BRÉKING! Megjelent az új valorizációs rendelet

BRÉKING! Megjelent az új valorizációs rendelet

2023. 03. 31.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!

Az idei nyugdíjszámítás során döntő tényező, hogyan kell valorizálni (a tavalyi év bérszínvonalához igazítani) a korábbi években szerzett, nettósított kereseteket az életpálya átlagkereset meghatározása során. Idén 17,5%-kal nőttek a valorizációs szorzók.

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Ha személyes kérdése van a nyugdíjával, a nők kedvezményes nyugdíjával, vagy a nyugdíjemeléssel kapcsolatban, akkor azt ide kattintva fölteheti, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 

Bréking! Megjelent az új valorizációs rendelet

 

A valorizációs szorzószámok megjelenése minden idei nyugdíjba vonuló számára nagy jelentőségű esemény.

Március 30-án megjelent a 105/2023. (III. 30.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (TnyR.) módosításáról, amely meghatározza a keresetek, jövedelmek beszámítása során alkalmazandó valorizációs szorzószámokat a 2023. január 1-je és december 31-e közötti időponttól megállapításra kerülő nyugellátások esetén. A rendelet 2023. április 2-án lép hatályba.

A valorizációs szorzók idei emelkedésének 17,5%-os mértékét már 2023.  február 25-én előrejeleztem ebben a posztomban.

A valorizációs szorzószámok megjelenését különösen azok várhatták nagyon, akik 2022. január 1. után nyújtották be a nyugdíjigénylésüket.

Idén ez

- a 65 éves nyugdíjkorhatárukat betöltő, 1957. december 31. után született személyeket, valamint

- a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit idén teljesítő hölgyeket, illetve

- a tavaly vagy korábban a korhatárukat már betöltött vagy a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit már teljesítő, de a nyugdíjigénylést idénre halasztó  személyeket érinti.

A nyugdíjtörvény szerint nem csak a nyugdíj számítása, hanem a nyugdíjmegállapítás határidejének alakulása miatt is fontos a valorizációs szorzók közzététele.

A Tny. 72. § (2) bekezdése szerint ugyanis a nyugdíjmegállapításra nyitva álló ügyintézési határidő a tárgyév április 15-én jár le, ha

- az öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hatálybalépését megelőzően nyújtották be, vagy

- a hozzátartozói nyugellátás megállapítása iránti kérelmet a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó szorzószámok hatálybalépését megelőzően nyújtották be, és a hozzátartozói nyugellátás megállapításához a valorizációs szorzószámokat alkalmazni kell, és

- az általános ügyintézési határidő (főszabály szerint 60 nap) a tárgyév április 15-ét megelőzően telik le.

Aki tehát az év elején adta be a nyugdíjigénylését, annak a végleges nyugdíját csak április 15. után állapítják majd meg, addig nyugdíjelőleget folyósíthatnak a számára.

A valorizáció lényege, hogy az életpálya során a korábbi években szerzett, nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni, így kell azokat a nyugdíjba vonulás évét megelőző év átlagkereseti szintjéhez igazítani (TnyR. 15.§ (6) bekezdés).

2023-ban történő nyugdíjmegállapítás esetén a valorizálás a 2021-ben és előtte elért keresetekre vonatkozik, amelyeket a 2022-es kereseti szinthez kell igazítani. Ennek során a 2021-es és korábbi naptári évekre (1988 és 2021 között minden évre külön-külön) meghatározott, az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedéséhez igazodó valorizációs szorzóval meg kell szorozni az adott naptári év bérezett napjaira számított nettósított keresetet, így igazítva a különböző naptári évek számított nettó kereseteit a 2022-es év nettó nemzetgazdasági átlagkereseti szintjéhez.

A valorizáció jelentőségét a 2023. évi nyugdíjmegállapítás lépéseiről írt összefoglalóm világítja meg.

A valorizácós szorzószámok minden évben a nettó nemzetgazdasági átlagbér előző évi növekedését tükrözik. Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani a korábbi évek kereseteit, az utóbbi néhány évben különösen fölerősödött az a jelenség, hogy a nyugdíjba vonulás évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is.

Ez nem csak a korbetöltött öregségi nyugdíjra, hanem a nők kedvezményes nyugdíjára is vonatkozik, hiszen a kedvezményes nyugdíj összegét ugyanolyan szabályok szerint számítják, mint a "rendes" öregségi nyugdíj összegét.

A nyugdíjtörvény szerint a nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ. Azt nem említi a törvény, hogy a nyugdíj összege drámai mértékben függ attól is, hogy valaki melyik évben igényli a nyugdíját. Pedig Magyarországon hasonló életpályák, hasonló szolgálati időtartamok, hasonló keresetek mellett is nagy mértékben eltérő összegű nyugdíjakat állapíthatnak meg a nyugdíjigénylés évétől függően.

A világ modern nyugdíjrendszereiben jellemzően egyáltalán nincs hangsúlyos szerepe annak, hogy melyik évben igényli a jogosult nyugdíját, hiszen teljes mértékben igazságtalan, ha a nyugdíjba vonulás időpontja a nyugdíj összegét leginkább meghatározó tényezők egyikévé válik.

Két személynek nagyon hasonló életpályával (azonos hosszúságú szolgálati idővel, azonos összegben figyelembe vehető átlagkeresettel) közel azonos értékű nyugdíjat kellene megállapítani, Magyarországon azonban megdöbbentő mértékben különböző nyugdíjakat kaphatnak az érintettek attól függően, hogy melyikük melyik évben ment nyugdíjba.

A 2010-es évek derekától minél későbbi évben igényli valaki a nyugdíját, annál nagyobb összegű nyugdíjat kaphat. Akár 120 százalékos eltérést is okozhat, ha valaki hasonló karrierív után nyolc-tíz évvel ezelőtt igényelte, vagy mostanában igényli a nyugdíját. (Természetesen a korábban megállapított nyugdíjak összege a megállapítás évét követően  a kötelező és rendkívüli emelésekkel nőtt, de a valorizáció miatti elmaradást a nyugdíjnövelés csak a nagyon magas inflációjú években képes ellensúlyozni.) Ennek tehát az az oka, hogy a nyugdíjszámítás során a korábbi évek keresetét a nyugdíjbavonulás évét megelőző év átlagos nettó kereseti szintjéhez kell emelni, s miután az utóbbi években nagyon meglódult a nemzetgazdasági átlagbér növekedése, a valorizációs mértékek is megugrottak.

Ezt az összefüggést árnyalja a tavalyi és az idei év nagyon magas inflációja, ezért a nyugdíjigénylés időzítése kapcsán most különösen érdemes körültekintően tájékozódni, hiszen a nyugdíjmegállapítás optimális kezdőnapjának kiválasztásával akár havi több ezer forinttal több lehet a nyugdíj összege! Ezzel kapcsolatos kérdéseit ide kattintva teheti föl.

Valorizációs szorzók alakulása a 2015-2023 közötti években az 1988 - 2023 között elért keresetek tekintetében

Forrás: valorizációs rendeletek

 

A valorizációs szorzók növekedése 2015 - 2023 között

Forrás : valorizációs rendeletek

 

Ezt az összefoglalómat ismerteti a Portfolio hírportál is, a cikket ide kattintva érheti el.

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...