váratlan visszaesést a gazdaságban - még az ideihez képest is jelentősen tovább javulhatnak a valorizációs szorzók, így a 2021 folyamán nyugdíjat igénylőknek - a koronavírus járvány okozta komoly riadalom ellenére - egyelőre nem kell tartaniuk attól, hogy kedvezőtlenebb szorzókkal állapítanák meg a nyugdíjuk alapját képező nettó számított havi életpálya átlagkeresetük összegét.
A valorizációs szorzók alakulásáról figyelmébe ajánlom ezt az összefoglalómat is.
2021-ben egyébként az igényelheti a nyugdíját,
- aki betölti a 64 év 183 napos nyugdíjkorhatárát, vagyis 1956. második félévében született, továbbá
- az a hölgy, aki jövőre szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges legalább 40 évi jogosító időt, és
- természetesen az is, aki már korábban teljesítette a nyugdíj feltételeit, de a nyugdíja megállapítását még nem kérte.