2022 végéig betölti a nyugdíjkorhatárát? 2022 végéig teljesíti a Nők40 feltételeit? Nem tudja, akkor jár-e jobban, ha idén vagy csak jövőre kéri a nyugdíját? Vagy még később? Vagy visszamenőlegesen? Ha ilyen kérdéseken tépelődik és a folyton romló veszélyhelyzetben nem biztos a válaszokban, akkor a jobb oldali "Kérdése van?" ablakra kattintva tegye föl nekem a kérdéseit, hogy azokat méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam - így akár több százezer forint előnyhöz juthat nyugdíjas élete során. 

A nyugdíjjal kapcsolatos legfontosabb tudnivalók 2023-ban

Korhatár

A nyugdíjkorhatár nem változik, marad 65 év. 

Így jövőre az 1958. január 1. és december 31. között született személyek töltik be a nyugdíjkorhatárukat. 

2023-ban természetesen bármikor igényelheti a nyugdíját az, aki már korábban teljesítette annak feltételeit.

Nők kedvezményes nyugdíja 

A nők kedvezményes nyugdíja feltételei nem változnak 2023-ban sem.

Eszerint egy nő a 65 éves nyugdíjkorhatára előtt jövőre is csak akkor igényelhet nyugdíjat, ha megszerzett legalább 40 évi jogosító időt, azon belül pedig legalább 32 év, munkával szerzett szolgálati időt. Ez utóbbi feltétel 30 évre csökken, ha egy gyermeke súlyosan fogyatékosnak minősül. Az öt vagy több gyermekes édesanyák az ötödik gyermektől számítva egy-egy évvel, de összesen legfeljebb 7 évvel csökkenthetik a 32 év munkával szerzett szolgálati időre vonatkozó feltételt.

Sok félreértés forrása e kettős időfeltétel, mert sokan azt hiszik, elegendő a 32 évi munkaviszonyt felmutatni a kedvezményes nyugdíjra való jogosultsághoz. Ez azonban önmagában nem elegendő, a jogosító időnek minden esetben legalább 40 évnek kell lennie.

Tekintettel arra, hogy a nők kedvezményes nyugdíja bevezetésének évében, 2011-ben a nyugdíjkorhatár 62 év volt - és ehhez igazították az előírt jogosító idő legalább 40 éves hosszát -, amely azóta 65 évre emelkedett, továbbra sem zárható ki az a kockázat, hogy a későbbi években a 40 éves feltételt e 3 évi korhatár emelkedést tükrözve 43 évre emeljék. Erre azonban 2023-ban még nem kerülhet sor, hiszen akkor már módosítani kellett volna a nyugdíjtörvényt.

Nyugdíjmegállapítás

A 2023. január 1. és december 31. között megállapítandó nyugdíjak összegének számítása során új valorizációs szorzókat kell alkalmazni, amelyekről 2023. márciusában (legkésőbb április elején) jelenik majd meg kormányrendelet.

E szorzók várhatóan akár 17,5%-kal magasabbak lesznek, mint a 2022-ben alkalmazott valorizációs szorzók voltak.

Nyugdíjemelés

2023. január 1-jétől a nyugdíjakat (és két tucatnyi egyéb ellátást) még nem ismert mértékben emelik. A 2023. évre szóló költségvetési törvényben jelenleg 5,2%-os inflációs előrejelzés szerepel, de ez már köszönőviszonyban sincs a valósággal. A költségvetési törvény decemberre ígért felülvizsgálata során akár 13%-ra is emelhetik az inflációs előrejelzést. Ez azért fontos, mert a nyugdíjakat januárban a költségvetési törvényben előrejelzett inflációs mértékkel kell megemelni.

Egy százalékpontnyi nyugdíjemelés jövőre cca. 45 milliárd forint lehet, így a feltételezett 13%-os emelés 585 milliárd forintba kerülhet.

