Ha személyes kérdése van a nyugdíjmegállapítással, a nyugdíj összegének lehetséges növelésével, a nyugdíja igénylésének optimális időzítésével, a nyugdíj inflációs emelésével vagy hasonló témákkal kapcsolatban, akkor azt IDE KATTINTVA teheti föl nekem, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

A nyugdíjas élelmiszer-utalvány,

avagy hogyan szabályozzuk elefántként a bolhát

Megjelent a Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2025. évi LI. törvény, amely ezer egyéb téma között utolsóként rendelkezik a nyugdíjas élelmiszer-utalvány bevezetéséről.

Mindenekelőtt hangsúlyozom, számomra teljességgel érthetetlen, miért nem adtak ki egy egysoros kormányrendeletet azzal az egyetlen faék egyszerűségű (mindenki által azonnal érthető és követhető)  rendelkezéssel, hogy a 2026. szeptemberi havi nyugdíjakat egységesen 30 ezer forinttal növelt összegben kell kifizetni minden jogosultnak.

Erre nem került sor, helyette Örkény tollára kívánkozó groteszk jogalkotási ceremónia vette kezdetét. A salátatörvényben elrejtett rendelkezésekkel ugyanis nincs vége a procedúrának, külön végrehajtási kormányrendelet is szabályozza majd (talán augusztusban?) a még további részleteket.

A törvény szerint a több címletben nyomtatott, vagyis papír alapú utalványt 2025. szeptemberében postázzák a nyugdíjasoknak (jó üzlet ez a kiválasztott nyomdának és a postának).

Hogy melyik nyugdíjas jogosult és melyik nem (például az idén, 2025. január 1. és augusztus 31. között nyugdíjba vonultak is jogosultak lesznek-e?), azt az említett kormányrendelet szabályozhatja majd.

Az utalvány a korábbi híresztelésekkel szemben kizárólag hideg élelmiszer vásárlására fordítható, és hogy nehogy valaki tévedésbe essen, a törvény részletesen körülírja a hideg élelmiszer fogalmát: ez ugyanis olyan élelmiszer, amely a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2021. október 12-i (EU) 2021/1832 bizottsági végrehajtási rendelet 1. melléklete szerinti I–IV. áruosztályba tartozó termék, ide nem értve az alkoholtartalmú folyadékokat, továbbá V. áruosztályba tartozó termékek közül a só.

Tessék esténként olvasgatni a Közös Vámtarifát, mindössze 1079 oldal, abból megismerhetik az érintett termékcsoportokat:

I. Áruosztály: élő állatok, állati termékek (1. Élő állatok, 2. Hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékek és belsőségek, 3. Halak és rákfélék, puhatestű és más gerinctelen víziállatok, 4. Tejtermékek; madártojás; természetes méz; máshol nem említett, élelmezési célra alkalmas állati eredetű élelmiszer, 5. Máshol nem említett állati eredetű termékek)

II. Áruosztály: növényi termékek (6. Élő fák és más növények; hagymák, gumók, gyökerek és hasonlók; vágott virágok és díszítőlombozat, 7. Élelmezési célra alkalmas zöldségfélék, és egyes gyökerek és gumók  8. Élelmezési célra alkalmas gyümölcs és diófélék; citrusfélék vagy a dinnyefélék héja , 9. Kávé, tea, matétea és fűszerek, 10. Gabonafélék, 11. Malomipari termékek; maláta; keményítők; inulin; búzasikér, 12. Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök; különféle magvak és gyümölcsök; ipari vagy gyógynövények; szalma és takarmány, 13. Sellak; mézga, gyanta és más növényi nedv és kivonat, 14. Növényi eredetű nyersanyag fonásra; máshol nem említett növényi termékek)

III. Áruosztály: állati, növényi vagy mikrobiális zsír és olaj, és ezek bontási termékei; elkészített ételzsír; állati vagy növényi eredetű viasz (15. Állati, növényi vagy mikrobiális zsír és olaj és ezek bontási termékei; elkészített étkezési zsír; állati vagy növényi eredetű viasz)

