A nyugdíjak évi rendszeres emelése

A NYUGELLÁTÁSOK ÉVENKÉNTI RENDSZERES EMELÉSE

Tegnap hozta a sajtó a hírt, miszerint "Kiakadtak a magyar nyugdíjasok: nagyobb emelést és új rendszert követelnek". A "kiakadt nyugdíjasok" kicsit bulvárízű fogalma mögött ez esetben a NYUSZET áll, vagyis a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa, amely októberben alakult négy országos nyugdíjas szervezet részvételével, hogy közösen kidolgozott javaslatokkal, egységesen fellépve keressék meg a kormányt követeléseikkel. 

A portfolio.hu híre szerint a NYUSZET "jóval 3 százalék feletti nyugdíjemelést, 2021-re pedig a jelenleginél lényegesen igazságosabb számítást, a vegyes indexálású rendszer bevezetését követeli."  

Ebben az összefoglalómban elemzem a nyugdíjemelés magyar módszerét, az itthon korábban alkalmazott egyéb nyugdíjnövelési eljárásokat, és a nyugdíjemelés jövőbeni átalakításának lehetőségeit.

2012-től a nyugdíjakat minden év januárjában az emelés évére a központi költségvetésről szóló törvényben tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni.

2016-ban 1,6 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, 2017-ben januárban szintén 1,6%-kal, novemberben további 0,8%-kal (amit egyösszegben fizettek ki), 2018. januárjától 3%-kal, amit novemberben nem követett kiegészítés, 2019. januárban 2,7%-kal nőttek a nyugdíjak, amelyet további 0,7%-kal idén novemberben emeltek (ismét egyösszegben fizették ki az egész évre), 2020. januárjában pedig 2,8%-kal nőnek majd a nyugdíjak.

Az adott év novemberében pótlólagos nyugdíjemelésben akkor részesülhetnek a nyugdíjasok, ha a KSH inflációs adatai alapján számított mérték legalább 1 százalékponttal meghaladná a januárban érvényes növelési százalékot. Ilyenkor az emelési különbözetet novemberben, januárig visszamenőleg megkapják a nyugdíjasok.

Ha a nyugdíjas fogyasztói kosár alapján számított tényinfláció magasabb lenne, mint az általános fogyasztói áremelkedés, akkor e magasabb mértéket kell figyelembe venni a korrekció során.

Ha a KSH augusztusi jelentése és a januári növelés közti különbség kisebb 1 százalékpontnál, akkor az egész évre felszorzott többletet egy összegben utalják a novemberi ellátásokkal együtt, és a havi különbözettel növelt összeg lesz a következő évi emelés alapja. Ez történt most novemberben is.

Januárban (és esetleg novemberben) csak azokat a nyugdíjakat kell növelni, amelyeket az adott év kezdete előtt állapítottak meg – kivéve, ha korábbi ellátást váltott föl újraszámítás nélkül egy másik ellátás, ami emelésre jogosít.

Jelenleg a nyugdíjemelés kizárólag a tárgyévre tervezett fogyasztóiár-indextől függ.

2012 előtt a tárgyévet megelőző év I-III. negyedévi és az azt megelőző év IV. negyedévi inflációs rátájához igazították a januári emelés mértékét.

Korábban - 2010 és 2012 között - a GDP legalább 3 százalékos növekedése esetén az infláció mellett a nettó kereset emelkedését is belekalkulálták volna a nyugellátások növelésébe, de erre sosem került sor a GDP akkori szerény növekedése miatt.

2010 előtt pedig hosszú ideig a svájci indexálás szerint emelték a nyugdíjakat, vagyis fele-fele arányban kalkuláltak a várható országos nettó keresetnövekedéssel és az inflációval. Ez azonban 2010-ben már fenntarthatatlanul drága megoldásnak bizonyult, pedig ezzel legalább részben meg lehetett előzni a nyugdíjak értékének leszakadását az aktív korúak keresetétől.