Ha a 2023. január-augusztus hónapokban mért tényleges inflációs adatokból becsülhető éves infláció mértéke (akár az általános, akár a nyugdíjas fogyasztói kosár szerint) meghaladná a januári emelés mértékét, akkor 2023. novemberében kiegészítő nyugdíjemelésre vagy egyösszegű kompenzációra kerülhet sor. 

További évközi rendkívüli emelés is lehetséges, ha a gazdasági vagy a politikai helyzet megkövetelné, amint erre bizonyság a 2021. júniusi és a 2022. júliusi rendkívüli évközi kiegészítő nyugdíjemelés.

Sajnos annak egyelőre semmi jele, hogy a kormányzat jövőre átalakítaná a nyugdíjemelési eljárást, és figyelembe venné az infláció mellett a nettó nemzetgazdasági átlagkereset növekedését is, továbbá valorizációs és szolidaritási korrekciós tényezőket alkalmazna a nyugdíjas társadalom relatív elszegényedésének lassítása érdekében, ahogyan annak sincs semmi jele, hogy átváltanának az inflációt gyorsan és hatékonyan követő havi csúszó nyugdíjemelés rendszerére.

13. havi nyugdíj, 13. havi ellátás

A 2023. február havi nyugdíjjal együtt utalják a 2023. januári, már emelt összegű nyugdíj (vagy egyéb jogosító ellátás) 100%-ával megegyező összegű plusz juttatást 13. havi nyugdíjként vagy 13. havi ellátásként.

Ennek költségvetési vonzata az idei 371 milliárd forint után jövőre akár 445 milliárd forint lehet (még nincs nyoma a költségvetésben).

Nyugdíjprémium

Ha a 2023. évi várható GDP-növekedés meghaladná a 3,5%-ot (amire jelenleg nem látszik esély), akkor 2023. novemberében a nyugdíjprémiumra ismét megnyílhatna a jogosultság. 

A nyugdíjprémium a ténylegesen várható GDP-növekedés 3,5%-ot meghaladó mértékének (mint szorzószámnak, ami legfeljebb 4 lehet) és a 2023. novemberi nyugdíj egynegyedének, de legfeljebb 20 ezer forintnak a szorzata lehetne - ennek azonban a jelen tudásunk szerint elenyészően kicsi a valószínűsége.

Annak sem látszik semmi jele, hogy a kormányzat a nyugdíjprémiumra esetleg félretett összeget inkább szolidaritási nyugdíjemelési célokra fordítaná és a legszegényebb három-négyszázezer nyugdíjas ellátását növelné. A nyugdíjprémium a 13. havi nyugdíj visszavezetésével lényegében okafogyottá vált, így nem lenne akadálya annak, hogy a legszegényebb nyugdíjasok támogatására fordítsák az eredetileg nyugdíjprémiumra szánt előirányzatot.

Nyugdíj melletti munkavégzés

A nyugdíj mellett bármilyen jogviszonyban folytatott keresőtevékenységgel szerzett kereset 2023-ban is járulékmentes (nem kell fizetni a nyugdíjasnak a 18,5% mértékű társadalombiztosítási járulékot), viszont így a nyugdíj melletti munkavégzés jövőre sem jogosít nyugdíjnövelésre.

A nyugdíjas munkakavállaló keresete mentes az egyelőre 13%-os szociális hozzájárulási adó alól is, ezért a munkáltatók, foglalkoztatók érdekében is áll a nyugdíjas munkaerő alkalmazása, megbízása.

A nyugdíj - a korbetöltött öregségi nyugdíj és a nők kedvezményes nyugdíja - mellett folytatott keresőtevékenységgel szerzett keresetet 2023-ban sem korlátozza semmi.

