Az öregségi nyugdíj megállapításáról 2017-ben

Az előfeltételek összefoglalása:

Mielőtt az öregségi teljes nyugdíj összegének meghatározására sor kerülhetne, a nyugdíjigénylőnek teljesítenie kell az öregségi nyugdíjra való jogosultság törvényi előfeltételeit, amelyek a következők:

(1) a nyugdíjigénylő a születési évének megfelelő öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte, illetve a nők kedvezményes teljes öregségi nyugdíja esetén életkorától függetlenül 40 év jogosultsági idővel (ebből főszabályként 32 év keresőtevékenységgel szerzett szogálati idővel) rendelkezik ÉS

(2) (nem a nők kedvezményes nyugdíja vonatkozásában) legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik, ÉS

(3) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják a részére, nem áll biztosítással járó jogviszonyban.

E legutóbbi feltétel kapcsán fontos ismernünk a hatályos szabályozás tartalmát, amely a következő:

a nyugdíjigénylő azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat (vagy résznyugdíjat) megállapítják, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a Tbj. rövidítéssel közismert tövény) 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban

• sem Magyarországon,
• sem - a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetében - Európai Unió/Európai Gazdasági Térség államaiban, ideértve Svájcot is,
• sem - a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy (ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik) - az adott szerződő államban

nem állhat.

Nézzük meg pontonként, mire vonatkoznak ezek a hivatkozott törvényhelyek:

Tbj. 5.§ (1) bekezdés a) pont: munkaviszony, közalkalmazotti viszony, közszolgálati viszony, az igazságügyben dolgozók szolgálati jogviszonya, közfoglalkoztatási viszony, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonya, a fegyveres erők és testületek tagjainak különféle szolgálati jogviszonyai - akár teljes, akár részmunkaidőben történik a foglalkoztatás.

Tbj. 5.§ (1) bekezdés b) pont: a szövetkezet tagja, aki e minőségében munkaviszony, vállalkozási jogviszony, vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik (kivéve a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot és az iskolaszövetkezeti tanuló tagot).

E két kategória esetén e jogviszonyokat a nyugdíjigénylőnek meg kell szüntetnie legkésőbb azt a napot megelőző napon, amelytől a nyugellátást a részére megállapítják! 

Tbj. 5.§ (1) bekezdés e) pont: a kiegészítő tevékenységet folytatónak NEM minősülő egyéni vállalkozó

Tbj. 5.§ (1) bekezdés g) pont: a megbízási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban - összefoglaló nevén: díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében - személyesen munkát végző személy (praktikusan a társas vállalkozó), ha az e tevékenységéből származó járulékalapot képező havi jövedelme eléri a minimálbér (idén 127.500,-Ft) 30%-át (idén a 38.250 Ft-ot).

Az egyéni és a társas vállalkozó esetében nincs szükség a biztosítással járó jogviszony megszüntetésére, mivel e személyek biztosítási jogviszonya a nyugdíjazás időpontjától kezdődően - a törvény erejénél fogva - automatikusan átalakul kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogviszonnyá.

Fontos kiegészítő szabály: bármely életkorban szüneteltetik az öregségi nyugdíja folyósítását annak a személynek, aki közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati, állami vezetői, közszolgálati, bírói, igazságügyi alkalmazotti, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos, valamint a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. Ha e jogviszonyát megszünteti, az öregségi nyugdíja folyósítása újraindul.

Az egyes évjáratokra vonatkozó öregséginyugdíj-korhatárok:​

• aki 1954-ben született, annak a 63. életév betöltését követő 183. nap (ők idén és jövőre mehetnek nyugdíjba),
• aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév (ők 2019-ben mehetnek nyugdíjba),
• aki 1956-ban született, annak a 64. életév betöltését követő 183. nap (ők 2020-ban és 2021-ben mehetnek nyugdíjba) 
• aki 1957-ben vagy később született, annak a betöltött 65. életév (ők 2022-től mehetnek nyugdíjba)

A nyugdíjszámítás három alapvető műveletre épül:

1. művelet: a nyugdíjigénylő egész életében szerzett szolgálati idejének napra pontos megállapítása évenként (ezzel kapcsolatban külön összefoglalókat készítettem, megtalálja őket itt a honlapomon),

2. művelet: a nyugdíjigénylő havi "életpálya"-átlagkeresetének megállapítása az 1988. január 1-jét követően szerzett kereseteiből, jövedelméből (itt következik be az évenkénti nettósítás, valamint a nyugdíjbavonulás évét megelőző évhez történő valorizáció)

3. művelet: a törvényben meghatározott, a szolgálati idő hosszától függő nyugdíjskála alkalmazása (előtte szükség szerint a meghatározott "életpálya"-átlagkeresetet érintő degresszió). A hatályos nyugdíjskálát az összefoglalóm végén találják.