Nem véletlen, hogy a nemzetgazdasági átlagbér utóbbi években tapasztalható gyors növekedése egyre több nyugdíjas szervezetet ösztönöz arra, hogy követeljék a vegyes emelés (a svájci indexálás) valamilyen verziójának visszaállítását. Ezt tette most meg a NYUSZET (Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa) is.

Korábban a nyugdíjemelés technikájának számukra nagyon kedvezőtlen változása különösebben nem tűnt föl a nyugdíjasoknak, hiszen 2014-ig jelentősen – több, mint 8 százalékkal -  emelkedett a nyugdíjak reálértéke, annak ellenére, hogy az emelés csak az infláció mértékét követte. Ugyanis 2014-ig négy éven keresztül a kormány a várható inflációt politikai és egyéb nemzetgazdasági megfontolásokból a tényleges mérték fölé becsülte, s miután a becsült infláció mértékével nőttek a nyugdíjak, az alacsonyabb inflációs környezetben gyorsan nőtt a reálértékük. (Az inflációs felülbecslés egyik fontos összetevője a rezsicsökkentés volt.) Természetesen azt megnyugvással fogadták a nyugdíjasok, hogy a plusz pénzt nem kellett visszafizetniük.

Ez az “aranykor” azonban – amely az akkori években felért egy 13. havi nyugdíj porlasztott kifizetésével - megszűnt.

Attól  ugyan egyelőre nem kell tartani, hogy visszatér a nyugdíjak 1990-es évtizedre jellemző drámai értékvesztése - a havi átlagos ellátás reálértéke 2001-ben 16 százalékkal volt alacsonyabb, mint 1990-ben -, de a reálérték-növekedés bizonyosan megállt és ez a jelek szerint így is marad.

Ugyanakkor a nyugdíjemelés még ebben a fékezett formájában is rengeteg pénzt emészt föl.

Az ONYF állománystatisztikái alapján a nyugdíjemelésre jogosultak száma (a kétmilliónál néhány tízezerrel több öregségi nyugdíjas – ideértve a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő több, mint 130 ezer hölgyet is -, plusz az egyéb emelésre jogosító ellátásokban részesülők) összesen 2,6 millió ember.

Az átlagosan évi  3300 milliárdos nyugdíjkasszával számolva így egyetlen százalékpontnyi (1%!) növelés kb. 33 milliárd forintba kerül, vagyis 3%-os növelés cca. 100 milliárd forintos többletkiadás – ami beépül a nyugdíjak értékébe.

Viszont az is teljesen igaz, hogy ha a nemzetgazdasági átlagbér a jelenlegi tempóban (évi 8-12% közötti mértékben) nő tovább, akkor a nyugdíjaknak a - csak inflációval korrigált - vásárlóértéke mindinkább csökken az aktív korúak keresetéhez képest.

Nagyon egyszerű példával élve: ha elméleti esetként a kiinduló összeg mind a nyugdíj, mind az átlagkereset esetében 100 forint, és a nyugdíjak évi 3%-kal, az átlagkeresetek évi 10%-kal nőnek, akkor már három év alatt szélesre nyílik az olló a két pénzösszeg között: a nyugdíj összege háromszor 3% emelés után 109 forintra, az átlagkereseté viszont 133 forintra nő!

Ezt a helyzetet nyilvánvalóan kezelni kell, s erre az inflációs nyugdíjemelés nem elegendő.

A nyugdíjprémium vagy a nyugdíjasoknak ajándékozott korábbi 10 ezer Ft-os Erzsébet-utalvány vagy az idei 9 ezer forintnyi rezsiutalvány ezen a gondon nem enyhítenek, mert a nyugdíjprémium is (ha egyáltalán jár az adott évben) és az utalvány is (ha egyáltalán megszavazza a kormány az adott évben) csak egyszeri juttatás, ami nem épül be a nyugdíjak összegébe.

