Fotó: Pixabay
Drámai változások a magyar nyugdíjkasszában: tízszeresére nő a támogatás, hogy a nyugdíjakat ki lehessen fizetni
2021. 04. 23.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!
Ha kérdése van a nyugdíjával vagy hasonló ellátásával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.
A kormány benyújtotta a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely a nyugdíjkassza tekintetében is jelentős változásokat tartalmaz.
Erről részletes elemzést készítettem a Portfolio részére, amelyet IDE KATTINTVA olvashat el.
A módosító javaslat szerint 2021-ben a GDP tervezett növekedése 4,3% (ennek megfelelően idén novemberben lesz nyugdíjprémium), továbbá az infláció várható mértéke 3,6% (ennek megfelelően szintén novemberben egyszeri nyugdíjemelési kiigazítás várható).
Ha ezek az előrejelzések valósulnak meg, akkor 2021. novemberében
- a nyugdíjprémium maximális mértéke 16 ezer forint lehet (a nyugdíjprémium számítása során a novemberi nyugellátás egynegyedét, de legfeljebb 20 ezer forintot kell megszorozni a tényleges GDP-növekedés és a 3,5%-os törvényi növekedési küszöbérték, azaz 3,5% különbségével, vagyis idén a szorzó mértéke 0,8 lehet),
- az egyszeri emelési kiigazítás mértéke a novemberi nyugellátás 7,2%-a lehet (abban az esetben ugyanis, ha az infláció tényleges becsült értéke egy százalékpontnál kisebb mértékben haladja meg a januári nyugdíjemelés - 2021-ben 3%-os - mértékét, akkor az emelési különbözetet egész évre vonatkozóan egyösszegben kell a novemberi nyugdíj mellé kifizetni - vagyis a nyugdíj tényleges összege sem novemberben, sem decemberben nem lesz magasabb -, viszont a 2022. januárban esedékes éves rendszeres nyugdíjemelés előtt az ellátás összegét meg kell emelni a 7,2% egy hónapra eső részéve, vagyis 0,6%-kal).
A törvényjavaslat sorra veszi, hogy a 2021. évi költségvetési törvény elfogadását követően a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások terén milyen változások léptek hatályba:
- 2021. januárjától 3%-kal emelkedtek a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások, ezt kell majd kiegészíteni novemberben az egyösszegű emelési különbözettel,
- 2021. februárban az érintettek a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítésének első részeként egynegyed havi plusz ellátást kaptak.
A visszaépítés második lépése a 2022. februári nyugdíj mellett utalandó, a 2022. januári nyugdíj 50%-ával egyező összegű plusz juttatás lesz. A harmadik lépés a 2023. februári nyugdíj mellett utalandó, a 2023. januári nyugdíj 75%-ával egyező összegű plusz juttatás lesz. Az utolsó lépés a 2024. februári nyugdíj mellett utalandó, a 2024. januári nyugdíj 100%-ával egyező összegű plusz juttatás lesz.
Ezt követően, 2025-től a nyugdíjtörvény szerint minden évben jár a 13. havi nyugdíj. Összesen közel 2,6 millió ember számíthat ennek révén minden évben plusz juttatásra, persze csak addig, amíg előteremthető lesz az ehhez szükséges évi 320 milliárd forint nagyságrendű plusz bevétel;
- emellett a nyugdíjprémiumra való jogosultság is megmarad, ha a GDP-növekedés a 3,5%-ot meghaladja.
Számomra továbbra sem érthető, miért maradt meg a nyugdíjprémium lehetősége a nyugdíjtörvényben annak ellenére, hogy a 13. havi nyugdíj visszaépítése megindult. A nyugdíjprémium lehetőségét ugyanis éppen azért teremtették meg 2009-ben, mert a 13. havi nyugdíj akkori megszüntetésének keserűségét kívánták egy jóval olcsóbb megoldással megédesíteni.
A 13. havi nyugdíj visszaépítésével a nyugdíjprémium valójában okafogyottá válik,így bizonyosan célszerűbb lenne az erre félretett jelentős pénzösszegeket inkább a nyugdíjas szegénység érdemi enyhítésére fordítani, mint különösebb pozitív hatás nélkül elporlasztani 2,6 millió jogosult között.
A méltányosság alapján megállapított nyugdíjemelés és az egyszeri segély engedélyezési összeghatára 2021. január 1-jétől főszabályként ötezer forinttal emelkedett.
Ennek megfelelően az eddiginél némileg magasabb összegű ellátásban részesülők is kaphatnak méltányossági nyugdíjemelést, illetve egyszeri segélyt (noha azok összege továbbra is a 14. éve változatlanul 28.500 forintos minimálnyugdíjhoz kötött, így érdemi segítséget valójában nem képesek biztosítani a rászoruló nyugdíjasoknak, ezért is lenne méltányosabb közöttük szétosztani a nyugdíjprémium céltartalékot).
Mindenesetre a nyugdíjkassza két fő bevételi forrása együttesen 108,7 milliárd forinttal kevesebb, mint a hatályos költségvetési törvényben szereplő összeg, emiatt jelentős mértékben - az idei költségvetési törvényben szereplő összeghez képest 109,7 milliárd forinttal - meg kellett növelni a nyugdíjkiadások egyéb költségvetési forrásból történő támogatását, 425,7 milliárd forintra (ami egyébként a tavalyi előrányzathoz képest 378,8 milliárd forinttal magasabb összeg, vagy ha valaki szereti a drámai összehasonlításokat, akkor a 2020. évi támogatás összege a 2021. évi módosító javaslat szerint 907%-kal nő.)
A helyzet még súlyosabb, ha a javaslatban szereplő 425,7 milliárd forint költségvetési támogatáshoz hozzá kell adni a 13. havi nyugdíj visszaépítése első ütemére és a nyugdíjprémium céltartalékára szánt összesen 130,4 milliárd forintot, mert ez esetben a költségvetési támogatás 556,1 milliárd forintra nőne, vagyis 2020-hoz képest 1185%-os lenne a növekedés.
EZ A JELENTŐS TÁMOGATÁSI UGRÁS JELZI, HOGY A JÖVŐBEN EGYRE NEHEZEBBÉ VÁLHAT A NYUGDÍJKASSZA HAGYOMÁNYOS FINANSZÍROZÁSA, KÜLÖNÖSEN AKKOR, HA FOLYTATÓDIK A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ VERSENYKÉPESSÉGI INDOKOLTSÁGÚ CSÖKKENTÉSE.
„Nem marad egy fillérem sem” – hiába...
2024. 03. 23.
Európai összehasonlításban a magyar nyugdíjasok nincsenek jó helyzetben. Mi ennek az oka és hogyan javítható a magyar nyugdíjrendszer működése?
Miért éri meg kivárni a...
2024. 03. 23.
A valorizációs szorzók miatt egy 2024-ben megállapított nyugdíj még azonos karrier esetén is sokkal nagyobb lesz, mintha azt korábban állapították volna meg.
Nagyon nehezen védhető, hogy hagynak...
2024. 03. 22.
255 ezer nyugdíjas él mélyszegénységben, és még 150-200 ezer nyugdíjas közel áll ehhez. Ráadásul másfélmillióan számíthatnak siralmasan kis nyugdíjra, például a katások. Nyoma sincs annak, hogy a kormány készülne erre.
Nyugdíjszámtan: mire jó a valorizáció?
2024. 03. 21.
Egyeztetésre bocsátották az idei valorizációs szorzókról szóló kormányrendelet tervezetét. Mit jelent, kinek jó és mire való a valorizáció, azaz az értékkövetési eljárás a nyugdíjszámítási algoritmusban?