Ha kérdése van a nyugdíjával, annak megállapításával, növelési lehetőségeivel kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA tegye föl a kérdését, és méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszolom. 

Részlet az OrientPress Hírügynökség tudósításából:

"A társadalom folyamatos elöregedésével egyre fontosabb kérdés Európában, így Magyarországon is, hogy miként tartható fenn a nyugdíjrendszer. Farkas András nyugdíjszakértő szerint legalább tíz ponton lenne szükség beavatkozásra, és bizonyos, hogy az öngondoskodás nem kikerülhető.

A fejlett társadalmakban lezajló drámai elöregedési folyamat, a munkaerőpiacon a robotizáció, digitalizáció miatt megfigyelhető élőmunka iránti igénycsökkenés, illetve a fiatalok elvándorlása miatt óriási kihívás előtt áll a magyar nyugdíjrendszer – szögezte le a VDSZSZ-tagoknak (MÁV, Volán dolgozóknak) tartott május 25-ei tanácsadáson Farkas András nyugdíjszakértő.

Mint elmondta, a fenti tényezők már jelen pillanatban is óriási terhet rónak a magyar adófizetőkre, és a folyamat minden bizonnyal folytatódni, adott esetben gyorsulni is fog. Hangsúlyozta, hogy az állam is pontosan tisztában van a helyzet súlyosságával, amit az okoz, hogy egyre kevesebb aktív dolgozónak kell megteremtenie egyre több nyugdíjas eltartásának a fedezetét. Emlékeztetett, hogy már 2011-ben markánsan átstrukturálták a nyugdíjrendszert, az állam célja teljesen egyértelmű volt: biztosítani kívánta a rendszer hosszabb távú fenntarthatóságát. Ennek az átalakításnak volt egyebek mellett része a magánnyugdíjpénztárak visszaállamosítása, a korhatár 62-ről 65 évre emelése, illetve az, hogy a rokkantsági nyugdíjakat és a korhatár előtti nyugdíjakat - köztük a sok vasutast és Volán-dolgozót is érintő korkedvezményes nyugdíjakat - pedig megszüntették. Ez ideiglenesen stabilizálta a nyugdíjrendszert, de a finanszírozási kihívások így is egyre nőnek és legkésőbb 2035-től újabb lényeges reformokra lesz szükség.
Probléma ugyanakkor – folytatta -, hogy Magyarországon hódít az ún. „foglalkoztatási kényszerhedonizmus”. Ez azt jelenti, hogy az adófizetők körében népszerűek azok a foglalkoztatási formák – KATA, ekhó, minimálbér alatti részmunkaidős foglalkoztatás -, amelyek után nagyon kevés, minimális adót és járulékot fizetnek be, így pedig értelemszerűen a várható nyugdíjuk is rendkívül alacsony lesz.

Ugyancsak terheli a rendszert – fűzte hozzá - a főként fiatal munkavállalók kivándorlása. Mint mondta, a pandémia előtti évben 650 ezer munkavállaló dolgozott az EU-ban vagy Nagy-Britanniában, akik nem itthon fizetik a nyugdíjjárulékot, így nem járulnak hozzá sem ők, sem a munkáltatóik a magyar nyugdíjrendszer finanszírozásához. Ha csak a minimálbér után becsült, nem itthon befizetett járulékok és szocho összegét vesszük figyelembe, az is mintegy évi 280 milliárd forintos finanszírozási léket üt az állami nyugdíjkasszán."

A teljes tudósítást IDE KATTINTVA olvashatja el.