Ezek egyidejű megszüntetése mellett a nyugdíjemelés módszerét valóban érdemes lenne megváltoztatni, s ehhez a korábbi magyar megoldások mellett élő nemzetközi példákat is találhatunk.

Ausztria

A megállapított nyugdíjakat első alkalommal a nyugdíjfolyósítás második évében növelik. (A 2019 folyamán megállapított nyugdíjakat első alkalommal 2021. január 1-jétől emelik majd.) Kivételt képeznek a hozzátartozói nyugellátások, ezek összegét első alkalommal főszabály szerint már a megállapítás évét követő év január 1-jétől emelik.

A nyugdíjnövelés mértéke 

- a tárgyévi referencia-értéktől (Richtwert), 

- az ennek alapján meghatározott növelési százaléktól vagy euró-összegtől, 

- valamint a nyugdíj összegétől (sávos emelés) függ.

A referencia-érték számítását törvény határozza meg, alapjában az előző év augusztusa és a tárgyév júliusa közötti hónapokban mért átlagos fogyasztói árnövekedés mértékétől függ. A referencia-értékre alapozva legkésőbb minden év november 30-áig rendeletben határozzák meg a nyugdíjemelés százalékos vagy euró-összegben megadott, sávhatároktól függő mértékét.

2018-ban a referencia-érték 1,016 volt (a mért 1,6% inflációnak megfelelően), a  nyugdíjakat pedig a következő módon emelték:

- 2,2%-kal, ha a nyugdíj összege nem haladta meg az 1500 eurót,

- 33 euróval, ha a nyugdíj összege 1500-2000 euró közé esett,

- 1,6%-kal, ha a nyugdíj összege 2000-3355 euró közé esett,

- 1,6% és 0% között lineárisan csökkenő százalékos mértékkel, ha a nyugdíj összege 3355-4980 euró közé esett,

- nem emelték a nyugdíjat, ha annak összege meghaladta a 4980 eurót.

2019-ben a következő volt a sávos emelés táblázata:

- 2,6%, ha a nyugdíj összege nem haladta meg az 1.115 eurót,

- 2,6%-ról lineárisan csökkenő mérték 2,0%-ig az 1.115,01 és 1.500 euró közé eső nyugdíjaknál,

- 2,0%, ha a nyugdíj összege 1.500,01 és 3.402 euró közé esett, és

- 68 euró, ha a nyugdíj összege meghaladta a 3.402 eurót

A 2020-as emelésre vonatkozó rendelet a napokban várható.

Németország

A nyugdíj összegét az aktuális nyugdíjérték (aktueller Rentenwert) mint szorzótényező révén befolyásolja a német gazdasági fejlődés éves alakulása.

Az aktuális nyugdíjérték megegyezik annak a havi nyugdíjnak az összegével, ami egy átlagkeresőt illetne meg a tárgyévben. (A keletnémet területekre 2025-ig más aktuális nyugdíjérték érvényes, mint a fejlettebb nyugati területekre.) Az átlagkeresetet a német Nemzeti Számlák alapján határozzák meg

A német nyugdíjrendszerben minden évben július 1-jén közlik az egy évig érvényes aktuális nyugdíjértéket, amely tehát nem csak az adott évben megállapítandó, új nyugdíjak összegére, hanem a korábban megállapított összes nyugdíj összegére is hat.

Ha az aktuális nyugdíjérték nő, akkor az összes nyugdíj összege ennek megfelelően nő. A törvényi garanciánál fogva az aktuális nyugdíjérték nem csökkenhet, ezért legrosszabb esetben a nyugdíjak összege nem változik a következő évben.

Miután az éves kiigazításra minden év július 1-jén kerül sor, így az aktuális nyugdíjérték a tárgyév július 1-jétől a következő év június 30-áig érvényes.

