Fotó © Rheinhold Leitner/Shutterstock
Egyes tartós szabadságelvonást elszenvedettek speciális juttatásáról
A politikai okokból tartós szabadságelvonást elszenvedett személyek vagy túlélő házastársuk számára meghatározott feltételek teljesülése esetén speciális juttatás jár. E juttatás feltételeiről és összegéről szól ez az összefoglaló.
Az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek juttatásáról
A Kormány 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelete az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek és túlélő házastársuk részére speciális juttatást biztosít.
A juttatás mértéke a szabadságelvonás összes időtartamához igazodik, és ha
- az egy évet elérte, de a három évet nem érte el, havi 22.500,- Ft (ilyen esetben az özvegynek nem jár juttatás),
- a három évet elérte, de az öt évet nem érte el, havi 40 ezer Ft (ez esetben már jár az özvegynek is, havi 20 ezer Ft)
- az öt évet elérte, de a tíz évet nem érte el, havi 60 ezer Ft (az özvegynek havi 30 ezer Ft)
- a tíz évet elérte, vagy azt meghaladta, havi 80 ezer Ft (az özvegynek havi 40 ezer Ft),
- végre nem hajtott halálbüntetés esetén havi 100 ezer Ft (az özvegynek havi 50 ezer Ft).
A juttatásra az a magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár jogosult, aki
- a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy
- munkaképességét legalább 67%-ban elveszítette vagy
- legalább 50%-os egészségkárosodást szenvedett, vagy
- akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján legfeljebb 50%-os mértékű (a továbbiakban: rokkant),
ha
- elítélése az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról rendelkező 1989. évi XXXVI. törvény, vagy
- az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról rendelkező 1990. évi XXVI. törvény alapján semmis, vagy
- Magyarországon 1945. január 1. és 1953. december 31. között rendőrhatósági őrizet mellett munkatáborban fogva tartott volt, vagy
- 1944. október 1-jét követően a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcolták,
és egy évet elérő vagy azt meghaladó szabadságvesztést vagy szabadságkorlátozást szenvedett el.
Ha a kérelmező a rokkantságára vonatkozó hatályos szakvéleménnyel, szakhatósági állásfoglalással nem rendelkezik és a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, az igénybejelentésre rendszeresített nyomtatványon előterjesztett kérelmére a rehabilitációs szakértői szerv vizsgálja meg az egészségi állapotát, és szakvéleményt ad az eredményről. A felülvizsgálat kezdeményezése iránt a nyugdíjhatóság hivatalból intézkedik.
A jogosultsági feltételek fennállása esetében a szabadságelvonás időtartamának számításakor hozzá kell számítani azt az időtartamot is, amely alatt a már említett személyt
- a juttatásra jogosultság feltételei között meghatározott célból őrizetbe vették, akkor is, ha szabadságelvonásra nem került sor,
- az 1956. évi 31. törvényerejű rendelet alapján közbiztonsági őrizetben tartották.
Az őrizetbevétel, közbiztonsági őrizetbe vétel alapján juttatás önállóan nem jár, de ha a jogosult a juttatásra jogosultsági feltételekben meghatározott jogcímeken szabadságelvonást szenvedett, a juttatásra jogosultság, illetve a juttatás összegének megállapítása szempontjából ezeket az időket is figyelembe kell venni.
Nem lehet figyelembe venni a fentiekben említett szabadságvesztésnek, illetve szabadságkorlátozásnak az időtartamát annál a személynél, akit
- háborús és népellenes bűncselekmény miatt ítéltek el és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült,
- azért internáltak, mert a 3820/1945. ME rendeletben említett hitlerista (volksbundista, fasiszta, nyilas, stb.) szervezetben vezető szerepet töltött be,
- egyes köztörvényi bűncselekmények elkövetése miatt internálták. (Köztörvényi bűncselekményeknek a Hatályos Anyagi Büntetőjogi Szabályok Hivatalos Összeállításának 230., 231., 260., 302., 422., 438., 439., 440., 442., 447,. 455., 459., 474. és 479. pontjában, valamint az 1950. évi 30. törvényerejű rendelet 57.§-ában, 59-60.§-ában meghatározott bűncselekményeket kell érteni.)
A juttatás mértéke a szabadságelvonás összes időtartamához igazodik, és ha
- az egy évet elérte, de a három évet nem érte el, a juttatás havi összege 22.500,- Ft,
- a három évet elérte, de az öt évet nem érte el, a juttatás havi összege 40.000,- Ft,
- az öt évet elérte, de a tíz évet nem érte el, a juttatás havi összege 60.000,- Ft,
- a tíz évet elérte, vagy azt meghaladta, a juttatás havi összege 80.000,- Ft.
Az időtartam számítása során 365 napot kell egy évnek tekinteni.
Az, akire törvénysértő, vagy semmissé nyilvánított ítéletben halálbüntetést szabtak ki, de azt nem hajtották végre, a tényleges szabadságvesztés vagy szabadságkorlátozás időtartamától függetlenül havi 100.000.- Ft juttatásra jogosult.
A kormányrendelet alapján túlélő házastársnak minősül az a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte vagy rokkant és
- a sérelmet szenvedett meghalt személlyel a szabadságelvonásának tartama alatt és annak halálakor is házasságban élt, vagy
- a sérelmet szenvedett személlyel a szabadságelvonás megszűnését követően házasságot kötött és a sérelmet szenvedett halálakor vele házasságban élt, amennyiben a házasságkötésre a kormányrendelet hatályba lépését - 2001. január 1. - megelőzően került sor.
