A járvány hatása a nyugdíjemelésre és a nyugdíjprémiumra

A koronavírus a nyugdíjasokat - közülük is a legidősebbeket - fenyegeti a leginkább, ezt az eddigi szomorú járványügyi statisztikákból tudjuk. Az idős nyugdíjasokat fenyegető személyi kockázat mellett azonban a koronavírus hordoz egy sokkal pusztítóbb, és kivétel nélkül minden nyugdíjast érintő pénzügyi kockázatot is.

Ez a pénzügyi kockázat alapvetően kettős: a kisebbik kockázat az idei nyugdíjprémium lehetőségét, a súlyosabb veszély pedig a nyugdíjak vásárlóerejét fenyegeti.

1.

Az idei nyugdíjprémium esélyeit lenullázhatja a koronavírus okozta gazdasági vészhelyzet. A kormányzat korábbi 4%-os növekedési előrejelzését a pénzügyminiszter március idusa közeledtével drámaian lerontotta, az új modellszámítások szerint a növekedés mértéke plusz 3,7% és mínusz 0,3% között bárhol lehet az év folyamán.

Amint minden érintett nyugdíjas és egyéb ellátott tudja az elmúlt évek tapasztalataiból, nyugdíjprémium fizetését csak akkor várhatják, ha a bruttó hazai termék (GDP) növekedése az adott évben meghaladja a 3,5%-ot, emellett a költségvetési hiánycél teljesítése sincs veszélyben. Ha a koronavírus keltette globális gazdasági és politikai pánik tovább terjed (sokkal gyorsabban, mint maga a vírus), akkor a nyugdíjprémium idei esélye is lenullázódik.

Persze sok víz lefolyhat még a Dunán novemberig, de jobb a nyugdíjasoknak arra készülniük, hogy idén elmarad ez az egyszeri juttatás.

2.

Sokkal húsbavágóbb kérdés, hogy az infláció mértéke hogyan alakul a járvány tépázta gazdaságban. 

2020-ban az első két hónap tényadatai szerint 4,5% volt az infláció mértéke, miközben a kötelező nyugdíjemelés mértéke januárban csak 2,8 százalék volt.

Ha a koronavírus okozta globális gazdasági pánik tartós recesszióba váltana, mint 2008-ban, akkor ez a visszaesés kiszámíthatatlan hatást gyakorolhat az infláció alakulására. Ha a gazdaság visszaesik, jellemzően az inflációs nyomás is enyhül, vagyis akár sokkal kisebb is lehet a pénzromlás mértéke az év második felében, mint jelenleg. Ekkor viszont a nyugdíjak inflációs korrekciója is elmaradhat novemberben. 

Az idén januári emelés a következőképpen zajlott: akiknek 2020. január 1-je előtt állapítottak meg öregségi nyugdíjat, hozzátartozói ellátást, korhatár előtti ellátást, rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást, baleseti járadékot, illetve a vonatkozó kormányrendeletben felsorolt egyéb ellátást, azoknak az ellátása a 2020-ra vonatkozó költségvetési törvényben rögzített infláció mértékével, az említett  2,8 százalékkal nőtt január 1-jétől. Ezt megelőzően azonban 0,7 százalékkal – az egyösszegű kiegészítés 1/12-ed részével – is megemelték az ellátását annak, akinek 2019. novemberében egyösszegű kiegészítés járt. Ezekben az esetekben a 2019. december havi nyugdíj összegéhez képest a 2020. januári nyugdíj összege 3,52 százalékkal lett magasabb.

A nyugdíjak értékének megőrzését a nyugdíjtörvény garantálja, ezért ha a 2020. január és augusztus közötti nyolc hónapban mért tényleges éves infláció - akár az általános fogyasztóiár-emelkedés, akár a nyugdíjas fogyasztói kosár szerint mért áremelkedés - mértéke magasabb lenne 2,8 százaléknál, akkor azt novemberben nyugdíj-kiegészítéssel kell kompenzálnia az államnak.

A január-február folyamán mért infláció 4,5 százalékos mértéke sokkal magasabb volt a 2,8 százalékos előrejelzésnél, ezért a nyugdíjasoknak úgy tűnhet, hogy jogosan várhatják a jelentős novemberi kiegészítést (akár az egyösszegű emelési különbözetet, mint 2019-ben, akár - ha több, mint 1 százalékponttal magasabb lenne a mért infláció az előrejelzett 2,8 százaléknál - a pótlólagos nyugdíjemelést).

Csakhogy abban az esetben, ha a koronavírus recesszióba betegítené a világgazdaságot s benne a nyitott magyar gazdaságot is, akkor az infláció könnyedén visszakunkorodhat éves szinten 2,8% alá.

Vagyis könnyen elképzelhető, hogy ez a koronás kórokozó a nyugdíjak vásárlóerejét is vészesen legyöngíti idén. Mindenesetre mindenkinek mindent el kell követnie, hogy a járványt sikerüljön mielőbb megállítani, és a gazdaság tartós recesszióba betegedését megakadályozni. Ha ez sikerül, akkor a nyugdíjak vásárlóerejének tényleges megőrzéséért vívott küzdelem is eséllyel újraindulhat.