2018. július 1-jével a nyugdíjemelés mértéke 

- 3,2% volt Németország nyugati tartományaiban és

- 3,4% volt Németország keleti tartományaiban.

Az aktuális nyugdíjérték 2019. július 1-jétől a nyugati tartományokban pontonként 33,05 euróra, a keleti tartományokban (volt NDK) 31,89 euróra nőtt. 

Svédország

A 65 éves kor előtt (61-64 éves korban) igénybe vett nyugdíjakat a nyugdíjas 65 éves korának eléréséig csak az inflációnak (árindexnek) megfelelő mértékben indexálják. 

A 65 éves kor után igénybe vett nyugdíjakat, illetve a korábban igénybe vett nyugdíjakat a nyugdíjas 65. életévének betöltése után a bérnövekedéssel indexálják,  de a bérindexből levonják a nyugdíj megállapítása során alkalmazott előzetes kamatláb (1,6%) mértékét (economic adjustment indexation,  följsamhetsindexering).

Abban az esetben, ha a rendszerben aktiválják a kiegyenlítő mechanizmust (balansering) - mert a kiadások meghaladják a bevételeket -, akkor nem a bérindex, hanem a kiegyenlítő index (balansindex) a nyugdíjnövelés alapja. Ennek következtében a nyugdíj összege kisebb, mint a kiegyenlítő mechanizmus aktiválása nélkül lehetne. Ezt azonban a kiegyenlítő mechanizmus visszapótolja, ha megfordul a trend és a bevételek ismét meghaladják a kiadásokat a nyugdíjrendszerben.

Egyesült Királyság

2011 óta az új állami nyugdíj összegét évente az alábbi három mérték közül a legmagasabb mértékkel kell növelni (Triple Lock):

-  bérnövekedés alapján: a bérek átlagos növekedési üteme az Egyesült Királyságban

-  árnövekedés alapján: a fogyasztói árindex (Consumer Price Index, CPI) növekedési üteme, vagyis az infláció mértéke az Egyesült Királyságban

- törvényi fix érték alapján: 2,5%

Például: ha a bérnövekedés 1,7%, az árnövekedés 2,2%, akkor a nyugdíjakat 2,5%-kal kell növelni. Ha a bérnövekedés 3,8%, az árnövekedés 1,1%, akkor a nyugdíjakat 3,8%-kal kell növelni.

Az új állami nyugdíj összetevői közül a “protected payment” rész minden esetben az infláció mértékével nő.

2011 előtt a nyugdíjak minden esetben a kiskereskedelmi infláció (Retail Price Index, RPI) mértékével nőttek, ami jelentősen kisebb nyugdíjnövelést tett lehetővé, mint a Triple Lock megoldás. 

A Triple Lock révén a nyugdíjak gyorsabb ütemben nőttek, mint akár a bérnövekedés, akár az árnövekedés üteme. Az IFS (Institute of Fiscal Studies) elemzése szerint 2010 és 2016 áprilisa között

- a nyugdíjak 22,2%-kal nőttek,

- a bérek 7,6%-kal nőttek,

- az infláció 12,3%-kal nőtt, 

vagyis a nyugdíjak reálértéke és relatív vásárlóereje egyaránt jelentősen nőtt.

A brit nyugdíjnövelés mértéke 2011 óta:

2011. április: 4,6% (infláció)

2012. április: 5,2% (infláció)

2013. április: 2,5% (garantált emelési minimum)

2014. április: 2,7% (infláció)

2015. április: 2,5% (garantált emelési minimum)

2016. április: 2,9% (bérnövekedés)

2017. április: 2,5% (garantált emelési minimum)

2018. április: 3,0% (infláció)

Ennek következtében jelentős mértékben nőttek az állam nyugdíjkiadásai, ezért a konzervatív kormányzat az eredetileg 2020-ig tervezett Triple Lock nyugdíjemelési módszert feltehetően már idén Double Lock mechanizmusra kívánja cserélni. (Bár ez a Brexit politikai káoszában valószínűleg nem prioritás.)

