Biztonsági rendelkezések a nyugdíj alapját képező számított havi átlagkereset védelmére

Biztonsági rendelkezések a nyugdíj alapját képező számított havi átlagkereset védelmére

A nyugdíj összege az elismert szolgálati idő mellett attól a havi átlagkeresettől függ, amelyet az 1988. január 1-jétől a nyugdíjmegállapítás kezdő napjáig szerzett és kifizetett, nyugdíjjárulék alapját képező keresetekből számítanak.

K Küldés K Nyomtatás

 

Ha Önnek személyes kérdése van a nyugdíjával vagy hasonló ellátásával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.


Biztonsági szabályozás a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset védelmére


A nyugdíj összege az elismert szolgálati idő mellett attól az életpálya-átlagkeresettől függ, amelyet az 1988. január 1-jétől a nyugdíjmegállapítás kezdő napjáig szerzett és kifizetett,  nyugdíjjárulék alapját képező keresetekből számítanak.

Ha e jövedelmi elemek között akad olyan, amely alacsony összegű, akkor az lehúzhatja az átlagkereset szintjét, és ezzel csökkentheti a megállapítandó nyugdíjat. A nyugdíjtörvény e veszély elhárítása érdekében biztonsági rendelkezéseket tartalmaz.

Ezek alapján egy sor olyan bevételt, amely nyugdíjjárulék alapját képezi, nem kell figyelembe venni az életpálya-átlagkereset számítása során, pontosabban csak akkor kell figyelembe venni, ha az mégis kedvezően hat az érintett nyugdíjának összegére.

Az első törvényi tétel, amelyet az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál csak akkor kell figyelembe venni, ha az az igénylőre kedvezőbb, a munkanélküliség és álláskeresés időszakában kapott segélyeket öleli föl, vagyis az álláskeresési járadékot, a munkanélküli-járadékot, a vállalkozói járadékot, a nyugdíj előtti munkanélküli-segélyt (nyes-t), az álláskeresést ösztönző juttatást és a keresetpótló juttatást, összefoglaló nevükön az álláskeresési támogatásokat. Ezek összege egyrészt alacsony, másrészt csak időlegesen járnak (vagy jártak), így nagyon is indokolt, hogy alacsony összegük ne csökkenthesse az életpálya-átlagkeresetet.

A másik ilyen tétel a gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokra, nevezetesen a gyermekgondozást segítő ellátásra, a gyermekgondozási segélyre, a gyermeknevelési támogatásra (főállású anya ellátására) és a gyermekgondozási díjra vonatkozik. Ez főként az édesanyák nyugdíjhelyzetét hivatott javítani (bár egy sor ellátást az apák is igénybe vehetnek), hiszen például a gyes idén is csak bruttó 28.500 forintos havi összege (amelyet 10% nyugdíjjárulék terhel) nem ránthatja a mélybe az anya átlagkeresetét. Ehhez kapcsolódik a harmadik olyan ellátási csokor, amelyek összegét csak pozitív eredmény esetén kell figyelembe venni az életpálya-átlagkereset meghatározása során, ezek a nyugdíjjárulék-köteles szociális és gyermekvédelmi ellátások, vagyis a gyermekek otthongondozási díja és az ápolási díj. A fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek vagy nagykorú hozzátartozó gondozását és ápolását is tipikusan a nők vállalják magukra, így elsősorban nekik kíván némi számítási garanciát adni ez a szabályozás.

A következő törvényi tétel a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvény szerint járó juttatás összegét minősíti olyan bevételnek, amelyet csak akkor kell figyelembe venni, ha az az érintett személyre nézve kedvezőbb eredményre vezet.(A prémiumévek program 2005-2009 között volt hatályban, és az volt a célja, hogy a közigazgatást elhagyni kényszerülő, közszolgálati jellegű jogviszonyban dolgozó munkavállalóknak a közszférából való viszonylag fájdalommentes kivonulását elősegítse azzal, hogy a korábbi illetményük 60-át megkapták a program fennállása alatt.)

Szintén nem engedi a törvény a számított átlagkereset mérséklését azon személyek esetében, akiknek a munkaképessége (akár a civil, akár a fegyveres szférában) olyan mértékben csökkent, hogy  rendszeres pénzbeli ellátásra szorulnak. Ezért a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés és egészségkárosodási járadék, valamint a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés és egészségkárosodási járadék összegét, továbbá a rehabilitációs ellátás, valamint a 2011. december 31-ével megszűnt rehabilitációs járadék összegét csak akkor kell beszámítani, ha ez kedvezőbb az érintett személy számára.

A jogalkotó arra is gondolt, hogy a fenti ellátások mellett végzett esetleges munkával jellemzően szintén nem volt magas jövedelem elérhető, így az ellátások mellett szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező kereseteket is csak akkor rendeli beszámítani az életpálya-átlagkeresethez, ha ez kedvezőbb lenne a nyugdíjigénylőnek. 

(A felsorolt ellátások közül a rehabilitációs járadék melletti munkavégzéssel nem volt szerezhető nyugdíjjogosultság, hiába kellett a kereset után is nyugdíjjárulékot fizetni, mert ez a járadék saját jogú nyugdíjbiztosítási ellátásnak minősült. A mellette végzett munkával szerzett kereset alapján az öregségi nyugdíj megállapítása során érvényesíthető nyugdíjnövelésre lehetett jogosultságot szerezni.)

 


 

 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...