Ha személyes kérdése lenne a nyugdíjával, annak összegével, emelésével kapcsolatban, akkor azt IDE KATTINTVA fölteheti, hogy méltányos díj ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

A nyugdíjasokra vonatkozó infláció 2020-ban

2020-ban az első nyolc hónap tényadatai tükrében 4% volt a nyugdíjas infláció egész évre vetített mértéke, miközben a kötelező nyugdíjemelés révén januárban csak 2,8 %-kal emelkedtek a nyugdíjak. A különbség 1,2%, az ennek megfelelő kiegészítő nyugdíjemelést novemberben kapják meg a nyugdíjasok és a hasonló ellátásokban részesülők, összesen 2,6 milló fő. 

A kiegészítő nyugdíjemelés révén a 2020. január - október hónapokra járó nyugdíjemelést egyösszegben kapják kézhez, míg a novemberi nyugdíj már az emelt összegben érkezik (és természetesen ezt követően a decemberi nyugdíj is).

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság november 11-én utalja el a novemberi nyugdíjakkal együtt a január-október hónapok után járó kiegészítő emelési összeget is, amelyet  az érintettek bankszámláin november 12-én írnak jóvá (aki postai kézbesítéssel kapja a nyugdíját, annak a postai kézbesítési naptár szerinti napon viszi ki a postás a nyugdíjat).

A Karácsonyra tekintettel a decemberi nyugdíj utalására már december 1-jén sor kerül, vagyis a bankszámlákon már december 2-án jóváírják az összeget, és a postai kézbesítési naptárban is december első felére eső napok szerepelnek.

Miután a korrekciót akkor is végre kell hajtani minden év novemberében, ha az általános fogyasztóiár-növekedés mértéke ugyan nem haladná meg (vagy kisebb mértékben haladná meg) a minden év januári rendszeres nyugdíjemelés mértékét, de a nyugdíjas fogyasztói kosár szerint mért áremelkedés mértéke meghaladná (vagy nagyobb mértékben haladná meg) a januári rendszeres nyugdíjemelés mértékét, fontos tudni, hogy miben tér el a nyugdíjas infláció mérése az általános fogyasztóiár-változás mérésétől.

A nyugdíjasokra vonatkozó fogyasztóiár-index – csakúgy, mint az általános fogyasztóiár-index - országos átlagos mutató. 

A Központi Statisztikai Hivatal a nyugdíjas infláció számítása során a termékek és szolgáltatások köréből elhagyja a tényleges nyugdíjas fogyasztáshoz nem köthető tételeket, egyebek között az úgynevezett imputált lakbért (a saját lakás használatával kapcsolatos elméleti lakbért, ami 2012-től nem része az általános fogyasztói árindexnek sem) és a gyermekneveléssel, gyermekgondozással kapcsolatos kiadásokat. Az utóbbiak közé tartoznak az olyan fogyasztási cikkek és szolgáltatások, mint az iskolai étkezés, óvodai, bölcsődei étkezés, gyermekruházat, tankönyv, tanszer, írószer, oktatási szolgáltatás. 

A KSH 2020-ban a nyugdíjas fogyasztóiár-index számításához a 2018. évi nyugdíjas fogyasztási szerkezetet használja - ami némileg meglepő, hiszen ma már lényegében minden számlázási adat online befut a NAV részére, így akár percrekész adatokat is használhatnának a statisztikai elemzéshez. 

Mindenesetre az egyes fogyasztási kiadások figyelembe vett megoszlása és súlya a nyugdíjas árindex meghatározása során 2020-ban a következő: 

- élelmiszerek 29,3%,

- szeszes italok, dohányáruk 8,9%, 

- ruházkodási cikkek 2,5 %, 

- tartós fogyasztási cikkek 4,9 %, 

- háztartási energia 8,4%, 

- egyéb cikkek, üzemanyagok (ide tartoznak a gyógyszerek és gyógyáruk) 19,1%, 

- szolgáltatások 26,8%.

A nyugdíjasok szempontjából kitüntetett csoport, vagyis a gyógyszerek, gyógyáruk részaránya az általános fogyasztóiár-indexben 2,7%, míg a nyugdíjasok kiadási szerkezetében 5,8%. Emellett a nyugdíjas kosárban az élelmiszerek és a háztartási energia részaránya néhány százalékponttal magasabb, míg a szeszes italok, dohányáruk, ruházkodási cikkek, tartós fogasztási cikkek és a szolgáltatások aránya valamivel kisebb, mint az általános fogyasztóiár-indexben.

A hivatalos statisztika által mért infláció a nyugdíjasok személyes tapasztalata szerint persze mindig elmarad az általuk ténylegesen érzékelt árnövekedéstől, hiszen a statisztikai átlagban nem kiugró, de a mindennapi bevásárlások során annál fájóbb tétel egyes idényzöldségek, gyümölcsök, húsáruk akár húsz százalékot is meghaladó mértékű éves árrobbanása.

A rendszeres nyugdíjemelésnek kizárólag az inflációt követő megoldása súlyos problémákhoz vezethet, ezek közül kettőt részletesen elemzek ebben a videómban. 

A két súlyos gond:

- a csak az inflációhoz kötött nyugdíjemelés törvényszerűen a nyugdíjasok elszegényedéséhez vezet, emellett

- a nyugdíjemelés egységes százalékos mértéke a nyugdíjas társadalmon belül tovább növeli a különbségeket: a szegény nyugdíjas még szegényebb, a gazdag nyugdíjas még gazdagabb lesz.

Az inflációs nyugdíjemeléssel kapcsolatos gondokat és azok lehetséges megoldásait ebben az összefoglalómban elemeztem részletesen.

Ha még nem tette volna meg, IDE KATTINTVA föliratkozhat a NyugdíjGuru News ingyenes heti hírlevelére, hogy időben értesüljön a nyugdíjakat érintő minden fontos fejleményről!