A nyugdíj mellett közalkalmazotti és bármely egyéb közszférás jogviszonyban folytatott keresőtevékenység esetén 2023-ban változatlanul szünetel a nyugdíj az érintett közszférás jogviszony fennállásának tartamára, ideiglenesen, 2023. augusztus 31-éig kivéve azon közalkalmazottak nyugdíját, akik szociális, gyermekvédelmi, gyermekellátási, közoktatási vagy szakképzési területen dolgoznak a nyugdíjuk mellett.

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó nyugdíjas orvosok, ápolók esetén 2023-ban is fennmarad a nyugdíjpótló jövedelemkiegészítés rendszere, amely a szünetelő nyugdíjuk miatt kárpótolja az egészségügyi dolgozókat (nehogy otthagyják az egészségügyet). E tekintetben viszont mielőbb szükséges egy olyan törvénymódosítás, amely a 13. havi nyugdíjra is kiterjesztené a jövedelemkiegészítést (a gyakorlatban 2022-ben a 13. havi nyugdíjjal egyező összegű plusz jövedelemkiegészítés kifizetése megtörtént, de a törvénymódosítás hiánya miatt az érintettek nem érezhetik teljes biztonságban magukat 2023-ban).

Egyéb ellátások melletti munkavégzés

A rokkantsági és a rehabilitációs ellátás mellett folytatott munkavégzésnek 2023-ban nincs semmilyen - sem időbeni, sem kereseti - korlátozása, sem a versenyszférában, sem a közszférában.

A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék és a bányászok egészségkárosodási járadéka mellett végzett munkával szerzett keresetre továbbra is vonatkozik a minimálbér 18-szorosával egyező összegű éves keretösszeg korlátozása (az éves keretösszeg 2022-ben 18 x 200.000 = 3.600.000 forint volt, a 2023. évi éves keretösszeg még nem ismert, mert zajlanak a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi összegének megállapítását célzó tárgyalások a munkaadók, a munkavállalók és a kormányzat képviselői között).

A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék és a bányászok egészségkárosodási járadéka mellett közalkalmazotti és bármely egyéb közszférás jogviszonyban folytatott keresőtevékenység esetén 2023-ban változatlanul szünetelnek ezek az ellátások az érintett közszférás jogviszony fennállásának tartamára, ideiglenesen, 2023. augusztus 31-éig kivéve azon közalkalmazottak fenti ellátását, akik szociális, gyermekvédelmi, gyermekellátási, közoktatási vagy szakképzési területen dolgoznak az ellátásuk mellett.

Korkedvezmény

A legkésőbb 2014. december 31-éig szerzett korkedvezmény (a honvédség, illetve a rendvédelmi szervek hivatásos állományának tagjai esetében a 2011. december 31-éig szerzett korkedvezmény) 2023-ban is érvényesíthető (korhatár előtti ellátás igényelhető).

Az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege

Egyelőre 2023-ban sem változik a teljes öregségi nyugdíj legkisebb összege, amely jövőre 16. éve változatlanul 28.500 forint lesz, hacsak nem kerül sor az összeg érdemi emelésére. Erre lehetőséget ad a szociális törvény egyébként hatalmas vihart kavaró friss módosítása, amely - e tekintetben abszolút helyesen - végre leválasztja a nyugdíjminimumról számtalan szociális ellátás összegének meghatározását, bevezetve e célra a szociális vetítési alapot.

Az árvaellátás minimális összege 2023-ban is 50.000 forint marad.

Méltányossági lehetőségek

2023. január 1-jétől változatlanul 90 ezer forint marad a kivételes nyugdíjemelés megállapíthatóságának jövedelmi korlátja.

Az egyszeri segély megállapíthatóságának jövedelmi korlátja is marad változatlan (egyedülálló kérelmező esetén 90 ezer forint, míg a közeli hozzátartozójával közös háztartásban élő kérelmező esetén 80 ezer forint).

A rendkívül indokolt esetben a Magyar Államkincstár Központja által adható kivételes egyszeri segély megállapíthatóságának jövedelmi korlátja is marad 100 ezer forint.