Ha személyes kérdése van a nyugdíj 2026-os megállapításával, az igénylés idei időzítésével, a nyugdíjemeléssel, a 13. havi vagy a 14. havi nyugdíjjal, a további várható nyugdíjas juttatásokkal, vagy hasonló témákkal kapcsolatban, akkor azt ide kattintva teheti föl nekem, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

Részlet a Nők Lapjában megjelent cikkből:

"A KSH adatai szerint a nyugdíj mellett munkát vállalók száma tartósan 150 ezer körül mozog (tavaly 147 ezer nyugdíjas foglalkoztatott szerepelt a statisztikában).

– Persze, az adatokban nem látszanak azok az idősek, akik a saját vállalkozásukat viszik – teszi hozzá Farkas András. – Vagy akár kisebb-nagyobb javítási munkákat vállalnak a korábbi szakmájukban, és azért készpénzben fizetik ki őket, számla nélkül. Illetve fontosak azok is, aki láthatatlan munkát végeznek, azaz nagymamaként, nagypapaként besegítenek a családnak. Meleg ételt visznek, bevásárolnak, az unokákra vigyáznak, és ezzel lehetővé teszik, hogy a gyerekek betegsége esetén vagy a nyári szünetben a szülők dolgozhassanak.

Hol helyezkedhet el egy nyugdíjas?

Az egyik verzió, hogy visszadolgozik oda, ahonnan nyugdíjba ment, mert a főnöke felismeri, hogy szükség van a tudására, tapasztalatára, kedvezményes is a foglalkoztatása, és nyilván többe kerülne betanítani egy új, kezdő munkatársat, mint megtartani a régit, ha jó. A másik irány, hogy új munkahelyet keres – és hogy talál-e, azt nagyban meghatározza, hol él. Leginkább a nagyvárosokban kínálnak számukra munkalehetőséget. A kisebb városokban, falvakban, nem is beszélve a tanyavidékről egyszerűen lehetetlen olyan típusú munkát találni, amit a nyugdíjas – akár a fizikai korlátokat is nézve – el tud végezni. A kisebb településeken bezártak a bankfiókok, a posták, ahol korábban még találhattak állást. Extra kivételnek számítanak azok a hetven, nyolcvan év fölötti vidéki háziorvosok, akik körzetében egyszerűen nincs olyan fiatalabb orvos, aki átvenné a praxist, így ők a betegek iránti felelősségérzetből erőn felül teljesítenek. Ahogy az egészségügyben, úgy a pedagógustársadalomban is súlyos gond az utódlás kérdése, és tetten érhető az átlagéletkor folyamatosa emelkedése – nem véletlenül találkozunk oly sok nyugdíj mellett dolgozó ápolónővel, pedagógussal.

– Tapasztalataim szerint nagyon sokan dolgoznak azért, mert szeretik a munkájukat – hangsúlyozza Farkas András –, és tudják, hogyha eltűnik a munka az életükből, akkor azzal eltűnik egy szociális közeg, ami az egészségükhöz is hozzájárul. Nyílt titok, hogy aki tovább dolgozik, az tovább él, mert nem küzd a magánnyal, feladattudatot, belső hajtóerőt kap. Az anyagi kényszer jellemzően azokat sújtja, akik a lakóhelyük földrajzi elhelyezkedése miatt a legnehezebben találnak állást, mert például az ország keleti részein (Nógrádtól Borsodon és Szatmáron át Békésig) az aktív dolgozók számára is alig van munkalehetőség, nemhogy a nyugdíjasoknak. A kétmillió öregségi nyugdíjas átlagnyugdíja 260 ezer forint, ami jól hangzik. De ha a számok mögé tekintünk, kiderül, hogy egymillióan 220 ezer forintnál kevesebbet kapnak, ráadásul a nyugdíjasok közel egyharmadának, vagyis 700 ezer embernek havi 180 ezer forintnál kevesebb a nyugdíja. Közülük körülbelül 300 ezren, tehát durván a nyugdíjasok hatoda a mélyszegénység veszélyétől fenyegetve él, az ő nyugdíjuk kevesebb, mint 140 ezer forint. Ők pont azokban a térségekben élnek, ahol gyakorlatilag lehetetlen munkát találniuk.

Ha időben lépünk, mit tehetünk?

Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy ha nyugdíj előtt állunk, miként gondoskodhatunk a jövőnkről. Amennyiben ... már közel állunk nyugdíjkorhatárhoz, akkor két megoldást vázol a szakértő. Az egyik az, hogy nyugdíj mellett dolgozunk tovább, ha tudunk. A másik, hogy elérve a 65 évet nem megyünk el nyugdíjba.

– Ez azért lehet hasznos ötlet, mert több mint egy évtizede az a tendencia, hogy minden évben jobb feltételekkel indulhatunk neki a nyugdíjnak, tehát a valorizációs (értékkövetési) szorzók növekedése miatt érdemes halasztani a nyugdíjigénylést. Ráadásul minden harminc nap így szerzett szolgálati idővel fél százalékos nyugdíjnövelésre, az úgynevezett nyugdíjbónuszra szerzünk jogosultságot. Ez a köznyelvben úgy terjedt el, hogy ha dolgozom plusz egy évet, akkor hat százalékkal magasabb lesz a nyugdíjam. Ha két évet, akkor tizenkét százalékkal, és így tovább. A harmadik tényező az, hogy ha a hosszabb szolgálati idő alapján állapítják meg a nyugdíjamat, akkor nyilván szintén magasabb lesz. Persze, minél korábban kapcsolunk, annál jobb, az interneten komoly összehasonlító táblázatokat találunk arra nézve, milyen életkorban milyen öngondoskodási megtakarítást érdemes indítanunk."

A teljes cikket ide kattintva olvashatja el.