Ha személyes kérdése van a nyugdíjszámítással, vagy a nyugdíj esetleges újraszámításával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt fel, hogy jutányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

Részletek a Portfolio portálon megjelent elemzésemből:

A minimálbér legutóbb (2023. december 1-jétől) 15%-kal, a garantált bérminimum 10%-kal nőtt, és az emelés hatása nyilván feljebb gyűrűzött a magasabb keresetűek körében is, emelve az országos átlagkereset összegét. A 2025-ös emelés ugyanilyen áttételes hatást gyakorol majd minden keresetre. Nem véletlen a munkaadók óvatossága, hiszen a magasabb minimálbérből eredő magasabb bérszínvonal plusz költségeit ki kell termelniük, csakhogy a gazdaság az évről-évre menetrendszerűen megújuló kincstári optimizmus ellenére nem nő olyan ütemben (sőt, pillanatnyilag éppen csökken), amely megteremthetné a magasabb bérekhez szükséges céges bevételnövekedés feltételeit.

(A minimálbéresekhez) hozzá kell adni a részmunkaidőben dolgozók, az őstermelők, a kisadózók, az ekho-sok, az egyszerűsített foglalkoztatásban részt vevő alkalmi vagy szezonális munkások, továbbá a hasonló könnyített közteherviseléssel járó foglalkoztatási jogviszonyokban dolgozók több, mint félmilliós létszámát, így láthatóvá válik, hogy legalább másfélmillió magyar nagyon szerény vagy egyenesen siralmas nyugdíjvárománnyal rendelkezik.

Külön réteget képez a tartósan külföldön dolgozó magyarok 650 ezer főre becsült tömege, akiknek a magyar nyugdíjvárománya szintén rendkívül alacsony (vagy egyenesen nemleges) lehet, cserébe viszont az ő magyar járulékfizetésük fájdalmasan hiányzik és folyamatosan nehezíti a nyugdíjrendszer finanszírozását.

A jövőbeni nyugdíjvárományt tovább zsugorítja a könyörtelen demográfiai öregedés, hiszen a Ratkó-unokák (főként az 1973 és 1977 között született, nagy létszámú évjáratok) 2035-től lassan csordogáló, 2038-tól gátszakadással felérő nyugdíjba áramlása ugrásszerűen megnöveli a nyugdíjas társadalom létszámát (jelenleg évente átlagosan 90-100 ezren mennek nyugdíjba, 2038-tól viszont évente 160-170 ezren), miközben a munkaerőpiacra belépő fiatalok létszáma messze elmarad a nyugdíjba kilépők számától, ráadásul közülük egyre nagyobb hajlandósággal vállalnak inkább külföldön munkát.

A kormányzati kommunikáció tükrében a helyzet persze nem ennyire rossz.

A pénzügyminiszter a Népjóléti Bizottság előtt 2023. decemberében sajtóhírek szerint például kijelentette, hogy ha valaki egész életében a minimálbérre bejelentve dolgozott, akkor legalább 120 ezer forintos nyugdíjra szerez jogosultságot (emlékeztetőül: a minimálbér a középfokú képzettség nélkül ellátható munkakörökben dolgozók részére fizetendő), így nem kell riogatni a népet 60-80 ezer forintos nyugdíjakkal vagy éppen a 16. éve (2008. január 1. óta) változatlanul 28.500 forintos minimálnyugdíjjal.

Megállja-e a helyét ez a feltételezés? Igen is, meg nem is.

A részletes választ az elemzésemben ide kattintva olvashatja el.