Ha személyes kérdése van a korbetöltött vagy a kedvezményes nyugdíj 2026-os megállapításával, az igénylés idei időzítésével, a nyugdíjemeléssel, a 13. havi vagy a 14. havi nyugdíjjal, vagy hasonló témákkal kapcsolatban, akkor azt ide kattintva teheti föl nekem, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

A Portfolio online újságban kétrészes elemzésem jelent meg a nők helyzetéről a magyar nyugdíjrendszerben. 

Részletek az elemzésből:

Alapkérdések

Érvényesül-e a nyugdíjrendszerben a nemek közötti egyenlőség?

A válasz mindenekelőtt attól függ, hogy érvényesül-e a munkaerőpiacon ez az egyenlőség? Egyenlő munkáért egyenlő bért kapnak-e a nők, vagy ez továbbra sem jellemző? S ha nem jellemző, akkor hogyan hat a nők számára hátrányos kereseti rés a nyugdíjvárományukra?

Hogyan befolyásolja a nemek nyugdíjhelyzetét, hogy a nők tovább élnek, mint a férfiak, és emiatt özvegyi nyugdíjban jellemzően a nők részesülnek?

Elegendő-e a nők helyzetének megítéléséhez egy nyugdíjas nő életéről készített pillanatfelvételre rápillantani, vagy e pillanatfelvétel mellett a várható teljes nyugdíjas női élettartamra jellemző pénzáramlás filmjét is elemezni kell?

A demográfiai, a foglalkoztatási és a szabályozási jellemzők alapján a nőknek vagy a férfiaknak kedvezőbb-e a helyzete a magyar nyugdíjrendszerben?

Kereseti rés / nyugdíjrés

A nők nyugdíjhelyzete jellemzően rosszabb, mert kisebb a nyugdíjuk, mint a férfiaké. A nemek közötti nyugdíjkülönbség fő oka a férfiak és nők aktív korukban szerzett jövedelmének különbsége. Ezt a különbséget a nők és a férfiak munkaerő-piaci életpályája során tapasztalható három tényező okozza: a foglalkoztatás jellege, a ledolgozott órák száma és a bruttó órabér nagysága. E három tényező azonos mértékben gyakorol negatív hatást a nők keresetére, előidézve a nők számára hátrányos kereseti rést (gender pay gap), ami az OECD átlagában 35%. Magyarországon a helyzet jobb, az aktív kereseti rés 15,5%. 

A kereseti rés egyenes következménye a nyugdíjrés (gender pension gap), vagyis a nők számára megállapított nyugdíjak alacsonyabb összege. Emiatt a nyugdíjas nők elszegényedésének kockázata magasabb, mint a férfiaké. Az OECD átlagában a nyugdíjrés lassan csökken, a 2007-ben mért 28%-hoz képest 2024-ben a nők nyugdíja 23%-kal volt alacsonyabb, mint a férfiaké. Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Észtországban, Izlandon az eltérés mindössze 10%-os, de 35%-os a nemek közötti nyugdíjszakadék Ausztriában, Hollandiában vagy az Egyesült Királyságban (a csúcsérték 47%, amit Japánban mértek). Magyarországon a nyugdíjrés nem kiugróan magas, a kereseti réshez igazodva jelenleg 14,6%.

Eltérések a várható élettartamokban

A jelentés szerint az OECD átlagában a munkaerőpiac  elhagyása után egy nyugdíjas nő várható további átlagos élettartama 22,8 év, a férfiak esetében viszont 4,1 évvel rövidebb, 18,6 év.

Szomorú tény, hogy Magyarországon a 65 éves korban várható további élettartam mindkét nem esetében négy évvel rövidebb (nők: 18,2 év, férfiak: 14,4 év), a két nem közötti élettartam különbség viszont közel azonos az OECD átlagával (3,8 év).

Láthatatlan munka

Az OECD országok átlagában a nők heti 5,1 órával kevesebbet dolgoznak bejelentett munkaviszonyban, mint a férfiak. Ennek közvetlen oka a nők láthatatlan munkája (háztartás, gyermeknevelés, családtagok gondozása), ami jellemzően nem (háztartás vitele, családról gondoskodás), vagy csak aránytalanul kis mértékben (gyermeknevelés, felnőtt családtagok ápolása) járul hozzá a nők nyugdíjjogosultságához. 

A nyugdíjkülönbséget a nők hátrányára növeli a bruttó órabérek különbözősége is. Az OECD átlagában a nők bruttó órabére 11%-kal alacsonyabb, mint a férfiaké (2008-ban még 15% volt az elmaradás).

Átlagosan hány hónap nyugdíjat kapnak a nők és a férfiak Magyarországon?

A 65 éves nyugdíjkorhatár betöltésével nyugdíjba vonuló

- hölgyek átlagosan 219 naptári hónapon át,

- férfiak 173 naptári hónapon át kapják majd a nyugdíjukat.

Ha a 13. havi és a 14. havi nyugdíj hosszabb távon fennmarad, akkor élete során

- egy nő 255 havi,

- egy férfi 203 havi

nyugdíjban részesülhet.

A férfiak életük során így összességében 52 havi (4 év 4 havi) nyugdíjjal kevesebbet kapnak, mert a 65 éves korban várható élettartamuk átlagosan 3,8 évvel rövidebb, mint a nőké.

Ha egy hölgy teljesíti a nők kedvezményes nyugdíja feltételeit, akkor sokkal hosszabb ideig, átlagosan 21 évig részesül majd nyugellátásban, amelynek során a 13. és 14. havi nyugdíjakat is számítva összesen 295 havi nyugdíjat kap kézhet (a Nők40-et jellemzően 2,8 évvel a korhatár betöltése előtt, 62,2 éves korukban igénylik az érintett hölgyek).

A férfiakhoz képest egy Nők40-ben részesülő hölgy élete során átlagosan 92 havi (7 év 8 havi) ellátással többet kap.

A 65 éves korban várható további élettartamok két nem közötti eltérésének további közvetlen következménye, hogy Magyarországon az özvegy nők száma (688 ezer fő) közel ötször annyi, mint az özvegy férfiaké (140 ezer fő). Ez a szomorú tény is jelentősen befolyásolja a nők nyugdíjhelyzetét.

A nők helyzete a magyar nyugdíjrendszerben

A hátrányok és akadályok ellenére a nők helyzete korántsem rossz a magyar nyugdíjrendszerben: a látszat most is csal. Három alapvető oka van annak, hogy a nők helyzete nem rosszabb a férfiakénál:

- a nők kedvezményes nyugdíja,

- a nők hosszabb várható élettartama, és

- az özvegyi nyugdíj.

Az élethossziglan mért nyugdíjpénz-áramlás alapján egy nő átlagosan 9,3%-kal,

egy kedvezményes nyugdíjban részesülő nő 19,5%-kal nagyobb összeget kaphat saját jogú nyugdíjként,

mint egy férfi.

A nők helyzetét érintő további lényeges tényezőket és akadályokat részletesen elemző írásom két részben jelent meg a Portfolio online gazdasági újságban.

Az első részt ide kattintva, a második részt ide kattintva érheti el.