Ha személyes kérdése van a nyugdíj 2026-os megállapításával, az igénylés idei időzítésével, a nyugdíjemeléssel, a 13. havi vagy a 14. havi nyugdíjjal, a nyugdíjas SZÉP kártyával és a további várható nyugdíjas juttatásokkal, vagy hasonló témákkal kapcsolatban, akkor azt ide kattintva teheti föl nekem, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

Levonás nyugdíjból

Nagyon sok kérdés érkezik hozzám annak kapcsán, hogy van-e a végrehajtás alól mentes nyugdíj(rész). A válasz: igen, van.

A nyugdíj összegéből mentes a végrehajtás alól a nettó minimálbér 60 százalékának megfelelő összeg, kivéve, ha a tartozás gyermektartásdíjjal (ideértve a szüléssel járó költséget is) kapcsolatos.

2026-ban a 322.800 forint bruttó minimálbér nettója 214.662 forint, amelynek 60 százaléka 128.797 forint.

Így ha a nyugdíj összege (a kerekítés kötelező szabálya szerint) nem haladja meg a 128.800 forintot, akkor 2026. február 1-jétől a nyugdíj mentes a letiltás alól - a gyermektartásdíj-tartozás kivételével. Ennél magasabb összegű nyugdíjak esetén 128.800 Ft a végrehajtás alól mentes ellátásrész.

A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint levonással érintett ellátás esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a levonást érintő változásról (csökkenés vagy megszűnés) minden esetben tájékoztatást küld az ellátásban részesülő ügyfeleinek, illetve a végrehajtási ügy más szereplőinek (végrehajtó, végrehajtást kérő). Az értesítés tartalmazza azt is, hogy az intézkedést milyen okból és mely hónaptól hajtja végre a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.

A közérdeklődésre számot tartó téma miatt megismétlem a nyugdíjból történő levonásra vonatkozó legfőbb szabályokat.

A nyugdíjból történő levonásra vonatkozó speciális szabályok mellett a levonásra vonatkozó általános rendelkezéseket is alkalmazni kell a bírósági végrehajtásaról szóló törvény alapján.

A nyugdíjból történő levonás hatályos szabályai:

1.

Tartozás esetén alapesetben legfeljebb a nyugdíj összegének 33%-a vonható le.

2.

A nyugdíj összegének 50%-a vonható le, ha

- több letiltás van érvényben a nyugdíjassal szemben, vagy

- gyermektartásdíjról, vagy

- jogalap nélkül felvett nyugdíjról van szó.

3.

Ha e két főszabály szerint alkalmazott levonás után fennmaradó összeg több, mint 200.000 forint, akkor a 200.000 forint feletti rész korlátlanul levonható.

Így a nyugdíj összegének több mint 50 százalékát is levonhatja a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.

4.

És mint említettem, a nyugdíj összegéből mentes a végrehajtás alól a nettó minimálbér 60 százalékának megfelelő összeg, kivéve, ha a tartozás gyermektartásdíjjal (ideértve a szüléssel járó költséget) kapcsolatos.

5.

Levonás eseti nyugdíjas juttatásokból

A nem havonkénti rendszerességgel járó egyszeri kifizetésekből – egyebek között a 13. és a 14. havi nyugdíjból, valamint a nyugdíjprémiumból – kizárólag a gyermektartásdíj követelés és a polgári perben vagy büntetőeljárásban az adóssal szemben a bűncselekmény következtében keletkezett és a természetes személy sértett javára megállapított polgári jogi igény összege vonható le.

A társadalombiztosítási nyugellátás mellett ugyanezek a szabályok vonatkoznak a korhatár előtti ellátásra, szolgálati járandóságra, táncművészeti életjáradékra és átmeneti bányászjáradékra.

Az árvaellátásból – legfeljebb 50% erejéig – kizárólag a jogalap nélkül felvett árvaellátást lehet levonni.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiból (rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás) legfeljebb 33%-ot lehet levonni.

A levonás a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak legfeljebb 50%-áig terjedhet gyermektartásdíj-tartozás, illetőleg jogalap nélkül felvett rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás esetében, valamint több letiltás esetén.

Mentes a letiltás alól egyebek között

-  a nemzeti gondozási díj és a hadigondozottak pénzbeli ellátása, valamint a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított kárpótlási célú életjáradék,

- az időskorúak járadéka,

- a bányászok egészségkárosodási járadéka,

- a fogyatékossági támogatás.

A törvényi rendelkezéseket a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) tartalmazza.