Egyes tartós szabadságelvonást elszenvedettek speciális juttatásáról

Egyes tartós szabadságelvonást elszenvedettek speciális juttatásáról

2017. 03. 14.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!

A politikai okokból tartós szabadságelvonást elszenvedett személyek vagy túlélő házastársuk számára meghatározott feltételek teljesülése esetén speciális juttatás jár. E juttatás feltételeiről és összegéről szól ez az összefoglaló.

K Küldés K Nyomtatás
Iratkozzon föl az INGYENES heti hírlevelemre, hogy a nyugellátásokat érintő minden fejleményről időben értesüljön!

 

Az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek juttatásáról

A Kormány 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelete az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek és túlélő házastársuk részére speciális juttatást biztosít.

A juttatás mértéke a szabadságelvonás összes időtartamához igazodik, és ha

- az egy évet elérte, de a három évet nem érte el, havi 22.500,- Ft (ilyen esetben az özvegynek nem jár juttatás),

- a három évet elérte, de az öt évet nem érte el, havi 40 ezer Ft (ez esetben már jár az özvegynek is, havi 20 ezer Ft)

- az öt évet elérte, de a tíz évet nem érte el, havi 60 ezer Ft (az özvegynek havi 30 ezer Ft)

- a tíz évet elérte, vagy azt meghaladta, havi  80 ezer Ft (az özvegynek havi 40 ezer Ft),

- végre nem hajtott halálbüntetés esetén havi 100 ezer Ft (az özvegynek havi 50 ezer Ft).

 

A juttatásra jogosultság feltételei

 

A juttatásra az a magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár jogosult, aki

- a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy
- munkaképességét legalább 67%-ban elveszítette vagy
- legalább 50%-os egészségkárosodást szenvedett, vagy
- akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján legfeljebb 50%-os mértékű (a továbbiakban: rokkant),

ha

- elítélése az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról rendelkező 1989. évi XXXVI. törvény, vagy
- az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról rendelkező 1990. évi XXVI. törvény alapján semmis, vagy
- Magyarországon 1945. január 1. és 1953. december 31. között rendőrhatósági őrizet mellett munkatáborban fogva tartott volt, vagy
- 1944. október 1-jét követően a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcolták,

és egy évet elérő vagy azt meghaladó szabadságvesztést vagy szabadságkorlátozást szenvedett el.

 

A rokkantság vizsgálata

 

Ha a kérelmező a rokkantságára vonatkozó hatályos szakvéleménnyel, szakhatósági állásfoglalással nem rendelkezik és a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, az igénybejelentésre rendszeresített nyomtatványon előterjesztett kérelmére a rehabilitációs szakértői szerv vizsgálja meg az egészségi állapotát, és szakvéleményt ad az eredményről. A felülvizsgálat kezdeményezése iránt a nyugdíjhatóság hivatalból intézkedik.

 

A szabadságvesztés, szabadságkorlátozás időtartamához hozzászámítandó időszakok

 

A jogosultsági feltételek fennállása esetében a szabadságelvonás időtartamának számításakor hozzá kell számítani azt az időtartamot is, amely alatt a már említett személyt

- a juttatásra jogosultság feltételei között meghatározott célból őrizetbe vették, akkor is, ha szabadságelvonásra nem került sor,

- az 1956. évi 31. törvényerejű rendelet alapján közbiztonsági őrizetben tartották.

Az őrizetbevétel, közbiztonsági őrizetbe vétel alapján juttatás önállóan nem jár, de ha a jogosult a juttatásra jogosultsági feltételekben meghatározott jogcímeken szabadságelvonást szenvedett, a juttatásra jogosultság, illetve a juttatás összegének megállapítása szempontjából ezeket az időket is figyelembe kell venni.

