Kérdése van a nyugdíjával kapcsolatban? IDE KATTINTVA fölteheti a kérdését, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

BRÉKING: Bebetonozták a nyugdíjminimum összegét

A Magyar Közlöny 2020. december 30-i 295. számában megjelent a Kormány 707/2020. (XII. 30.) Korm. rendelete a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet, valamint az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény végrehajtásáról szóló 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet módosításáról.

1.

A rendelet egyik elkeserítő rendelkezése bebetonozza, hogy az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege marad havi 28.500 forint, az árvaellátás legkisebb összege pedig havi 24.250 forint. 

Az elmúlt 13 évben legalább évente módosítani kellett a nyugdíjmegállapítás legkésőbbi időpontját, amely időpont előtt megállapított öregségi nyugdíjak és árvaellátások esetén alkalmazni kellett ezt a rendelkezést - még ha a megalázóan alacsony összegek nem is módosultak soha az elmúlt közel másfél évtizedben.

2021. január 1-jétől viszont akár azt idők végezetéig maradhat ez a rémisztően kicsiny összeg.

Annak indokait, hogy miért maradhat ilyen dermesztően alacsony összegű a minimális nyugdíj, ebben az összefoglalómban elemeztem.

Nem véletlenül kezdtem úgy a hivatkozott összefoglalómat, hogy az Univerzumban minden változik, kivéve a magyar nyugdíj minimális összegét...

2.

A rendelet legfontosabb pozitív rendelkezése a 13. havi nyugdíjat érinti, eszerint a tizenharmadik havi nyugdíjat a nyugdíjfolyósító szerv február hónapban folyósítja. 

A jogosultak így első ízben a 2021. februári nyugdíjukkal együtt, de attól függetlenül 2021. februárjában megkapják a 2021. januári nyugdíjuk egynegyedét mint a 13. havi nyugdíj négy éven át tartó visszaépítése első lépéseként járó plusz összeget. 

3.

A rendelet továbbá ötezer forinttal emeli a kivételes nyugellátás-emelés és az egyszeri segély, valamint tízezer forinttal a rendkívüli egyszeri segély megállapíthatóságának ellátási küszöbértékeit.

4.

A rendelet megerősíti továbbá, hogy szolgálati időként kell figyelembe venni azt a biztosítással járó jogviszonyban töltött időt, amely alatt a biztosított a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról szóló törvény egyes rendelkezései alapján mentesült a nyugdíjjárulék megfizetése alól.

A rendelet szövege (magyarázataim és a jelenleg hatályos szöveg dőlt betűvel)

A Kormány

a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (1) bekezdés c), f), k) és n) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. alcím és az 1. melléklet tekintetében az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 11. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosítása

1.§

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a 3. §-t követően a következő alcím címmel egészül ki:

„A tizenharmadik havi nyugdíj”

2.§

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a következő 4. §-sal egészül ki:

„4. § A tizenharmadik havi nyugdíjat a nyugdíjfolyósító szerv február hónapban folyósítja.”

3.§

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a következő 59. §-sal egészül ki:

„59. § Szolgálati időként kell figyelembe venni azt a biztosítással járó jogviszonyban töltött időt, amely alatt a biztosított a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 34. § (2) bekezdése, 34. § (7) bekezdése vagy 39. § (1) bekezdése alapján mentesült a nyugdíjjárulék megfizetése alól.”

(Vagyis:

34. (2) A 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozó járulékfizetési kötelezettséget a Tbj. szabályaitól eltérően a (9) bekezdés szerinti

a) foglalkoztatónál munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy,

b) egyéni vállalkozó és

c) a Tbj. szerinti társas vállalkozó

esetében úgy kell teljesíteni, hogy a járulékalapot képező jövedelem után kizárólag a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7710 forint összeget kell megfizetni.

(3) A (2) bekezdés szerinti járulékfizetés teljesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.

...

(7) A Katv. szerinti kisadózó vállalkozás, amely

a) taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 4932),

b) fodrászat, szépségápolás (TEÁOR és TESZOR 9602),

c) festés, üvegezés (TEÁOR és TESZOR 4334),

d) egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR és TESZOR 8690),

e) villanyszerelés (TEÁOR és TESZOR 4321),

f) fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9604),

g) előadó-művészet (TEÁOR és TESZOR 9001),

h) víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés (TEÁOR és TESZOR 4322),

i) szakorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8622),

j) épületasztalos-szerkezet szerelése (TEÁOR és TESZOR 4332),

k) sport, szabadidős képzés (TEÁOR és TESZOR 8551),

l) tetőfedés, tetőszerkezet-építés (TEÁOR és TESZOR 4391),

m) általános járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8621),

n) padló-, falburkolás (TEÁOR és TESZOR 4333),

o) fogorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8623),

p) előadó-művészetet kiegészítő tevékenység (TEÁOR és TESZOR 9002),

q) egyéb sporttevékenység (TEÁOR és TESZOR 9319),

r) fekvőbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8610),

s) konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 8230),

t) üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5520),

u) testedzési szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9313),

v) egyéb vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 5629),

w) egyéb szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5590),

x) szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR9200),

y) idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül (TEÁOR és TESZOR 8810) és

z) szállodai szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5510)

tevékenységet folytat (a továbbiakban: mentesített tevékenységet folytató) 2020. március, április, május és június hónapra tekintettel mentesül a kisadózó után a Katv. szerinti tételes adó megfizetése alól. Az e bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség alóli mentesülés nem befolyásolja a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságot és az ellátások összegét. E rendelkezést az a Katv. hatálya alá tartozó mentesített tevékenységet folytató kisadózó vállalkozás alkalmazhatja, amely e tevékenysége tekintetében 2020. február hónapjában már a Katv. hatálya alá tartozott.