IV. Áruosztály: élelmiszer-készítmények; italok, alkoholtartalmú folyadékok és ecet; dohány és feldolgozott dohánypótlók; égés nélküli belégzésre szánt termékek, nikotintartalommal is; az emberi szervezetbe való nikotinbevitelre szánt más nikotintartalmú termékek (16. Húsból, halból rákféléből, puhatestűből vagy más gerinctelen víziállatból, vagy rovarból készült termékek,17. Cukor és cukoráruk, 18. Kakaó és kakaókészítmények, 19. Gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termékek; cukrászati termékek, 20. Zöldségfélékből, gyümölcsből, diófélékből vagy más növényrészekből előállított készítmények, 21. Különféle ehető készítmények 22. Italok, alkoholtartalmú folyadékok és ecet, 23. Az élelmiszeripar melléktermékei és hulladékai; elkészített állati takarmány, 24. Dohány és feldolgozott dohánypótlók; égés nélküli belégzésre szánt termékek, nikotintartalommal is; az emberi szervezetbe való nikotinbevitelre szánt más nikotintartalmú termékek)

V. Áruosztály: ásványi termékek (25. Só ...)

A fentiek szerint alkoholt ugyan nem lehet venni, de cigit igen. Érdekes választás lehet az élelmiszerboltban a sellak (élelmiszeripar által is használt gyanta az indiai levéltetűk váladékából). Nyilván az utalványos nyugdíjasok egyik kedvenc tétele lehet. A dinnyehéj is népszerű választás lehetne, ha adnák dinnyebél nélkül a piacon. A dinnyehéj költői jelentőségéről tessék József Attilát olvasgatni.

Mindenesetre kívácsi vagyok, vajon a jogalkotók bármelyik elolvasta-e valaha a vámtarifa hivatkozott tételeit...

Itt persze nem ér véget a már eddig is elképesztően agyonbonyolított rendelkezések sora.

Az élemiszer-utalványról is szőrszálhasogató definíciót ad a törvény, eszerint az nem más, mint

- a kincstár által kibocsátott,

- a kincstárral szembeni pénzkövetelést megtestesítő,

- de bankjegynek, forgatható utalványnak, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek, valamint értékpapírnak nem minősülő és

- kizárólag élelmiszerárusítónál hideg élelmiszer megvásárlása ellenértékének kiegyenlítésére szolgáló

- papír alapú fizetési eszköz.

Érthető, ugye? Az utalvány olyan fizetési eszköz, ami

- nem pénz, de ugyanúgy vásárolni lehet vele, mint a pénzzel, csak éppen nem fordítható bármire, és mivel

- nem pénz, egy rakás szabályt kell alkotni az elfogadásáról, a beváltásáról, az ellenőrzéséről, és így tovább.

Elképzelem, amint a nyugdíjas ilyen utalvánnyal fizet az őstermelőnél (az utalványt nála is föl lehet használni, lehet, hogy az egész utalvány-ötlet akkor merült föl, amikor kiderült, hogy az eredetileg bedobott részleges áfa-visszatérítés nem lenne alkalmazható az alanyi áfa-mentes őstermelőknél), és például 375 forintot kellene kicsengetnie, de a legkisebb címlet mondjuk 500 forint lesz. Mi lesz ilyenkor a teendő? Visszaadhat rendes pénzben az eladó? A törvény szerint nem, mert az utalvány készpénzre sem részben, sem egészben nem váltható át. Így majd le kell vásárolni a példa szerint minimum 500 forintot?

Egyáltalán milyen címletekben nyomják majd az utalványt? És annak a teljes összege valóban 30 ezer forint lesz? Vagy lehet ez még több is, ahogy közelednek a választások?

Erre is nyilván a rendelet válaszol majd. Ahogyan arra is, hogy meddig lesz felhasználható az utalvány (egyelőre úgy hírlik, hogy 2025. december 31-éig).