 

Figyelembe nem vehető időtartamok

 

Nem lehet figyelembe venni a fentiekben említett szabadságvesztésnek, illetve szabadságkorlátozásnak az időtartamát annál a személynél, akit

- háborús és népellenes bűncselekmény miatt ítéltek el és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült,

- azért internáltak, mert a 3820/1945. ME rendeletben említett hitlerista (volksbundista, fasiszta, nyilas, stb.) szervezetben vezető szerepet töltött be,

- egyes köztörvényi bűncselekmények elkövetése miatt internálták. (Köztörvényi bűncselekményeknek a Hatályos Anyagi Büntetőjogi Szabályok Hivatalos Összeállításának 230., 231., 260., 302., 422., 438., 439., 440., 442., 447,. 455., 459., 474. és 479. pontjában, valamint az 1950. évi 30. törvényerejű rendelet 57.§-ában, 59-60.§-ában meghatározott bűncselekményeket kell érteni.)

 

A juttatás összege

 

A juttatás mértéke a szabadságelvonás összes időtartamához igazodik, és ha

- az egy évet elérte, de a három évet nem érte el, a juttatás havi összege 22.500,- Ft,

- a három évet elérte, de az öt évet nem érte el, a juttatás havi összege 40.000,- Ft,

- az öt évet elérte, de a tíz évet nem érte el, a juttatás havi összege 60.000,- Ft,

- a tíz évet elérte, vagy azt meghaladta, a juttatás havi összege 80.000,- Ft.

Az időtartam számítása során 365 napot kell egy évnek tekinteni.

 

Végre nem hajtott halálbüntetés esetén járó juttatás

 

Az, akire törvénysértő, vagy semmissé nyilvánított ítéletben halálbüntetést szabtak ki, de azt nem hajtották végre, a tényleges szabadságvesztés vagy szabadságkorlátozás időtartamától függetlenül havi 100.000.- Ft juttatásra jogosult.

 

A túlélő házastárs részére járó juttatás

 

A kormányrendelet alapján túlélő házastársnak minősül az a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte vagy rokkant és

- a sérelmet szenvedett meghalt személlyel a szabadságelvonásának tartama alatt és annak halálakor is házasságban élt, vagy

- a sérelmet szenvedett személlyel a szabadságelvonás megszűnését követően házasságot kötött és a sérelmet szenvedett halálakor vele házasságban élt, amennyiben a házasságkötésre a kormányrendelet hatályba lépését - 2001. január 1. - megelőzően került sor.

A kormányrendelet hatályba lépése előtt elhunyt személy túlélő házastársa részére akkor jár juttatás, ha az elhunyt – életben léte esetén – jogosult lenne a juttatásra.

Nem állapítható meg a túlélő házastárs részére a juttatás, ha a sérelmet szenvedett személy szabadságelvonásának időtartama a három évet nem érte el. (Számomra érthetetlen e diszkrimináció!)

A túlélő házastársat a juttatás, amennyiben annak feltételei fennállnak, saját jogán és az elhunyt házastársa jogán egyaránt megilleti.

Amennyiben a túlélő házastárs újabb házasságot köt vagy kötött, a juttatásra túlélő házastársként nem jogosult.

 

A túlélő házastársat megillető juttatás összege

 

Az özvegy juttatásra csak a három évet elérő vagy meghaladó szabadságelvonás esetén jogosult.

Ha a juttatásra jogosult személy esetében a szabadságelvonás időtartama a három évet elérte vagy meghaladta, halála esetén a túlélő házastárs részére járó juttatás összege

az özvegyi nyugdíjra NEM jogosult túlélő házastárs esetében:

ha a szabadságelvonás a három évet elérte, de az öt évet nem érte el, havi 20.000,- Ft, az öt évet elérte, de a tíz évet nem érte el, havi 30.000,- Ft, a tíz évet elérte, vagy azt meghaladta, havi 40.000,- Ft, végre nem hajtott halálbüntetés esetén havi 50.000.- Ft,


az özvegyi nyugdíjra jogosult túlélő házastárs esetében a fentiek sorrendjében havi 12.000.- Ft, 18.000.- Ft, 24.000.- Ft, 30.000.- Ft.

 

A juttatásra való jogosultságot kizáró tényezők

 

Nem jogosult juttatásra a sérelmet szenvedett személy, illetve túlélő házastársa, ha

- az államvédelmi szerveknek hivatásos állományú tagja volt,

- karhatalmista volt,

- az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében való részvétel miatt kitüntetésben részesült,

- az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében önként vett részt.

