A nyugdíjával vagy más ellátásával kapcsolatban fontos kérdése merült föl,
amelyre gyors, hiteles és az ügyintézésben is használható választ keres?
Itt felteheti a kérdését, hogy segítségemmel Ön is maximálisan
érvényesíthesse
az ellátási jogosultságait.
Fotó: Pixabay
A magyar nyugdíjrendszer nem kezeli a nyugdíjak elértéktelenedését
2021. 08. 28.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!
A nyugdíjasok mindannyian egy szegénységi csúszdára kerülnek mindaddig, amíg a nyugdíjemelés módja meg nem változik. Erről és a relatív elszegényedés lehetséges lassításáról beszéltem a Magyar Hangnak.
Küldés
Nyomtatás
Ha kérdése van a nyugdíjával, annak megállapításával, növelési lehetőségeivel kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA tegye föl a kérdését, és méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszolom.
Részlet a Magyar Hang portálján megjelent interjúból:
"2010-ben a nettó átlagbérnek még csaknem 75 százalékát érte az átlagnyugdíj, 2020-ban már alig 53 százalékát. A mind nagyobb lemaradást jól jelzi, hogy 2019-től ez a mutató már az uniós átlag alá került, azaz nemzetközi összehasonlításban is egyre romlik a magyar nyugdíjasok helyzete.
Az okokról, az esetleges megoldásról kérdeztük Farkas Andrást, a NyugdíjGuru News portál alapítóját és szakértőjét.
– A nyugdíj megállapításának rendszerébe van kódolva a szegénységi csúszda jelensége, vagyis hogy a nyugdíj annál kevesebbet ér, minél korábbi évben állapították meg. Ennek oka, hogy amíg az utóbbi hat évben átlagosan 10 százalékkal emelkedtek a bérek, a nyugdíjakat csak a jellemzően évi 3 százalékos infláció mértékével emelték. Minél korábban állapították meg a nyugdíj összegét, annál nagyobb a lemaradás. Ez utóbbi oka, hogy az ellátás megállapításakor valorizációs szorzókat alkalmaznak, amelyekkel a nyugdíj alapjául szolgáló életpálya átlagkereset értékét a nyugdíjmegállapítás évét megelőző év nettó országos átlagkeresetéhez igazítják. Vagyis az első évi nyugdíj még „értékálló”, utána viszont éppen azért, mert a nettó bérnövekedést nem, csak az inflációt veszik figyelembe az éves emelésnél, egyre jobban elértéktelenedik a bérekhez viszonyítva. Így fordulhat elő, hogy ugyanannyi szolgálati idővel és bérrel a frissen nyugdíjba vonulóhoz képest jóval kevesebb az apanázsa annak, aki például öt évvel korábban kérte a nyugdíj megállapítását – fejtette ki a szakértő."
A teljes cikket IDE KATTINTVA olvashatja el.