Ezt követően az eladót (őstermelőt, élelmiszerboltot, szupermarketet, hipermarketet) nyilván kitörő örömmel tölti el, hogy külön fáradságot jelent majd a számára az utalványokban megjelenő bevétele pénzre váltása, külön nyilvántartással, ellenőrzéssel, sőt, azzal a kötelezettséggel, hogy  utalványokat beváltó bank a beváltáskor elvégzi a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti ügyfél-átvilágítási intézkedéseket. Nyilván a bank is repes az örömtől, hogy ingyen végezhet pluszmunkát (ugyanis nem számolhat fel díjat, jutalékot a nyugdíjas élelmiszer-utalvány beváltása során).

Az utalvány egyébként mentes a végrehajtás alól (ez fontos azoknak a nyugdíjasoknak, akiknek a nyugdíját valamilyen tartozásuk miatt levonás terheli), nem minősül jövedelemnek, viszont nem is örökölhető (nem mintha bármi súlya lenne az utalványnak vagy maradékának bármilyen hagyatéki eljárásban).

Szerencsére a költségvetés fedezi az utalványosdi költségeit, ami a jelenleg ismert 30 ezer forint összértékű utalvánnyal kalkulálva 2,4 millió lehetséges jogosult x 30 ezer Ft = 72 milliárd forint, plusz az előállítás, postázás, beváltás, ellenőrzés ismeretlen nagyságrendet képviselő összege - ez utóbbit persze mind meg lehetne takarítani, ha egyszerűen nyugdíjtöbbletként mindenkinek elutalnának a szeptemberi nyugdíjához hozzácsapva plusz 30 ezer forintot, vagy a hosszan kitartott politikai hatás érdekében az októberi, novemberi és decemberi nyugdíjhoz hozzáragasztva 10-10 ezer plusz forintot.

Az összes érdekfeszítő részletet persze csak az említett végrehajtási rendeletből tudhatjuk majd meg, amely meghatározza a jogosultak körét, az utalvány összegét (azt egyébként a törvény valóban nem rögzítette, vagyis a médiában forgó 30 ezer forint végül  lehet akár sokkal több is...), az utalvány formai és tartalmi kellékeit, az utalványt elfogadni köteles élelmiszert árusítók körét, az utalvány előállításának, kézbesítésének módját, elfogadásának, felhasználhatóságának, beváltásának és elszámolásának részletes szabályait, az élelmiszert árusítók és a bankok kötelezettségeit, egyúttal kijelöli az utalvány felhasználásával kapcsolatos rendelkezések betartását ellenőrző hatóságot.

Talán a fentiek alapján sikerült bebizonyítanom, hogy az eddigi hírek szerint meglehetősen szűkkeblű (30 ezer forintos) plusz juttatást olyan őrületes jogalkotási ativitással szabályozzák, mintha legalábbis egy 14. havi nyugdíj bevezetéséről lenne szó.

Persze a választások előtti politikai hurrikánban még bármi elképzelhető.

2021. júniusában sem gondolta senki, hogy 2021. novemberében minden érintett megkapja  a maximális összegű, 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot, arra meg végképp senki nem gondolt, hogy a 13. havi nyugdíj részleges visszaépítése helyett 2022. februárjában a várt kétheti plusz nyugdíj helyett kifizetik a teljes havi plusz nyugdíjat.

Egyébként ha az élelmiszer-utalvány összegét akkorára lőnék be, hogy az fölérjen reálértéken a 2021-es 80 ezer forintos nyugdíjprémiumhoz, akkor az utalvány összegét 120 ezer forintban kellene meghatározni (a 2022-es 14%-os, a 2023-as 18,6%-os, a 2024-es 6%-os és a 2025-ös 3,2%-os nyugdíjemelés alapján).

Ha valóban 120 ezer forint lehetne a nyugdíjas élelmiszer-utalvány összege, akkor a jogalkotási túlbuzgalom is megbocsáthatóvá válna...