A számítási lépések és folyamatok összefoglalása:

(1) 1988. január 1-jétől a nyugdíjmegállapítás kezdő napjáig naptári évenként összegzett, járulékalapot képező keresetek és jövedelmek meghatározása az adott naptári évben érvényes egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határ figyelembe vételével (a nyugdíjjárulék-fizetési felső határ 2013. január 1-jével megszűnt)

(2) 1988. január 1-jétől a nyugdíjmegállapítás kezdő napjáig naptári évenként összegzett, járulékfizetéssel ledolgozott (bérezett) napok számának meghatározása (ez a teljes időszak az átlagszámítási időszak, ennek legalább a felét el kell érnie a bérezett napok számának - ha nem éri el, akkor az 1988. január 1-jét megelőző legközelebbi időszak kereseteit vagy ezek hiányában a hiányzó időszakra érvényes minimálbért is figyelembe kell venni. Ez utóbbit olyan módon, hogy a nyugellátás megállapításának napjától folyamatosan visszaszámítva a hiányzó időre érvényes mindenkori minimálbér harmincadrészét kell figyelembe venni azokra a naptári napokra, amelyekre nyugdíjalapot képező kereset vagy jövedelem nem volt - e napok is osztószámot képeznek majd a nyugdíj összegének megállapítása során)

(3) nettósítás első lépése: “járuléktalanítás”: az adott naptári évben hatályos jogszabályok szerint a keresetből le kell vonni a természetbeni és pénzbeli  egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot, a magánnyugdíjpénztári tagdíjat, valamint a munkavállalói és vállalkozói járulékot, továbbá 2010. január 1-jétől az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot a bérezett napok száma arányában (Kicsi eltérés vonatkozik 2 különböző évre: 1991-ben a  munkavállalói járulék címén 0,2%-os, míg 2006-ban egészségbiztosítási járulék címén 4,6%-os, munkavállalói járulék címén 1,1%-os mértéket kell alkalmazni. Ha a nyugdíjszámításhoz 1988. január 1-je előtti kereseteket és jövedelmeket is figyelembe kell venni, akkor azokat a nyugdíjjárulék 1988. január 1-jén érvényes mértékének alapulvételével kell naptári évenként csökkenteni.)

(4) nettósítás második lépése: “adótlanítás”: a 2010. január 1-je ELŐTT és a 2012. december 31-e UTÁN elért keresetek és jövedelmek tekintetében az adott naptári évben hatályos jogszabályok szerint a “járuléktalanított” keresetből le kell vonni a személyi jövedelemadót a bérezett napok száma arányában, illetve a 2010. január 1. és 2012. december 31. között elért keresetek és jövedelmek esetén a "járuléktalanított" összeghez hozzá kell adni az erre az összegre számított adóalap-kiegészítést, és az erre az együttes összegre képzett személyi jövedelemadó-összeggel kell azt csökkenteni

(5) valorizáció: az adott naptári évre meghatározott valorizációs szorzóval (amely az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedéséhez igazodik) meg kell szorozni az adott naptári év bérezett napjaira számított nettósított keresetet, így igazítva a különböző naptári évek kereseteit a nyugdíjbavonulás évét megelőző évhez

(6) az adott naptári években így figyelembe vehető (bérezett napok utáni, nettósított, valorizált) kereseteket összegezni kell

(7) az adott naptári években figyelembe vehető bérezett napok számát összegezni kell (ez lesz az osztószám)

(8) egy napra eső átlagkereset számítása: az összesített keresetet el kell osztani az összesített bérezett napok számával (a heti pihenőnapok, a  munkaszüneti napok és a szabadnapok is beszámítanak)

(9) egy évre eső átlagkereset számítása: egy napra eső átlagkereset szorozva 365-tel

(10) az egy hónapra eső átlagkereset számítása: egy évre eső átlagkereset osztva 12-vel

(11) degresszió: ha az egy hónapra számított átlagkereset meghaladja a jogszabályban meghatározott mértéket (jelenleg: 372 000 Ft), a meghaladó rész sávosan meghatározott csökkenő százalékokban (90%: a 372.001-421.000 Ft közötti átlagkereset-részre, 80%: a 421.000 Ft feletti átlagkereset-részre) vehető csak figyelembe

(12) nyugdíjskála (avagy nyugdíjszorzó) alkalmazása: az egy hónapra számított degresszált átlagkeresetnek a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 2. sz. mellékletében  meghatározott, a megszerzett szolgálati idő hosszától függő százaléka lesz a havi öregségi teljes nyugdíj induló összege.

A megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj összege kormányrendeletben meghatározott minimumösszegnél nem lehet kevesebb, ha a havi átlagkereset ezt az összeget eléri. 2017-ben ez a minimumösszeg változatlanul 28.500,-Ft.

Ha az öregségi teljes nyugdíj alapját képező havi átlagkereset nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, a nyugdíjat a havi átlagkeresettel azonos összegben kell megállapítani (vagyis nem kell a nyugdíjskálát alkalmazni). Ebben az esetben a nyugdíj összege kevesebb lehet a 28.500,-Ft-os minimumösszegnél.

Ha az igénylő csak öregségi résznyugdíjra szerzett jogosultságot (azaz szolgálati ideje nem éri el a 20 évet, de legalább 15 év), öregségi résznyugdíját akkor is a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnek a szolgálati időtől függő százalékában kell megállapítani, ha az nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, mivel az öregségi résznyugdíjnak minimum összege nincs.

Az öregségi teljes nyugdíj összege másfelől az alapját képező havi átlagkeresetnél főszabályként több nem lehet (itt is van egy kivétel: ha valaki legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik és a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatár betöltése UTÁN a nyugdíj megállapítása NÉLKÜL legalább 30 napra szolgálati időt szerez, az nyugdíjnövelésben részesül, amelynek mértéke MINDEN 30 nap plusz szolgálati idő után az öregségi nyugdíj fél százaléka). 

Természetesen az ördög a részletekben rejlik (rengeteg apró szabályozást kell ezen kívül figyelembe venni a nyugdíjmegállapítás során), de az alapelveket a fenti 12 pont összefoglalóan tartalmazza.

A nyugdíjbiztosító a számítások során természetesen az összes részletszabályt, emellett legalább 6 számítási segédletet alkalmaz:

- az egyéni járulékfizetési felső határok évenkénti alakulását tartalmazó táblázatot 1992. március 1-jétől 2013. január 1-jéig (ekkor eltörölték ezt a felső határt, így azóta korlátozás nélkül kell a teljes jövedelem után fizetni a 10% nyugdíjjárulékot)

- a levonandó járulékok százalékos kulcsait tartalmazó táblázatot, amely 1998-2016 között évenként megadja az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a munkavállalói és munkaerőpiaci járulék, illetve ezek összegeként az összesen levonandó járulék százalékos mértékét

- az 1988-2016 között évekre a kötelező legkisebb munkabér havi összegeit  tartalmazó táblázatot

- a személyi jövedelemadó kulcsait tartalmazó táblázatot, amely 1988-2016 között évenként megadja az adott évben alkalmazott szja-kulcsokat, a többkulcsos adó esetében a jövedelemsávokat, a szuperbruttó és félszuperbruttó módszer esetén alkalmazott kulcsokat és adóalap-kiegészítési mértéket, valamint az egykulcsos adó esetén az szja mértékét

- a keresetek beszámításához alkalmazandó valorizációs szorzószámok táblázatát 1950-től 2015-ig (idén megállapítandó nyugdíj esetén a 2016-os jövedelmeket már nem kell valorizálni)

- a hatályos degressziós táblát (ezt idéztem az összefoglalómban).

Egyszerű, nem?

Az öregségi nyugdíjak (ideértve a nők kedvezményes nyugdíját is) kiszámítása során alkalmazandó szorzószámok

Ha az öregségi nyugdíj kiszámítása során figyelembe vett szolgálati idő a Tny. (1997. évi LXXXI. törvény) 39. § szerinti arányos elismerés miatt nem éri el a 15 évet, az öregségi nyugdíj kiszámítása során alkalmazandó szorzószámot úgy kell meghatározni, hogy a 43%-os mértéket annyiszor 2 százalékponttal kell csökkenteni, ahány év a 15 év szolgálati időből hiányzik.

Őszintén remélem, a nyugdíjszámítás 2017-ben hatályos elveit és módszerét illetően kicsit tisztább lett a kép.