39. § (1) A munkahelyi gyermekfelügyelet végzése céljából foglalkoztatott személy esetében a 2020. április, május és június hónapra vonatkozóan a Tbj. szerint járulékalapot képező jövedelem után járulékként kizárólag a Tbj. szerinti természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell megfizetni azzal, hogy ennek összege a 7710 forintot nem haladhatja meg. A járulékfizetés e bekezdés szerinti teljesítése nem érinti a Tbj. szerinti biztosítottnak a társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és ezen ellátások összegét.)

4.§

(1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 72/B. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A Tny. 66. §-a alapján a nyugellátásban részesülő számára kivételes nyugellátás-emelés akkor állapítható meg, ha a folyósított nyugellátás és az Szt. 4. § (1) bekezdés i) pontjában megjelölt, számára esetlegesen folyósított rendszeres pénzellátás – ide nem értve az időskorúak járadékát – együttes havi összege nem haladja meg a 90.000 forintot.”

(Tny. 66.§ (1)  Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a kormányrendeletben meghatározott nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv méltányosságból 

a)  az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy, a megváltozott munkaképességű özvegy és az árva részére kivételes nyugellátást (a továbbiakban együtt: kivételes nyugellátás) állapíthat meg,

b) az a) pontban meghatározott személyek, illetőleg a 47. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti feltétellel - rendelkező özvegy részére kivételes nyugellátás-emelést, illetőleg a 6. § szerinti nyugellátásban részesülő személyek részére egyszeri segélyt engedélyezhet.

(2)  A kivételes nyugellátás összegét a kérelmező magán-nyugdíjpénztári tagságára tekintet nélkül kell megállapítani.)

(2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 72/B. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(17) Az egyszeri segély akkor engedélyezhető, ha a kérelmező Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti havi jövedelme nem haladja meg

a) a 80.000 forintot, ha a kérelmező közeli hozzátartozójával közös háztartásban él,

b) a 90.000 forintot, ha a kérelmező egyedül él.”

(Jelenlegi szöveg: (17) Az egyszeri segély akkor engedélyezhető, ha a kérelmező Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti havi jövedelme nem haladja meg

a) a 75 000 forintot, ha a kérelmező közeli hozzátartozójával közös háztartásban él,

b) a 85 000 forintot, ha a kérelmező egyedül él.)

(3) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 72/B. § (20) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Központ rendkívül indokolt esetben)

„a) a (9) és (13) bekezdésekben meghatározott feltételek hiányában is engedélyezheti a nyugellátás méltányosságból történő emelését azzal, hogy nem engedélyezhető emelés, ha a nyugellátás és a (9) bekezdés szerinti rendszeres pénzellátás havi összege meghaladja a 100.000 forintot,”

(Jelenlegi szöveg:

(20) A Központ rendkívül indokolt esetben

a) a (9) és (13) bekezdésekben meghatározott feltételek hiányában is engedélyezheti a nyugellátás méltányosságból történő emelését azzal, hogy nem engedélyezhető emelés, ha a nyugellátás és a (9) bekezdés szerinti rendszeres pénzellátás havi összege meghaladja a 90.000 forintot (...)

5.§

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet

a) 3. § (5) bekezdés c) pontjában a „22/A. §” szövegrész helyébe a „102/A. §” szöveg,

b) 11. §-ában az „A 2007. december 31-ét követő, de 2021. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő” szövegrész helyébe az „Az” szöveg,

(Jelenlegi szöveg: 11. § A 2007. december 31-ét követő, de 2021. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28 500 forint.

Új szöveg:

11.§ Az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28 500 forint.)

c) 59/F. §-ában a „Tny. 22/A. §-a alapján szerzett” szövegrész helyébe a „Tny. 2020. július 1-jét megelőzően hatályos 22/A. §-a szerinti” szöveg,

d) 64/D. §-ában az „A 2007. december 31-ét követő, de 2021. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő” szövegrész helyébe az „Az” szöveg,

(Jelenlegi szöveg: 64/D. § A 2007. december 31-ét követő, de 2021. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő.

Új szöveg: 

64/D.§ Az árvaellátás legkisebb összege havi 24 250 forint.)

e) 68. § (2) bekezdésében a „22/A. §-a” szövegrész helyébe a „2020. július 1-jét megelőzően hatályos 22/A. §-a” szöveg,

f) 72/B. § (8b) bekezdésében a „22/A. §-a” szövegrész helyébe a „2020. július 1-jét megelőzően hatályos 22/A. §-a” szöveg

lép.

2. Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény végrehajtásáról szóló 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet módosítása

6.§

Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény végrehajtásáról szóló 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

3. Záró rendelkezések

7.§

Ez a rendelet 2021. január 1-jén lép hatályba.

8.§

A 6. § és az 1. melléklet az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet VIII. melléklet 11. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. melléklet a 707/2020. (XII. 30.) Korm. rendelethez

Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény végrehajtásáról szóló 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 2. mellékletében foglalt táblázat a következő 57. sorral egészül ki:

A kereset, jövedelem megszerzésének éve: 2021

Járulékmérték % (magánnyugdíj-pénztári tagság hiányában): 21,1

Járulékmérték % (magánnyugdíj-pénztári tagság esetén): 21,1

Kérdése van a nyugdíjával kapcsolatban? IDE KATTINTVA fölteheti a kérdését, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.