 

Az igénybejelentés formája, a szükséges iratok

 

A juttatást írásban, kizárólag az e célra rendszeresített nyomtatványon lehet igényelni. Az igénybejelentő lapot az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához kell benyújtani személyesen vagy levélben. Cím: Budapest XIII. ker., Váci út 73., postacím: Budapest, 1820)

Saját jogú igénybejelentéshez szükséges űrlap

Özvegyi jogú igénybejelentéshez szükséges űrlap

 

A juttatás iránti igény elbírálásához a következő okmányok eredeti példánya vagy hitelesített másolata szükséges:

Az állampolgárságot igazoló okirat (pl: személyazonosító igazolvány, vezetői engedély, útlevél másolata)

Magyarországi lakóhelyet igazoló okirat (lakcímet igazoló hatósági igazolvány)

A szabadságelvonást igazoló okiratok:

- a kárpótlási hatóság (Budapest Főváros Kormányhivatala, illetve annak jogelődje az Igazságügyi Hivatal, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata, a Központi Igazságügyi Hivatal, a Központi Kárrendezési Iroda, ezt megelőzően az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal) által hozott jogerős személyi kárpótlási határozat, vagy

- a sérelmet elszenvedett társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló hatósági bizonyítvány, igazolás, és

- az elítélés semmisségéről és a tényleges szabadságelvonás idejéről az első fokon eljárt magyar bíróság igazolása.

A jogerős személyi kárpótlási határozat, illetőleg a hatósági bizonyítvány, igazolás a kárpótlási hatóságtól szerezhető be.

Szovjetunióban történő kényszermunkavégzés megszüntetését követően a Magyar Népjóléti Minisztérium Hadifogolygondozó Kirendeltsége által kiadott Igazolvány másolati példánya (az igazolvány mindkét oldalának másolata) szükséges.

Túlélő házastárs igénye esetén nem kell csatolni a jelzett okmányokat, ha az elhunyt részére a juttatást korábban már megállapították.

Ha valaki az előzőekben részletezett, kárpótlási hatóság által kibocsátott döntésekkel nem rendelkezik, és az előterjesztett igazolásokból a jogosultság ténye vagy a szabadságkorlátozás időtartama egyértelműen nem állapítható meg, az adatok pontosítása miatt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság megkeresi a kárpótlási hatóságot.

Túlélő házastárs igénye esetén csatolandó a házassági és a halotti anyakönyvi kivonat.

 

A juttatás folyósítása

 

A juttatás az arra jogosultat

- a részére járó nyugellátások, nyugdíjszerű pénzbeli ellátások összegére tekintet nélkül megilleti,
- más ellátásra való jogosultságát nem érinti, továbbá
- a juttatás összegét az egyéb ellátások megállapításánál és folyósításánál irányadó összeghatárok szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

A juttatás a naptári hónap első napjától teljes összegben jár, arra a naptári hónapra is, amelyben a jogosultsági feltételek beállnak.

A juttatást az annak összegére történő végrehajtás (levonás), valamint a személyi jövedelemadó szempontjából nyugdíjnak kell tekinteni.

A juttatást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az esedékesség hónapjában a nyugellátással, illetőleg a nyugdíjszerű rendszeres pénzbeli ellátással együtt, ezek hiányában önállóan folyósítja.

A juttatás iránti igény érvényesítésére, a kiegészítés folyósítására, a jogalap nélkül felvett juttatás visszafizetésére és a jogorvoslatra a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni, az ellátást a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés időpontját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani.

 

Bejelentési kötelezettség

 

A juttatásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő tények, körülmények megváltozásáról a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot köteles írásban értesíteni.

 

Megszűnik a juttatásra való jogosultság, 

 

- ha a jogosult már nem rokkant, és még nem töltötte be a személyére irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, vagy
- ha Magyarországon állandó lakóhellyel már nem rendelkezik, vagy
- ha az özvegyi jogon juttatásban részesülő személy újabb házasságot köt.

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...