Drámai változások a magyar nyugdíjkasszában: tízszeresére nő a támogatás, hogy a nyugdíjakat ki lehessen fizetni

Drámai változások a magyar nyugdíjkasszában: tízszeresére nő a támogatás, hogy a nyugdíjakat ki lehessen fizetni

2021. 04. 23.

A módosító javaslat szerint 2021-ben a GDP tervezett növekedése 4,3% (ennek megfelelően idén novemberben lesz nyugdíjprémium), továbbá az infláció várható mértéke 3,6% (ennek megfelelően szintén novemberben egyszeri nyugdíjemelési kiigazítás várható).

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Ha kérdése van a nyugdíjával vagy hasonló ellátásával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 

A kormány benyújtotta a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely a nyugdíjkassza tekintetében is jelentős változásokat tartalmaz.

Erről részletes elemzést készítettem a Portfolio részére, amelyet IDE KATTINTVA olvashat el.


A módosító javaslat szerint 2021-ben a GDP tervezett növekedése 4,3% (ennek megfelelően idén novemberben lesz nyugdíjprémium), továbbá az infláció várható mértéke 3,6% (ennek megfelelően szintén novemberben egyszeri nyugdíjemelési kiigazítás várható).

Ha ezek az előrejelzések valósulnak meg, akkor 2021. novemberében

- a nyugdíjprémium maximális mértéke 16 ezer forint lehet (a nyugdíjprémium számítása során a novemberi nyugellátás egynegyedét, de legfeljebb 20 ezer forintot kell megszorozni a tényleges GDP-növekedés és a 3,5%-os törvényi növekedési küszöbérték, azaz 3,5% különbségével, vagyis idén a szorzó mértéke 0,8 lehet),

- az egyszeri emelési kiigazítás mértéke a novemberi nyugellátás 7,2%-a lehet (abban az esetben ugyanis, ha az infláció tényleges becsült értéke egy százalékpontnál kisebb mértékben haladja meg a januári nyugdíjemelés - 2021-ben 3%-os - mértékét, akkor az emelési különbözetet egész évre vonatkozóan egyösszegben kell a novemberi nyugdíj mellé kifizetni - vagyis a nyugdíj tényleges összege sem novemberben, sem decemberben nem lesz magasabb -, viszont a 2022. januárban esedékes éves rendszeres nyugdíjemelés előtt az ellátás összegét meg kell emelni a 7,2% egy hónapra eső részéve, vagyis 0,6%-kal).


A törvényjavaslat sorra veszi, hogy a 2021. évi költségvetési törvény elfogadását követően a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások terén milyen változások léptek hatályba:

- 2021. januárjától 3%-kal emelkedtek a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások, ezt kell majd kiegészíteni novemberben az egyösszegű emelési különbözettel,

- 2021. februárban az érintettek a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítésének első részeként egynegyed havi plusz ellátást kaptak. 

A visszaépítés második lépése a 2022. februári nyugdíj mellett utalandó, a 2022. januári nyugdíj 50%-ával egyező összegű plusz juttatás lesz. A harmadik lépés a 2023. februári nyugdíj mellett utalandó, a 2023. januári nyugdíj 75%-ával egyező összegű plusz juttatás lesz. Az utolsó lépés a 2024. februári nyugdíj mellett utalandó, a 2024. januári nyugdíj 100%-ával egyező összegű plusz juttatás lesz.

Ezt követően, 2025-től a nyugdíjtörvény szerint minden évben jár a 13. havi nyugdíj. Összesen közel 2,6 millió ember számíthat ennek révén minden évben plusz juttatásra, persze csak addig, amíg előteremthető lesz az ehhez szükséges évi 320 milliárd forint nagyságrendű plusz bevétel;

- emellett a nyugdíjprémiumra való jogosultság is megmarad, ha a GDP-növekedés a 3,5%-ot meghaladja. 

Számomra továbbra sem érthető, miért maradt meg a nyugdíjprémium lehetősége a nyugdíjtörvényben annak ellenére, hogy a 13. havi nyugdíj visszaépítése megindult. A nyugdíjprémium lehetőségét ugyanis éppen azért teremtették meg 2009-ben, mert a 13. havi nyugdíj akkori megszüntetésének keserűségét kívánták egy jóval olcsóbb megoldással megédesíteni. 

A 13. havi nyugdíj visszaépítésével a nyugdíjprémium valójában okafogyottá válik,így bizonyosan célszerűbb lenne az erre félretett jelentős pénzösszegeket inkább a nyugdíjas szegénység érdemi enyhítésére fordítani, mint különösebb pozitív hatás nélkül elporlasztani 2,6 millió jogosult között.



A méltányosság alapján megállapított nyugdíjemelés és az egyszeri segély engedélyezési összeghatára 2021. január 1-jétől főszabályként ötezer forinttal emelkedett. 

Ennek megfelelően az eddiginél némileg magasabb összegű ellátásban részesülők is kaphatnak méltányossági nyugdíjemelést, illetve egyszeri segélyt (noha azok összege továbbra is a 14. éve változatlanul 28.500 forintos minimálnyugdíjhoz kötött, így érdemi segítséget valójában nem képesek biztosítani a rászoruló nyugdíjasoknak, ezért is lenne méltányosabb közöttük szétosztani a nyugdíjprémium céltartalékot).


Mindenesetre a nyugdíjkassza két fő bevételi forrása együttesen 108,7 milliárd forinttal kevesebb, mint a hatályos költségvetési törvényben szereplő összeg, emiatt jelentős mértékben - az idei költségvetési törvényben szereplő összeghez képest 109,7 milliárd forinttal - meg kellett növelni a nyugdíjkiadások egyéb költségvetési forrásból történő támogatását, 425,7 milliárd forintra (ami egyébként a tavalyi előrányzathoz képest 378,8 milliárd forinttal magasabb összeg, vagy ha valaki szereti a drámai összehasonlításokat, akkor a 2020. évi támogatás összege a 2021. évi módosító javaslat szerint 907%-kal nő.)

A helyzet még súlyosabb, ha a javaslatban szereplő 425,7 milliárd forint költségvetési támogatáshoz hozzá kell adni a 13. havi nyugdíj visszaépítése első ütemére és a nyugdíjprémium céltartalékára szánt összesen 130,4 milliárd forintot, mert ez esetben a költségvetési támogatás 556,1 milliárd forintra nőne, vagyis 2020-hoz képest 1185%-os lenne a növekedés.

EZ A JELENTŐS TÁMOGATÁSI UGRÁS JELZI, HOGY A JÖVŐBEN EGYRE NEHEZEBBÉ VÁLHAT A NYUGDÍJKASSZA HAGYOMÁNYOS FINANSZÍROZÁSA, KÜLÖNÖSEN AKKOR, HA FOLYTATÓDIK A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ VERSENYKÉPESSÉGI INDOKOLTSÁGÚ CSÖKKENTÉSE.


A teljes elemzésemet IDE KATTINTVA olvashatja el a Portfolio-portálon.

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...