E Double Lock megoldás szerint eltűnne a 2,5%-os garantált emelési minimum, vagyis az állami nyugdíj összege a bérnövekedés vagy a fogyasztói árnövekedés üteme közül a nagyobbik mértékével nőhetne a jövőben.

Egyelőre azonban a Triple Lock hatályban van. 

2019. áprilisában az állami nyugdíj 2,6%-kal nő (a garantált emelési mértéket, a 2,5%-ot meghaladó átlagos bérnövekedés mértékével, miután az infláció csak 2,4%-os volt).

Amint a fenti néhány nemzetközi példából is látható, minden állam más-más módszerrel próbálja megőrizni a nyugdíjak vásárlóértékét. Célszerű az ilyen példákat is elemezni, mielőtt a magyar módszer korrekciójára sor kerülne.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (nyugdíjtörvény, Tny.)

62. § (1) A tárgyév január 1-je előtti időponttól megállapított társadalombiztosítási nyugellátást - ideértve a 6. § (4) bekezdésében meghatározott ellátásokat és a baleseti járadékot is - a megállapítás naptári évét követően minden év január hónapjában az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni.

(2) A tárgyévi tervezett fogyasztói árnövekedést a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg.

(3) Ha a fogyasztói árak növekedésének tárgyévben várható mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja az (1) bekezdés szerinti mértéket, akkor november hónapban - január 1-jére visszamenőleges hatállyal - kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Amennyiben az eltérés az 1 százalékpontot nem éri el, akkor november hónapban az egész évre járó különbözetet egy összegben kell kiutalni.

(4) A (3) bekezdés szerinti nyugdíjemelésnél a nyugdíjasok fogyasztói ár növekedésének - a tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott - várható mértékét kell figyelembe venni, amennyiben az meghaladja a fogyasztói árnövekedés várható mértékét.

(5) Egyösszegű kifizetés esetén a következő év januárjában a nyugellátás és a baleseti járadék összegét - az (1) bekezdés szerinti emelés végrehajtását megelőzően - meg kell emelni az egyösszegű kifizetés összegének alapjául szolgáló, kormányrendeletben meghatározott százalékos mérték egytizenketted részével.

(6) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a tényleges, illetőleg a várható makrogazdasági folyamatok és adatok ismeretében a szükséges feltételek megléte esetén további kiegészítő intézkedéseket tegyen.

(7) Jogszabály elrendelheti más pénzbeli ellátás e § szerinti emelését.

2017. évi költségvetési törvény

2017. januárjában 1,6% emelés

A 2017. január-augusztusi tényinfláció 2,4% volt, így a különbözettel korrigálni kellett a nyugellátásokat

Erre 2017. novemberében került sor, az  egyösszegű különbözet: 9,6% (12x0,8%) volt

Ennek 1/12-ed részével, 0,8%-kal 2018. januárjában megnövelték az ellátásokat (mielőtt végrehajtották volna a 2018. évi 3%-os emelést)

2018. évi költségvetési törvény

57. § "A 2018 januárjában a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1) és (2) bekezdése alapján esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál 3,0%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni."

2019. évi költségvetési törvény

58. §: "A 2019 januárjában a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1) és (2) bekezdése alapján esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál 2,7%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni."

A 2019. január-augusztusi nyugdíjas tényinfláció 3,4% volt, így a különbözettel korrigálni kellett a nyugellátásokat

Erre 2019. novemberében került sor, az  egyösszegű különbözet: 8,4% (12x0,7%) volt

Ennek 1/12-ed részével, 0,7%-kal 2020. januárjában megnövelik az ellátásokat (mielőtt végrehajtanák a 2020. évi 2,8%-os emelést)

2020. évi költségvetési törvény

A nyugdíjemelés meghatározásánál 2,8%-os fogasztói árnövekedést kell figyelembe venni