Az adótartozást és az adók módjára behajtandó köztartozásokat nem vonják az ellátásokból a veszélyhelyzet fennállása alatt

Az adótartozást és az adók módjára behajtandó köztartozásokat nem vonják az ellátásokból a veszélyhelyzet fennállása alatt

2020. 03. 30.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!

Az adótartozást és az adók módjára behajtandó köztartozásokat nem vonják a nyugdíjból és hasonló ellátásokból a veszélyhelyzet fennállása alatt.

K Küldés K Nyomtatás

 

Ha Önnek személyes kérdése van a nyugdíjával, a megszerezhető nyugdíjjogosultságaival vagy a leendő nyugellátásával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti föl a kérdését, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 


Az adótartozást és az adók módjára behajtandó köztartozásokat nem vonják az ellátásokból a veszélyhelyzet fennállása alatt


A Magyar Államkincstár közleménye szerint az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (Avt.) alapján a NAV által kiadott letiltások szerint történik a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított ellátásokból levonás. A végrehajtás során alkalmazni kell a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szabályait is.

A koronavírus világjárvány miatti veszélyhelyzetre tekintettel az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a végrehajtással kapcsolatban teendő intézkedésekről szóló 57/2020. (III. 23.) Korm. rendelet 2020. március 24-i hatályba lépéssel rendelkezett az Avt. és a bírósági végrehajtási törvény szabályainak eltérő alkalmazásáról.

Ennek értelmében a NAV által 2020. március 24-én és azt megelőzően - jellemzően adó- vagy illetéktartozás miatt -  kibocsátott letiltás alapján levonást nem kell teljesíteni a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig. Az ellátásból már levont, de a NAV részére még át nem utalt összegeket az adós részére ki kell utalni.

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a fentiekre tekintettel 2020. május hónaptól felfüggeszti a NAV által kiadott letiltások végrehajtását. Az április hónapban adótartozásra levont – de a NAV-nak még át nem utalt – összegeket elkülönítetten, egyszeri utalással fizetik ki az érintett ellátottak részére.


Az említett kormányrendelet nem érinti a hatályba lépését követően indult végrehajtási eljárásokat, ezért a NAV által 2020. március 24-ét követően kibocsátott letiltások alapján (ha egyáltalán lesznek ilyenek a veszélyhelyzet fennállása idején) a folyósított ellátásból történő levonást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak teljesítenie kell.


Emlékeztetőül:

a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény a következő mértékekig engedi a levonást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított egyes ellátásokból:

 

Levonás a nyugdíjból

67. § (1) Az adós társadalombiztosítási nyugellátásából, korhatár előtti ellátásából, szolgálati járandóságából, táncművészeti életjáradékából és átmeneti bányászjáradékából (a továbbiakban együtt: nyugellátás) legfeljebb 33 százalékot lehet levonni.

(2) A levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:

a) gyermektartásdíj,

b) jogalap nélkül felvett nyugellátás.

(3) Több letiltás esetén a levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50%-áig terjedhet.

(4) Az árvaellátásból - legfeljebb 50% erejéig - a jogalap nélkül felvett árvaellátást lehet levonni.

 

Levonás egészségbiztosítási pénzbeli ellátásból

68. § A baleseti járadékból, a baleseti táppénzből, a táppénzből, a gyermekgondozási díjból, valamint a csecsemőgondozási díjból, örökbefogadói díjból legfeljebb 33%-ot lehet levonni az alábbi követelések fejében:

a) gyermektartásdíj,

b) jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás.

68/A. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiból legfeljebb 33%-ot lehet levonni.

(2) A levonás a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:

a) gyermektartásdíj,

b) megváltozott munkaképességű személyeknek járó, jogalap nélkül felvett ellátás.

(3) Több letiltás esetén a levonás a megváltozott munkaképességű személy ellátásaiból ellátásának legfeljebb 50%-áig terjedhet.


A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság sok egyéb ellátás mellett az alábbi főbb ellátásokat utalja: 

öregségi nyugdíj, 

özvegyi nyugdíj, árvaellátás, 

korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék, táncművészeti életjáradék,

rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, 

baleseti járadék, 

bányászok egészségkárosodási járadéka, 

fogyatékossági támogatás, vakok személyi járadéka,

 rokkantsági járadék.

 

 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...