A kormányrendelet hatályba lépése előtt elhunyt személy túlélő házastársa részére akkor jár juttatás, ha az elhunyt – életben léte esetén – jogosult lenne a juttatásra.
Nem állapítható meg a túlélő házastárs részére a juttatás, ha a sérelmet szenvedett személy szabadságelvonásának időtartama a három évet nem érte el. (Számomra érthetetlen e diszkrimináció!)
A túlélő házastársat a juttatás, amennyiben annak feltételei fennállnak, saját jogán és az elhunyt házastársa jogán egyaránt megilleti.
Amennyiben a túlélő házastárs újabb házasságot köt vagy kötött, a juttatásra túlélő házastársként nem jogosult.
Az özvegy juttatásra csak a három évet elérő vagy meghaladó szabadságelvonás esetén jogosult.
Ha a juttatásra jogosult személy esetében a szabadságelvonás időtartama a három évet elérte vagy meghaladta, halála esetén a túlélő házastárs részére járó juttatás összege
az özvegyi nyugdíjra NEM jogosult túlélő házastárs esetében:
ha a szabadságelvonás a három évet elérte, de az öt évet nem érte el, havi 20.000,- Ft, az öt évet elérte, de a tíz évet nem érte el, havi 30.000,- Ft, a tíz évet elérte, vagy azt meghaladta, havi 40.000,- Ft, végre nem hajtott halálbüntetés esetén havi 50.000.- Ft,
az özvegyi nyugdíjra jogosult túlélő házastárs esetében a fentiek sorrendjében havi 12.000.- Ft, 18.000.- Ft, 24.000.- Ft, 30.000.- Ft.
Nem jogosult juttatásra a sérelmet szenvedett személy, illetve túlélő házastársa, ha
- az államvédelmi szerveknek hivatásos állományú tagja volt,
- karhatalmista volt,
- az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében való részvétel miatt kitüntetésben részesült,
- az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében önként vett részt.
A juttatást írásban, kizárólag az e célra rendszeresített nyomtatványon lehet igényelni. Az igénybejelentő lapot az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához kell benyújtani személyesen vagy levélben. Cím: Budapest XIII. ker., Váci út 73., postacím: Budapest, 1820)
Saját jogú igénybejelentéshez szükséges űrlap
Özvegyi jogú igénybejelentéshez szükséges űrlap
A juttatás iránti igény elbírálásához a következő okmányok eredeti példánya vagy hitelesített másolata szükséges:
Az állampolgárságot igazoló okirat (pl: személyazonosító igazolvány, vezetői engedély, útlevél másolata)
Magyarországi lakóhelyet igazoló okirat (lakcímet igazoló hatósági igazolvány)
A szabadságelvonást igazoló okiratok:
- a kárpótlási hatóság (Budapest Főváros Kormányhivatala, illetve annak jogelődje az Igazságügyi Hivatal, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata, a Központi Igazságügyi Hivatal, a Központi Kárrendezési Iroda, ezt megelőzően az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal) által hozott jogerős személyi kárpótlási határozat, vagy
- a sérelmet elszenvedett társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló hatósági bizonyítvány, igazolás, és
- az elítélés semmisségéről és a tényleges szabadságelvonás idejéről az első fokon eljárt magyar bíróság igazolása.
A jogerős személyi kárpótlási határozat, illetőleg a hatósági bizonyítvány, igazolás a kárpótlási hatóságtól szerezhető be.
Szovjetunióban történő kényszermunkavégzés megszüntetését követően a Magyar Népjóléti Minisztérium Hadifogolygondozó Kirendeltsége által kiadott Igazolvány másolati példánya (az igazolvány mindkét oldalának másolata) szükséges.
Túlélő házastárs igénye esetén nem kell csatolni a jelzett okmányokat, ha az elhunyt részére a juttatást korábban már megállapították.
Ha valaki az előzőekben részletezett, kárpótlási hatóság által kibocsátott döntésekkel nem rendelkezik, és az előterjesztett igazolásokból a jogosultság ténye vagy a szabadságkorlátozás időtartama egyértelműen nem állapítható meg, az adatok pontosítása miatt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság megkeresi a kárpótlási hatóságot.
Túlélő házastárs igénye esetén csatolandó a házassági és a halotti anyakönyvi kivonat.
A juttatás az arra jogosultat
- a részére járó nyugellátások, nyugdíjszerű pénzbeli ellátások összegére tekintet nélkül megilleti,
- más ellátásra való jogosultságát nem érinti, továbbá
- a juttatás összegét az egyéb ellátások megállapításánál és folyósításánál irányadó összeghatárok szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.
A juttatás a naptári hónap első napjától teljes összegben jár, arra a naptári hónapra is, amelyben a jogosultsági feltételek beállnak.
A juttatást az annak összegére történő végrehajtás (levonás), valamint a személyi jövedelemadó szempontjából nyugdíjnak kell tekinteni.
A juttatást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az esedékesség hónapjában a nyugellátással, illetőleg a nyugdíjszerű rendszeres pénzbeli ellátással együtt, ezek hiányában önállóan folyósítja.
A juttatás iránti igény érvényesítésére, a kiegészítés folyósítására, a jogalap nélkül felvett juttatás visszafizetésére és a jogorvoslatra a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni, az ellátást a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés időpontját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani.
A juttatásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő tények, körülmények megváltozásáról a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot köteles írásban értesíteni.
- ha a jogosult már nem rokkant, és még nem töltötte be a személyére irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, vagy
- ha Magyarországon állandó lakóhellyel már nem rendelkezik, vagy
- ha az özvegyi jogon juttatásban részesülő személy újabb házasságot köt.